Fezejet

501      12|          vetett tekinteteiket is; – én is írtam naplót, amiben fel
502      12|                volt senki készen.~– Én is készültem arra a csatára,
503      12|          hanglejtéssel az özvegy. – Én is gondoltam arra, mikor éjekről
504      12|           amire te gondoltál, s bennem is megért azalatt valami, amíg
505      12|    gyermekeidre; most lásd, hogy neked is részed lesz ebben az átokban.
506      12|                 Még abban az órában el is ment a háztól. Még azon
507      12|           háztól. Még azon a napon meg is halt Demeter úr.~János úr
508      12|           Henriette és Kálmán neveiket is, vagy pedig csak a magáét
509      13|                fölött még az az előnye is van, hogy a társaság nem
510      13|         egypárszor igen értelmesen meg is szólalt: bizonyos Vámhidy
511      13|                 E végett elébb magának is meg kellett vele ismerkednie.
512      13|               van kitéve, aztán meg az is igaz, hogy nincs jó parti
513      13|           mégis tudok egyet, ami ennél is csinosabb, ami minden hölgyet
514      13|         Kengyelesy. – Még hölgyek közt is korteskedés!~(Talán te már
515      13|         korteskedés!~(Talán te már nem is tudod, kegyes olvasóm, azoknak
516      13|             vele beszél. Még politizál is a kedvéért, pedig nem ért
517      13|                de nem veszi hasznát; ő is hanyatt– homlok rohan a
518      13|                órakor el fog menni.~El is ment. Nemigen dobogott a
519      13|                asszony volt, és szépen is tudott öltözködni. A grófnőnek
520      13|              volna megkeserítenem; nem is adok rá okot; önnek pedig
521      13|            belőlük. Hanem hát legelőbb is azt kell önnek mondanom,
522      13|             hagyján, ha ez a férj maga is szegény ember! De hát ha
523      13|                a szóbeszédnek, még azt is mondják, hogy miután Henriette-nek
524      13|             mely köztudomás volt eddig is, de a nő legalább nem tudta; –
525      13|                nem tudta; – most már ő is tudja.~Szilárd kérdőleg
526      13|       bálványozását még a parasztnőkre is kiterjeszti.~(Szilárd gondolá
527      13|        Hátszegi írt ügynökének, kapott is tőle választ, de azt semmi
528      13|              Henriette azt hiszi, s én is meg vagyok felőle győződve,
529      13|                nagyon, maga Kengyelesy is.~Vámhidy természetesen olyanforma
530      13|        körülállók szemeibe, akik maguk is nagyon hahotáztak.~Szilárd
531      13|          ilyenre a fejét, az másodszor is megkísérti. Én mosom a kezemet;
532      13|         unokáit gyűlölni, mert először is báró Hátszeginé, amióta
533      13|             testvérének aláírt nevében is felismerhető, melyet még
534      13|      felismerhető, melyet még csak nem is utánzott jól.~Itt Szilárd
535      14|              Juon Táre és Marióra.~Nem is sok gondja volt rájuk a
536      14|           magát hozzá, mint eddig. Nem is kérdezte tőle, hol járt
537      14|               hol járt oly sokáig, nem is vette észre a sebforradást
538      14|           szokott egyedül járni. Abban is nagyon vigyázó, hogy soha
539      14|                 akkor még ha körül van is fogva, ki tudja vágni magát.~–
540      14|            himlőhelyes volnék?~– Akkor is szeretnélek – felelt a kalandor.~–
541      14|                Szeretnél-e engem akkor is, ha börtönben volnék? Odajönnél
542      14|                az:~– De azután még azt is álmodtam, ezért már igazán
543      14|                Szeretnél engemet akkor is, ha téged megcsalnálak,
544      14|               szeretnék?~– Igen; akkor is szeretnélek Anica, s szerelemből
545      14|        megölsz-e?~Anica saját beszédét is nagyon nevetni valónak találta.
546      14|                igaz, hogy engem hárman is kérnek feleségül? Fatia
547      14|          leányom, szép leány, jó leány is; de hát mit használ? – Te
548      14|     elbolondítanád; azért csak hát nem is mozdulok.~– Ne zúgolódjál,
549      14|            kénytelen az álarcot tovább is viselni; ha egyszer leteszem,
550      14|           össze; magának a kalandornak is feltűnt ez a szórakozottság.~–
551      14|               szólt az öreg Onuc –, én is így kívánom; még egyszer
552      14|              az ő különös ünnepélyével is van összekötve. A nagy aranyosztály
553      14|             fogva, bárha pópa nem volt is jelen, de ott volt az oltár
554      14|                hitves feleségét, addig is, amíg más országban, más
555      14|        nyoszolyóleányokkal. Anica most is szokott szabású köntöseibe
556      14|              válogatott szépség között is, mint amennyi itt összegyűlt,
557      14|            gyémánt ragyogott, de annál is fényesebb volt az a másik
558      14|          látszik, hogy nagy úr. Sőt az is meglehet, hogy már itt van,
559      14|              és hívek hozzám. Te magad is úgy vagy: – szeretsz, mert
560      14|         hamispénzverők teszik azt, nem is az égbe kell annak felmenni,
561      14|          egyéniség iránt –, melyben te is beváltsd szavadat; azután
562      14|               szavadat; azután majd én is megmondom, hogy mit akarok.
