Fezejet

 1       2|             rossz alvó; egész éjjel alig alszik egy órára való igazi
 2       3|         János elsárgult a méregtől; alig találta meg, hogy mit mondjon
 3       4|            megnevetteti, Demeter úr alig várhatja már, hogy jöjjön.
 4       4|             keveredik az étel közé, alig lehet mentséget találni
 5       4|            s kezébe adta a könyvet.~Alig morzsolt le néhány sort
 6       4|             aláér, felét elfelejti.~Alig tette be az ajtót maga után
 7       4|           kezét, s megszorítva azt, alig hallhatóan suttogá:~– Ön
 8       6|  viszontagságtól roncsoltabb alakot alig lehet képzelni; ötvenes
 9       6| udvariasságokról is megfeledkezett; alig köszönte meg a szállást,
10       6|          minden hírlapban.~A grófné alig tudott magához térni a nagy
11       7|             ötven évig egyfolytában alig ment évenkint hat mázsára
12       7|             megelőzhetni, lovagnője alig győzi visszatartani. Ez
13       7|       égerfák közé, hogy keresve is alig lehet rátalálni, másodszor,
14       7|          öreg kolosszusi termetéről alig hinné az ember, hogy azon
15       7|             csókkal, engeszteléssel alig bírta elcsillapítani, midőn
16       8|             ide le találnánk bukni!~Alig gondolta ezt ki, amidőn
17       8|         törekvését. A meredek falon alig volt egy-egy látható hasadás,
18       8|      sziklarepedést elérjen, melyet alig bírt ujjai hegyével megragadni,
19       8|             esetről senkinek. Hanem alig várta, hogy jöjjön a reggeli
20      10|       szobájában.~– Vigyázni fogok.~Alig hagyta el a pópa a kastélyt,
21      11|         adott. Hallgatóztunk utána; alig tért vissza belőle a visszhang
22      11|         hogy Marióra nincs egyedül. Alig múlt félóra, midőn a távolból
23      12|            bámultak reá; Demeter úr alig talált szót, mit e rövid
24      13|             tényre? Úgy tudom, hogy alig több tizenhárom évesnél.~–
25      15|          tarkója; a menyecske pedig alig lehetett több tizenhét évesnél,
26      16|       elment valahová. Ne keressük.~Alig maradtak egyedül, midőn
27      16|          roncsolt termetű urat, aki alig csókolt kezet Henriette-nek,
28      16|          műnyelven megnyilalásnak.)~Alig haladtak másfél óráig, midőn
29      16|       Orosházának a tornya még csak alig látszik, s már délre jár
30      16|        fejét; a vér elállt ereiben; alig bírta lábain tartani magát.~
31      17|             évesnek látszott, pedig alig lehetett tizenöt. A színészkedés,
32      17|            egész arca elvörösödött. Alig hallhatólag kérdezé:~– S
33      19|             szólt hozzá Gerzson úr, alig bírva ingerültségével –,
34      19|           ablakfiók nagy csendesen, alig rezzenve, néhány vonalnyira
35      19|         erdős hegyszakadékok között alig talált volna más utat, mint
36      20|           viszik utána az ételeket: alig nyúl hozzájuk; meg nem foghatni,
37      20| acélmetszéssel? A reszkető kéz alól alig ismerhető betűk jöttek elő,
38      21|            huszonnégy dzsidás ellen alig lehetne számmal kifejezni,
39      21|     elkezdett hánykolódni; ura csak alig bírt vele, hogy a hídkorláton
40      21|             levén csákója arannyal.~Alig múlt el egy óranegyed, midőn
41      22|          megdöbbenve látta rajta az alig behegedt kereszt mélyen
42      23|        Máskor oly gyönge volt, hogy alig sétált végig a parkon, már
43      23|            Negra, csaknem rekedten, alig hallhatóan. – Ön engem megsebesített;