Fezejet

 1       4|            Most, mikor… (azt akarta mondani, mikor olyan jó partit csinálhatna).~–
 2       4|             nehogy azt méltóztasson mondani: nesze, fiam, Margari, egy
 3       4|           ha még egyszer ki találod mondani, soha ez életben többet
 4       4|              És ha erre ő azt fogja mondani: – az nem igaz; te nem vigyáztál
 5       4|            nyugodt lélekkel, amiket mondani fogok: bele ne szólj; megcáfolni
 6       5|            egy nő azt fogja szemébe mondani, eljegyzése napján: én nem
 7       5|    széjjeltépje. Ő sok ellenkezésre mondani fog valamit. Óh, a szerelmes
 8       5|            De én azért azt fogom rá mondani, jól van. És azontúl senki
 9       5|        akartam.~– Azt akarta bátyám mondani, hogy tisztán meg vagyok
10       6|       nyugszom, pajtás – ezt szokta mondani a gróf a báró úrnak –, amíg
11       6|        hóhér nem tudott neki rá mit mondani, mert furcsa szó is volt
12       7|             ujját rajta.~– Ki tudja mondani rázkódás nélkül a „Domnye
13       7|            rettenetes esküvést kell mondani, borzasztó átkozódást, hogy
14       7|           el vele, amit mindenkinek mondani kell; átkozza el ő is az
15       8| megtorlatlan gorombaságokat szokott mondani, házamnál és házamon kívül,
16      10|             hogy miket fog férjének mondani, ha annak felötlik az ékszer;
17      11|   Mariónának. Nem mertem fennhangon mondani, úgy képzeltem, mintha ez
18      12|         fickó képes nekem olyanokat mondani, hogy a guta rögtön megüt:
19      12|            Ugyebár azt akarod nekem mondani? Felelj hát, mert azt hiszem
20      13|             ilyen ajánlatot kétszer mondani; másnap mindjárt kezdetét
21      13|             hozzá, még azt találnák mondani, hogy gyászol; pedig hála
22      14|          senki sem tudott róla hírt mondani, hová lett Juon Táre és
23      14|            soha egy szót nem fogunk mondani arról, amik odalent történtek.
24      16|      kérdésre mégiscsak meg kellett mondani az igazat.~– Három mérföldnyire
25      16|             ő már nem engedi magára mondani, hogy egy halott hagyatékát
26      18|        szőlejébe; a cselédeknek azt mondani, hogy ott fog mulatni, ott
27      18|       valami örvendetes hírt akarni mondani.~(No, hisz azt majd megtudod,
28      18|            a hintóajtót; hogy fogja mondani: hát maga hogy jött ide,
29      18|      először megpróbál valami élcet mondani.~– Repültem, instálom alássan.~
30      19|            a legelső, amit meg kell mondani, s azután tanakodni vele,
31      19|            vacsora után még egyszer mondani azt a hat vad nevet, amit
32      20|             a kettő pedig nem fogja mondani senkinek.~A szegény nő egész
33      20|           ha én egyszer azt találom mondani, hogy ez „igaz”, akkor ön
34      22|          szembemenni, és még azt is mondani egymásnak, hogy „adjon isten
35      23|           utat veszthessen.~Mit fog mondani a báró úr, ha ezt megtudja?
36      24|           ez elég nagy – (azt akará mondani Sipos úr: „szerencsétlenség”,
37      24|           maga jószántából azt fogá mondani, hogy a sokféleképpen vitatott
38      25|          már öreg asszonynak lehete mondani. Idegei uralkodtak rajta
39      25|        valami tárgyról szeretik azt mondani: ez az enyim. Sokan élnek,