563      14|           fogjátok.~– No, hát akkor én is mondok neked valamit. Amott
564      14|             mérlegig; Onuc még a tálat is ráteteté a mérlegre: azzal
565      14|             ráteteté a mérlegre: azzal is nehezebb legyen.~Azután
566      14|        jobbra-balra hullottak róla.~Ez is nagyon tetszett a társaságnak.
567      14|            után.~Olyan rendkívüli eset is volt az, ebben a föld alatti
568      14|            leány remegve súgá:~– Engem is a föld alatt fogsz-e magaddal
569      14|            tartott.~– Most esküdjél te is.~A leány erre dühösen rántá
570      14|              maga a levegő, maga az űr is lobogni látszott: a száz
571      14|              maradt meg; de azért most is ott ült aranyai halmazán,
572      14|              lőporlobbanás, két katona is nehéz sebet kapott ugyanakkor.~
573      14|              hagyva, még a kivert pénz is, mely az osztályra várt,
574      15|                 még a legjobb lovakkal is, a legjobb időjárás mellett,
575      15|         mellékesen kocsmárosi hivatalt is visel. Itt, ezen a tájon,
576      15|              elégedve, s a magyar urak is szeretik őket. Annyi bizonyos,
577      15|                a beléhajló fák gallyai is odáig szép fehér kővé változtatva,
578      15|               elég, kényelmes és tágas is, megférnek benne, akárhányan
579      15|            keresetből, abból ugyan nem is élhetne meg, hanem félig
580      15|                barátságból; számadásai is nagyon egyszerűek: ha valaki
581      15|                ha még bort és pálinkát is diktál föl, azért mégis
582      15|         értelme felől, amikor azután ő is megmagyarázza, hogy az a
583      15|            nyakam tör ki, a hajdúm így is kificamította a kezét; küldj
584      15|                még ha a szekere feldűl is; a nagyságos úr mindig tréfál.~
585      15|              nagyságos úrnak még akkor is eszébe jut a tréfálás, mikor
586      15|             mert az apja még él, és az is Pável keresztnevet hord.~
587      15|           megyek biz én, mert én magam is utána akarok látni a hintómnak,
588      15|              volt; amit különben magam is nagyon csodálok.~Nálam sok
589      15|            ővele ellenkezni. Juon Táre is kezében fogta már; mit nyert
590      15|           kocsihoz visszamegyek; addig is zárd el a faliszekrénybe
591      15|                 Még azonfejül a szobát is bezárta, s annak a kulcsát
592      15|             bezárta, s annak a kulcsát is ráerőlteté.~– Domnule –
593      15|                azt a hintót a cselédek is.~– Nem tudnak bánni vele,
594      15|                 ha páncélinget viselne is, ez keresztülviszi, mert
595      15|            tért, hogy hisz az ő elődei is bátor emberek voltak hajdan.
596      15|           nagyobb bizonyosságára, most is oda van a folyosó feljáratába
597      15|         fegyver ravaszát, s a jobb cső is eldördült.~Semmi halálordítás
598      16|           mikalai szerencsétlenség. Ez is, mintha híva jött volna.
599      16|               szemekkel felesége fejét is megzavarta már; s most ismét
600      16|               ezt a „diákot” másodszor is ki kellene ütni a nyeregből.~
601      16|            mindenki azt hitte – ő maga is.~A grófné igen szívesen
602      16|            Szilárdéi. Néha találkoztak is egymással a grófnénál, olyankor
603      16|              sporadice tűnt fel, akkor is jött, köszönt, leült, s
604      16|           esztendő múlva majd Hátszegi is úgy jár, ahogy ön, s akkor
605      16|            ajtóban elváltak, még akkor is egy sokat jelentő pillantást
606      16|      iparkodnak menekülni a házból. Ön is azok közé tartozik.~– Nem
607      16|     elvesztettem, hanem ezer forinttal is adós maradtam. A kártyaadósság
608      16|              ezer forint tartozásomból is mostanságig negyvenezer
609      16|          énnekem Vámhidy, hogy még önt is itt hagyom a társalkodónéval,
610      16|     könnyelműséggel, mintha tovább nem is tartoznék rá mindaz, amit
611      16|               köszönöm; hanem elébb én is szeretném tudni, hogy –
612      16|             úgy akarja, vele együtt és is kimaradhatok.~A grófné sietett
613      16|            Találok itt másforma tintát is, mint pirosat, amilyennel
614      16|                kérem; még pecsétviaszt is.~– Az nem szükséges váltókhoz.
