Fezejet

 1      13|           meg is szólalt: bizonyos Vámhidy Szilárd.~Hanem ami a hölgyeket
 2      13|          azon, amit beszélek, édes Vámhidy; pedig ne gondolja, hogy
 3      13|        nagyon, maga Kengyelesy is.~Vámhidy természetesen olyanforma
 4      16| Kengyelesyné legújabb választottja Vámhidy Szilárd, s amint Aradra
 5      16|          termében, sans gêne belép Vámhidy, s erre a grófné hirtelen
 6      16|            látott vendégem énnekem Vámhidy, hogy még önt is itt hagyom
 7      16|     keringnek, amik a grófné nevét Vámhidy ifjúúréval kapcsolatba hozzák.~–
 8      16|         irányomban csökkenteni, ha Vámhidy nevét az önével cserélik
 9      16|   affélékről egészen mese; de hogy Vámhidy valami olyan alkuszféle,
10      17|         találkoznak a napvilággal.~Vámhidy, mint szolgabíró, egy éjszaka
11      17|       szobában. Erre már felugrott Vámhidy, s éppen interveniálni akart,
12      17|        Amint azonban ezt kimondta, Vámhidy felugrott helyéből, s mint
13      17|      gazdag emberekké fogja tenni.~Vámhidy azalatt lélegzethez sem
14      17|            volna annak beváltását?~Vámhidy nagyot sóhajtott. Csakugyan
15      17|          ahogy valóban megtörtént.~Vámhidy papírt, írószert keresett
16      17|            meghallá a kocsmárostól Vámhidy, hogy az igazgató úr az
17      18|            pedig már zsebében volt Vámhidy hivatalos jelentése Kálmán
18      22|      utóbbi vállalattal Gerzson úr Vámhidy Szilárdot bízta meg, ebben
19      22|           égből esett villám, volt Vámhidy ott, ahol senki sem várta.~
20      22|         vak, midőn a szobában volt Vámhidy előtt.~– Ketten vagyunk.
21      22|           rosszkor teszi – dörmögé Vámhidy –, az én vadamat riasztja
22      22|       aligha el nem szalasztották.~Vámhidy odaizent a vadászó főúrhoz,
23      22|     tartott.~Néhány pillanat múlva Vámhidy a vadászó úrban Hátszegi
24      22|        báró úr – felelt rá hidegen Vámhidy –, utasításaim vannak, amikhez
25      22|    proviantot egymással megosszuk.~Vámhidy hidegen tekinte Lénárdra.
26      22|          szabad alunni; addig csak Vámhidy volt ébren, és kívüle még
27      22|            a könnyűvérűséggel járt Vámhidy előtt, melyet a világtalanok
28      22|        örökre alvót csinál belőle.~Vámhidy tehát oda jutott, hogy saját
29      22|     vigyázat nélkül legyen hagyva.~Vámhidy egy percig sem tétovázott,
30      23|        egykedvű könnyelműséggel –, Vámhidy Szilárd, Arad megyei szolgabíró;
31      23|              A Fatia Negrát üldözi Vámhidy Szilárd! …~Ide fog jönni;
32      23|           sem akarta megérni, hogy Vámhidy őt itt találja Hídvárott.~
33      23|           arcában pedig felismerte Vámhidy Szilárdot.~És e rémlátásra