Fezejet

 1       4|            se hagyják Henriette-et magára, s Demeter úr különösen
 2       4|        ápolónét, hogy a kisasszony magára ne maradjon.~A jó lélek
 3       4|           dolgot megtudni?~Bezárta magára kis szobája ajtaját ott
 4       4|      kellett volna, te könnyelműen magára hagytad őt; nem tudtad,
 5       5|       naponkint egy tízest költeni magára, hogy tőkepénzt gyűjthessen
 6       5|           gyönyörét, miket érettem magára idézett, mindig csak egy
 7       5|       segítség sehonnan, senkitől. Magára van hagyatva, a világon
 8       6|          vallott?”)~– Bolond volt. Magára vállalta két pajtásának
 9       8|            midőn Hídvárott egészen magára és korán letarolt lelke
10      10|          felbontotta volna, bezárt magára minden ajtót, mint ki valami
11      10|           a szerelemben.~Henriette magára vette a célzást, s kezdett
12      10| megismerteté.~Azután, hogy egészen magára maradt, régi emlékek kezdtek
13      10|            az gyanútlanul aggatott magára. Mit tudta ő, hogy azok
14      11|            egy nehéz testet érzett magára hullani, azután elkezdtek
15      13|          kedves barátom, vigyázzon magára; az egy igen csodálatos
16      13|            barátom, hogy vigyázzon magára; eszén járjon, hidegvérű
17      13|       mondtam neki, hogy vigyázzon magára; de nem veszi hasznát; ő
18      13|  kényszeríti nejét azokat felrakni magára. Tudja, hogy ez nagy megaláztatás
19      13|            grófnőnek röviden, hogy magára vállalja e feladatot.~A
20      14|          Csak a vőlegény várat még magára. Sokáig jön, látszik, hogy
21      14|          titokban keresztet vetett magára.~A Fatia Negra tökéletesen
22      16|            korában, s emiatt vonta magára nagyatyja gyűlöletét.~Henriette-nek
23      16|       szegény menyecske most úgyis magára van hagyva; aztán ön …~Csak
24      16|            a titkot, s a derék fiú magára vállalta, hogy majd segít
25      16|   időzéssel azt a gyanút nehezítse magára, mintha egy kis előlegezett
26      16|           is; azt ő már nem engedi magára mondani, hogy egy halott
27      17|     figyelmét azonban mégsem vonta magára annyira ez a mulatságos
28      18|           Lángainéval vége szakad, magára rá sem néz többet; addig,
29      18|         ellenszegül, büntetést von magára.~– Micsoda büntetést?~–
30      18|           Kálmán megkerült; Kálmán magára és Margarira vallott. Margari
31      19|             Legelőször is vegye ön magára az én öltönyömet, míg én
32      19|      kiesni nyers humorából, amint magára vette a pópa hosszú talárját,
33      19|          előtt, s keresztet vetett magára. Talán megbánta a keserű
34      21|           mely kardjának villámait magára vonta.~És ő maga sebesíthetetlen
35      23|           egy meleg véresőt érzett magára aláhullani.~A Fatia Negra
36      24|           de ő azért sohasem bírná magára venni, hogy egy halottrul