615      16|       befesteni. Hanem hogy ezúttal én is be vagyok meszelve, az már
616      16|               volt.~– Vagy úgy? Már el is felejtkeztem róla. Szót
617      16|            merő nagylelkűségből már el is fele tette volna az egész
618      16|          csákói vadászaton még a kopók is megugatnák érte. – Óh, hogy
619      16|                ilyes gondolat távolról is vetette volna árnyékát gyanútlan
620      16|          mellékindoka e határozatra az is volt, hogy nem akart oly
621      16|                Tudhatja, hogy én magam is hogy jártam a minap.~– Óh,
622      16|                teszek. A legrosszabbra is el vagyok készülve. Ha rablók
623      16|         lóversenyeket be nem várni; mi is futtatni fogunk Lénárddal.
624      16|            egynéhány elveszett ujjáért is, ami már hiányzik belőle,
625      16|          hiányzik belőle, mert azokban is bizonyosan igen becsületes
626      16|            vagyok, akár az ördög ellen is; előttem, azt mondom, hogy
627      16|               meg Lénárd kezét; a báró is úgy tett, mintha visszaszorítaná.~
628      16|           felhozta a reggelit; az urak is hozzáültek, hogy a delnő
629      16|          alkalmatlanságul szolgál.~Jól is illett kezébe a gyeplű meg
630      16|            kiráncigálhatta. Néha hátra is tekintett, ha nincs-e valami
631      16|          egybeolvadni látszik, az maga is érez valami mérhetetlen,
632      16|             hintóban, bárha nem hallja is.~A kocsis megint felült
633      16|         tetszik, mintha az ostorhegyes is sántítana.~A kocsis leszállt,
634      16|             bizony az ostorhegyes lába is meg van nyilalva.~– Hogy
635      16|             első nem számít semmit.~Be is dugta maga alá az ostort
636      16|                Most meg már a rudas ló is elkezd sántítani.~Persze,
637      16|             sántítani.~Persze, hogy az is meg volt nyilalva.~– Hogy
638      16|              inkább úgy tett, mintha ő is utaznék, mégpedig sokkal
639      16|             kellene, hogy a nyerges ló is beadja a kulcsot.~Ha csak
640      16|              Pedig a nagyságos úr maga is elment hozzá.~– Örrrdög
641      16|          nagyságos uradat, meg tégedet is vele együtt, akkkasztófára
642      16|                Aztán a szegénylegények is ismernek már, mind kezet
643      16|               akart az lenni. Különben is azzal biztatá Henriette,
644      16|             sem sietett eléjük.~– Jobb is, ha senki sem látja ezt
645      16|         Henriette ráismert, Gerzson úr is látta őt elégszer; a vén
646      16|               a vén Ripa volt.~– Magam is vendég vagyok én itt; héj!~– „
647      16|             itt magadban?~– Mert ha én is odábbálltam volna, bizonyosan
648      16|                 kivel van dolga. Azért is helyén marad a szívünk,
649      16|            sohasem bírt egy csepp bort is lenyelni, s ami ajkaira
650      16|              ajkaira ragadt, lopva azt is letörlé kendőjével. Irtózott
651      16|          Irtózott minden szesztől. Nem is evett semmit, csak egy almát
652      16|      hozzálátott becsülettel. Különben is jó étvágya volt, a nemebédelés,
653      16|               tévedni egy szalmaszálat is; azt ő már nem engedi magára
654      16|                Úgy? Igazsága van; hogy is maradhatna ott magában,
655      16|       visszaélnem a szerencsémmel. Így is jó lesz.~Henriette azután
656      16|              aztán bizonyosan az a bor is igen erős. Hadd pihenjen.
657      16|        vendégszobába, annak az ajtaját is bezárta, s a kocsilámpát
658      16|              volt, hogy még zsebóráját is csak egyetlen egyszer vette
659      16|            magában. – Hiszen két ember is elhozhatta volna az előfogatot.~
660      16|               vannak ékszereim, órámat is odaadom. Lehúzom gyűrűimet,
661      16|             nem volt sehol; úti málhái is eltűntek. Kiment az udvarra,
662      16|                meg az istállóban; azok is rihogtak víz után; senki
663      16|                 hogy a szúnyogdongásra is fölébred?~Emlékezni kezde
664      16|              ivott; valami vásottságot is érez még különösen szája
665      17|                 még olyan odúk számára is teremt élő lakókat, amik
666      17|        teátristák! Nekünk teátristáink is vannak, mint valami rezidenciának;
667      17|     egyetlenegy férfi van közöttük, az is félig gyerek, a többi mind
668      17|                cédulahordozó és a súgó is.~– S micsoda darabot adhatnak
669      17|              úgy-ahogy; imide-amoda el is híják egyiket-másikat kukoricafosztásra;
670      17|          háromszínű papirossal, címert is metszettek rá belőle. A
671      17|        furfangos, hogy még holdvilágot is csinál sárga tökből, s mennydörgést,
672      17|                 Néha vannak jó napjaik is: mikor vásár van, vagy búcsújárás;
673      17|           azoktól még ezüst húszasokat is kaptak. Don Caesárt kellett
674      17|                szemtelenség volna, azt is tanácsoltam neki, hogy hozza
675      17|              elsőbb fizetésű színésznő is megtesz.~– Tehát büszke
676      17|               rettenetesen büszke. Nem is akar másforma darabokat
677      17|           megvénül, és sokat koplal, ő is rájön arra, amire a többiek.~–
678      17|              elkezdeti, ha senki sincs is még a nézőhelyen; azt mondja,
679      17|          becsülöm, ha mindjárt hiányos is.~– Az itteni publikum is
680      17|               is.~– Az itteni publikum is tüzet keres az előadásban,
681      17|               bár valamennyi közt most is én értek hozzá a legjobban;
682      17|       ingyenjegyesek erősen törekedtek is közeléből hátrafelé hózódni.
683      17|         kenyeret, ha ezüsttálcán hozná is utánam. A publikum az én
684      17|            egészen gyermek.~Mármost az is előre látható volt, hogy
685      17|                  Voltak velünk férfiak is, hanem azok apródonkint,
686      17|           megosztja az utolsó falatját is velünk, s ha nincs mit ennünk,
687      17|   boglyakemence tetején meg a söntésen is ült publikum, hanem az előadás
688      17|       hangnyomata; de mindezek mellett is úgy tetszék Szilárdnak;
689      17|                 s ez a hang eltorzítva is ismerős volna előtte; még
690      17|          színfaltépő szeles mozdulatok is olyan ismerősöknek tetszettek
691      17|                csak egy személyből áll is az.~Néhány perc múlva ismét
692      17|           elfeledtük, hogy ön igazgató is, aki most közönségét és
693      17|           minden tartózkodás nélkül el is fogadott. Hozzáültek.~–
694      17|              ha a színházba nem járnak is, de szomjan meghalni nem
695      17|        meghalni nem engedik. Aztán jól is esik; – ha bor nem volna,
696      17|           kolozsvári, jobbára az aradi is, ahol tudtomra, tehetséges
697      17|                tűrhető élete van, tere is nagyobb magát tökéletesítni;
698      17|              vagyok. Semmim sincs! Nem is kell semmi. Nem látom a
699      17|             meg e szóval. Hanem hát ön is olyan messze esik tőlem,
700      17|            egymás miatt. Azután én nem is kívánom senkitől, hogy érdekelje
701      17|              amelyben pedig az ön neve is nyomatékosan szerepel.~–
702      17|           szerepel.~– Tán valaki nekem is pártomat fogja rokonaim
703      17|               Leánder, sőt inkább igen is nagyon keresik, s azon vannak,
704      17|               a maga embere; és az nem is nehezen elérhető, csupán
705      17|          jutalomjátékaimból legelőször is azt fogom törleszteni.~Szilárd
706      17|       negyvenet kell aláírni. Törődtem is én vele, hogy mennyit írjak
707      17|          vagyok, hanem ha a néném neve is ott állna, akkor adna, mert
708      17|                Henriette-nek. Ha magam is kérném, tízannyit is adna,
709      17|             magam is kérném, tízannyit is adna, bizonyosan nem fog
710      17|            negyvenezer forintos váltót is elismerte, hogy önt megmentse.~
711      18|              fizeti a házbért, sőt meg is házasodott. Vajon kit vett
712      18|               aztán egy kis pénzecskét is lehete nála sejteni, ami
713      18|              el Hídvárról, s azt végre is hajtják: éppen akkor, midőn
714      18|                 ha tisztességesen kéri is meg tőle Margari úr a társalkodóné
715      18|             bútorok; még muzsikáló óra is van.~Külön pipázó szobája
716      18|             nemcsak illetlen, de káros is; a bútorok romlanak. Clementine
717      18|                hogy gazdasági épületek is legyenek rajta – figyelmezteté
718      18|             svájcerája van.~– De birka is fog kelleni, az adja a gyapjút,
719      18|               Minden! Még tengeri nyúl is.~– Nem; az nem kell, mert
720      18|                   No, mit?~– Még malac is kell! Ugye? Két hízó malac
721      18|              azt mondja, akkor majd én is mondok valakinek valamit,
722      18|           nagyságát a földhöz ütni, az is csak úgy törik össze.~Clementine
723      18|              után Margari úr menten le is heveredett megint az üresen
724      18|         tréfára a dolgot, még horkolni is kezdett, de végre mikor
725      18|                aprólékos pénzkezelések is fordulnak elő; tiszta keze
726      18|           ajánlat.~János úr még azután is annyi szépet és jót beszélt
727      18|         követte el; hanem egyúttal azt is, hogy erre őt Margari úr
728      18|                rágni.~– De hát végtére is mit tartozik ez a dolog
729      18|         megbízott, ki uraságod váltóit is szokta kezelni. János úr
730      18|              mellől.~Erre a szolgabíró is felállt.~– Bocsánat. Én
731      18|           tetőpontját érte. Legelőször is a szegény kalamárison töltötte
732      18|              hogy hiszen saját hintaja is van, amelyen kimehetne a
733      18|         Fatális dilemma! – Itt maradni is veszedelem, elmenni is veszedelem.
734      18|         maradni is veszedelem, elmenni is veszedelem. Legjobb lenne,
735      18|            vallani, hogy az ember maga is érdekelve van; akkor persze
736      18|             ahonnan a nagyságos úr nem is fog visszajönni, mert a
737      18|           rossz kedve volt, a kertészt is megrugdalta, hanem az nem
738      18|             akarja látni; jól van, nem is fogja látni, mert Margari
739      18|              fejez ki, amint hogy volt is János úr haragjában mindig
740      18|                vagyok. Még majd többet is adok. Hanem most hagyjon
741      18|                magát, majd adok többet is.~– Köszönöm alázatos kegyeit –
742      18|               a szolgabíró.~Legelőször is azt hitte felőle, hogy az
743      18|         Margarit! A szolgabíró még azt is látta, hogy pénzt adott
744      18|                jámbor férfiú másodszor is hanyatt bukott, ezúttal
745      18|             elfogni ezt a másik embert is; ez a főbűnös.~– Ne tessék
746      18|              két egymásra rímező nevet is összetéveszté).~Margari
747      18|         elfogják, fogják el János urat is. Ő nem bánja, ha a ló farkához
748      18|                 ha a ló farkához kötik is, de a fiáker másik lovának
749      18|                de még annak az ablakán is kikiabált, hogy ő nem fog
750      18|            használni, mert saját kezét is beszennyezi velük.~Azzal
751      19|           csengetni kellett. Még ideje is maradt várakozni a csengetés
752      19|          sikere. Azután még harmadszor is csengetett; és azután még
753      19|                 mint futtat saját lova is, mint előzi meg lassankint
754      19|           Kengyelesy.~– Ez magam előtt is rejtély – dörmögé tompa
755      19|              viselted magadat; először is Hátszeginek mind a négy
756      19|          furcsán járt szegény De minek is vállalkozik hölgykíséretre,
757      19|             menni, magának a kocsisnak is csak a legelső állomást
758      19|              És ha mindjárt kidűlnének is; mi gondod rá? Hát aki ellenséget
759      19|                kerget csata idején, az is megáll etetni, itatni? Tán
760      19|           vágni valakit. Ugyancsak fel is van ám készülve pisztolyokkal.
761      19|            Másnap este volt már; ember is, ló is agyon volt fáradva.
762      19|            este volt már; ember is, ló is agyon volt fáradva. Itt
763      19|             kerekét eltöri, ami sokkal is valószínűbb.~– A kastély
764      19|               meg hallottam; látta más is, hogy meg van bolondulva.~–
765      19|              De én zajos emberhangokat is hallok, mintha vendégség
766      19|               úrnál volt spanyolviaszk is, meg gyufa is, gyűrűjével
767      19|            spanyolviaszk is, meg gyufa is, gyűrűjével lepecsételé
768      19|              add át az uradnak. Szóval is köszöntetem: mondd meg neki. –
769      19|              beléd a … …~Több szót nem is vesztegetett itt aztán Gerzson
770      19|           beteg van, nem akartam nekik is, magamnak is alkalmatlanságot
771      19|             akartam nekik is, magamnak is alkalmatlanságot szerezni
772      19|         kegyeddel. Hozta isten. Nagyon is szeretem, hogy kegyed most
773      19|            elszörnyedve ennyi soha nem is álmodott idegen név hallatára –
774      19|                tudják készíteni. Mibül is készül ez csak? Kegyed maga
775      19|             törvény, hogy korán reggel is részeg lehet az a tanú,
776      19|           beszélek, magát a házigazdát is hozzászámítva. Én uram,
777      19|               Kegyed utazott külföldön is?~– Igen, uram, mégpedig
778      19|             rajtunk, mert hiszen nekik is elég kötelességük van saját
779      19|              vérünktől ered az. Nekünk is vannak milliomosaink, nemcsak
780      19|                 a Bánátban, sőt Pesten is. Azok is szeretnek kérkedni
781      19|          Bánátban, sőt Pesten is. Azok is szeretnek kérkedni vele,
782      19|              többet szólani felőle; ez is sok volt. Én künn jártam
783      19|             szavait félig-meddig hozzá is közel járó szemrehányásul
784      19|                   Én azonban szinte el is feledém, hogy kegyed a múlt
785      19|           kiszámítani. Ő még haragudni is akkor tud, amikor neki tetszik.~–
786      19|                kimegyek a méhesbe, ott is igen jól tudok alunni; van
787      19|              lesz bele. Pedig már azzá is lett.~Lassan leveté magáról
788      19|         krétával. A kuszált vonásokban is meg lehetne ismerni Henriette
789      19|                tétovázásra. Legelőször is vegye ön magára az én öltönyömet,
790      19|                a dolgot.~– Eszerint ön is veszedelemben forogna miattam?~–
791      19|                  de mármost csak azért is megmérkőzöm a bajjal.)~A
792      19|       megmérkőzöm a bajjal.)~A lelkész is kész volt átöltözésével,
793      19|              ez esetet; kegyed miattam is veszélybe, bajba jött; de
794      19|             hogy abban egy ártatlan nő is lakik, akiért ő imádkozni
795      19|              ablakhoz, annak a táblája is be van szegezve. Legjobban
796      19|              fülem mellett. Erre nekem is lábamba szállott a bátorságom,
797      20|            találkozás után, hogy nevét is csak nagy bajjal tudta leírni.~
798      20|               azt senkinek. Talán maga is csak álomnak vélte az egészet.~
799      20|             Olyan ijedős volt különben is.~– Ne rettenjen meg, asszonyom –
800      20|          voltam egyetlen gyermeke. Azt is elvették: házát, bányáit,
801      20|         asszonyom? Nem csodálom; magam is elhiszem. De nem azért jöttem
802      20|             ment végig a hintóban, nem is ebből az országból való
803      20|            országból való volt, sőt az is meglehet, hogy az írás,
804      20|              amit a dászkál adott, nem is folyamodvány volt, hanem
805      20|         oltalmába vesz, akit még az éj is el akar veszteni!~Henriette
806      20|               ön megtébolyodott. Tőlem is sokan kérdezték már.~– Én
807      21|          lajstromai voltak nála az itt is, amott is elkövetett erőszakoskodásoknak;
808      21|           voltak nála az itt is, amott is elkövetett erőszakoskodásoknak;
809      21|         utoljára a nemzeti büszkeséget is.~Persze, hogy ideát mind
810      21|              vele? Mit beszélsz te itt is, amott is annyi zöld csudát
811      21|              beszélsz te itt is, amott is annyi zöld csudát össze
812      21|               Ott már újra etablírozta is magát.~– Az csak hírlapi
813      21|             csak hírlapi kacsa. Ő most is itt van.~– No, és ha itt
814      21|            utolsó emberig elfogták, el is ítélték, a legvénebbeket
815      21|            valószínűtlenség nem szólna is e véleményed ellen, ott
816      21|                nem bizonyították volna is, élő bizonyság rá az a biztosság,
817      21|                ha az út közben heversz is holtrészegen, mégsem lopják
818      21|                Negra nem halt meg, nem is bújdosott a világba, a harámbandája
819      21|         legbizonyosabban vetett tőrből is.~– No, én nem foghatom meg,
820      21|             háta mögött, hanem szemébe is mondogatni, hogy nagyon
821      21|         értéket képviselhetett nyersen is.~E becses küldemény mellé
822      21|                A lovas katona különben is nagy ijedelme minden csőcseléknek;
823      21|              vertek közbe, s már innen is, túl is egy-egy dzsidaszúrás,
824      21|             közbe, s már innen is, túl is egy-egy dzsidaszúrás, csákányütés
825      21|   leszakíttassa alattuk? Vagy a molnár is szövetségesük volt, s csak
826      21|            mindenfelől; nehányan sebet is kaptak: de egy sem halálost,
827      21|                lovával; egypárszor meg is vágta ellenfelét; fel sem
828      21|              leugráltak lovaikról, nem is annyira azért, hogy neki
829      21|                még majd bevert fejeket is lehet kapni, azalatt a hátuk
830      21|           előtte; a vámosok még azután is látták őt sokáig átkozódva
831      21|              lovasokat, míg visszatért is, ott találta a Fatia Negra
832      22|                 bármennyire kinevették is, valami keveset mindig elhittek
833      22|              hogy ha nem nagy hadvezér is, de bizonnyal nagy hajtóvadász.~
834      22|                becsülésének.~Ezért meg is rótták, hogy minek bíz ilyen
835      22|             lehetetlen, hogy ezek közt is akad áruló; a Fatia Negrának
836      22|              azt, akinek utolsó embere is elesik, sohasem fogja itt
837      22|       pakulárkunyhót. Annak a pásztora is kinn volt az erdőkön juhnyájával;
838      22|               magához a kalauzhoz, azt is útnak ereszté, megparancsolva
839      22|           utunkba eső vidéket.~– Magam is azt hiszem.~– De akkor szelet
840      22|              Így az a baj, hogy nagyon is fektében marad.~Azzal megparancsolá
841      22|                azután, hogy kiindultak is, minden jövő-menővel szóba
842      22|               meglehet, hogy a rómaiak is használták itteni hadjárataikban.~
843      22|             hogy szükség esetén védnie is lehessen. Nagy okai voltak
844      22|         domnule; mert az vagyok, és az is leszek. Én vagyok a híres
845      22|            olyan vállalatnak, amihez ő is éppen hozzákészüle. Némileg
846      22|             sóhajta Juon Táre. – Tudom is én, hogy mit kell arra felelni: „
847      22|     házigazdámmal, aki még a koldusnál is szegényebb. Ha zivatar ér
848      22|               hogy tapogatózva egyedül is el tudok rajta járni. –
849      22|            amiket beszélt, rá fogsz te is ismerni, domnule. Az a huszonnégy
850      22|           megmutatom nektek, hogy ezek is csak halandó emberek.” Ez
851      22|               Negra kimondott, azt meg is fogja kísérteni.~– Hogy
852      22|               az első kábulatban magam is gondoltam ilyesmit. Mit
853      22|          cirkáltatá az erdőben, s maga is csak hajnaltájon dűlt le
854      22|                szembemenni, és még azt is mondani egymásnak, hogy „
855      22|               illetőleg, mert magamnak is volt nehány nevezetes rencontrém
856      22|             látni, biztatja, hogy neje is otthon lesz: éreztetni akarja
857      22|            kincs; még egy szerető szív is; – gazdagnak az is csak
858      22|                szív is; – gazdagnak az is csak egy fillér.~– Köszönöm,
859      22|       mulatságból járok itt. Azonkívül is bizonyos nyomra akadtam,
860      22|      embereknél leltem azt, akik maguk is érdekelve volnának; ezek
861      22|                meglehet, hogy az a más is tudatlan a bűnben, de így
862      22|                aranyakat. Én azt előre is tudom, hogy a Fatia Negra
863      22|                igen jó ötlet! Én magam is azt hiszem, hogy a jámbor
864      22|        sajnálom, hogy az én aranyaimon is nem volt valami jel, amikről
865      22|                malom a báró úr sajátja is; mert én most „vérbíró”
866      22|                s ha magam nem találnék is otthon lenni Hídvárott,
867      22|             között nem vagy-e te magad is egyesegyedül, mert őrödet,
868      22|           aludni fognak; maga az áruló is úgy tetteti magát közöttük,
869      22|               baj. Azt tesszük, hogy ő is egyedül legyen. Azt nem
870      22|           kezét, lábát, akkor az áruló is meg lesz kötve.~Szilárd
871      22|                   Igen; de pisztolyaim is vannak.~– Próbáld meg uram,
872      22|              sorsodat, ha csak tegnapi is az; mert ki tudja, mi történhetett
873      22|           pandúrok fegyverei.~– Azokat is vizsgáld meg elébb.~Már
874      22|            töltés ki nem dördült. Azok is mind gyalázatosan meg voltak
875      22|               az nincs egyedül: a kard is egy ember.~A vak Juon reszketett
876      22|            hallod őt közelíteni?~Látni is lehete már. A magas, délceg
877      22|            mindketten; még a természet is oly csöndes volt, mintha
878      22|            csöndes volt, mintha a szél is meg volna halva. Csak a
879      22|            védheti magát, bár ha rabló is az, s engedte őt kikapaszkodni
880      22|               alá, s azzal erős szívét is zsibbadás lepte meg. Látta,
881      22|                 úgy hallgatá; aztán az is elmúlt, és nem hallott semmit.~
882      22|            miatt lankadni kezde, s azt is veheté észre, hogy ellenfele,
883      22|             hogy ellenfele, ha elmarad is tőle, a vércseppek nyomán
884      22|               a Fatia Negra bal kézzel is igen jól tud hajítani; ha
885      22|       legtávolabbi bércek visszhangjai is visszazengtek. Csak a visszhang,
886      22|                nézve; lefelé ellenfele is olyan jól haladhatott, mint
887      22|              tétovázott, hogy e helyre is kövesse a kalandort. Átveté
888      22|          üldözött kalandor léptei. Oda is utánament.~
889      23|              lélegzenek.~– A nevét nem is mondtam még leendő vendégünknek –
890      23|             magához, még azt a közönyt is tanúsítva mellette, hogy
891      23|            kémek és börtönőrök. A pópa is eltűnt Hídvárról végképp.
892      23|              jobbra nyíló szoba ajtaja is nyitva volt; abban sem talált
893      23|                múlt, s Henriette utóbb is továbbmenni volt kénytelen,
894      23|            találni otthon soha.~A pópa is kitérőleg igyekezett válaszolni,
895      23|                 Mikor aztán negyedszer is meglátogatá a magányos házat,
896      23|              feljárni; s mikor itt van is, akkor egész éjjel kora
897      23|               találkozhatott vele.~Meg is nevezte Lénárd a kérdéses
898      23|             szereti titkolni; annyival is inkább, minthogy nem egészen
899      23|               egészen elveszett, s nem is tartotta volna többé illendőnek,
900      23|     barátságban él. Kalandozó körútjai is elmaradtak, elfeledkezett
901      23|     szenvedélyes vadász lesben áll. Az is meglehet, hogy most távol
902      23|             oda marad. De ha ott lenne is, s vele találkoznia kellene,
903      23|               oláh dallam.~Az ételeket is felhordták már, s üvegharangokkal
904      23|           hallgatni ezt a nótát. Adott is érte egy szép réztűt a hajamba,
905      23|            tudott felőle még csak hírt is hozni …~– – Henriette, amint
906      23|        rengetegei még a holdvilág elől is eltakarták.~Az éj nesztelen
907      23|             utána küldött kém volna az is: a gyönge teremtés szíve
908      23|             szíve reszketett; hátha el is tévedt, hátha rablók kezébe
909      23|               megszűnjön. Az ajtó most is nyitva volt.~A küszöbön
910      23|               ablaka a gyümölcsös felé is kitárva; különben minden
911      24|                ugyan az öregurat, vele is sokszor méltatlanul bánt,
912      24|             öregúr végrendelete dacára is a kerekvári domíniumot átengedem
913      24|              bántották, akik önnel nem is pereltek, akik öntül nem
914      24|          Ilyesmit mondhattak már mások is János úrnak, mert nem válaszolt
915      24|              az újságokban, még tán el is ítélnek; mert minden ember
916      24|            vagyok.~– No, én nem.~– Nem is kegyedről mondtam: mások
917      24|           Margari baja jutott legelébb is eszébe, annak örült legjobban.)~–
918      24|            szerencséje. Mit kell elébb is tennem?~– Legelébb is azt
919      24|            elébb is tennem?~– Legelébb is azt a negyvenezer forintot
920      24|               szívességtételét még meg is kellett jó erősen fizetni,
921      25| megsemmisítésére, és védem az ő jogait is, s ő szépen cserben hagy,
922      25|              váltó érvényességét, s ki is fizette azt; a törvényszék
923      25|            mind a ketten tönkremegyünk is miatta.~Azonban a legvalószínűbb
924      25|                meg ennyi jutalmat.” Ez is mind sikertelen volt; mintha
925      25|               ugyancsak a patikakontót is én fizettem érte négy forintokat
926      25|                a papnak és a sírásónak is, meg a szemfödélért és koporsóért,
927      25|     meghalálozott, és még a keresztfát is én tétettem neki, akkor
928      25|               nevet kell rátétetni; az is két forint volt váltó. És
929      25|               csakugyan meghalt, és el is temették, adós is maradt,
930      25|                és el is temették, adós is maradt, nemcsak Gyűriné
931      25|       asszonyomnál, hanem a korcsmában is mindenféle spirituosumok
932      25|               az úrfi meghalt, és neki is adós maradt. Végül a pap
933      25|               pap és legvégül a sírásó is ezt bizonyíták: nekik is
934      25|               is ezt bizonyíták: nekik is adós maradt utolsó tisztességtételeért.~
935      25|                hogy még ez a meghalása is csak komédiából történt?
936      25|           gazdag ember! Még holta után is üldözte az az eszme, hogy
937      25|           akinek már volt kettő!~Addig is sorány volt, és kétrét görnyedve
938      25|                baj lepte meg. Makszika is sok szomorúságára volt,
939      25|          vagyok téve, az a bajom; hogy is volna bennem vér, mikor
940      25|         mondhatja, hogy Henriette most is sóhajtva gondol egykori
941      25|            szívós az élete; mert ha ez is ki találna veszni, az sem