Fezejet

 1       1|       kilincset? Miért nem eresztik hozzám, ha ő akar?~A komornyik
 2       4|             egekre, jöjjön közelebb hozzám egy szóra.~A jeles férfiú
 3       4|         nagyon jó volt a kisasszony hozzám mindig. Ha rám emlékezem
 4       4|       otthon megriasztották, mindig hozzám szökött, s itt tartózkodott,
 5       5|              tudni fogom, hogy ő hű hozzám, és hűséget követel tőlem,
 6       5|            Henriette, jöjj közelebb hozzám – szólt az öregúr, egyet
 7       5|          hogy sírsz; van bizodalmad hozzám. Én nem vagyok az a tigris,
 8       7|         álmodom.~– Ha itthon volna, hozzám jött volna elébb.~Az öreg
 9       7|        képét mutassa meg; ne járjon hozzám maskarában.~– Nem teheti
10       7|             a tietek. Aki nem bízik hozzám, ne jöjjön ide.~Azzal, ahogy
11       7|           eszedbe jut ezt a kérdést hozzám intézni, a fejed egy órával
12       8|           Óhajtanék mestert járatni hozzám, ki útba vezessen; a helybeli
13      10|          lakó híres vajákos nő jőve hozzám egy igen nehéz kérdésben
14      10|                Tegnap tehát ez a nő hozzám jött, pedig nagy ritkaság
15      10|             lelkétől, másnap elhozá hozzám az aranyakat, azt mondá,
16      10|         után, szokatlan időben jött hozzám Juon Táre felesége, a szép
17      10|         másnap kétségbeesve jött le hozzám, elmondva az egész történetet,
18      11| különböztettem meg; midőn nagyságod hozzám jött e szókkal: „Anica,
19      11|            az átkozott hűtelen lett hozzám a te szebb szemeidért; nekem
20      11|            rossz szándékból jössz-e hozzám? Nem akarod-e kisgyermekem
21      12|             volnának unokáim. Írt-e hozzám azóta egy sort is az a lyány,
22      12|            beszélni. Ha őneki nincs hozzám több mondanivalója – van
23      12|         fogcsikorgatva kiálta rá:~– Hozzám ne nyúlj, te hosszú lábú
24      13|        tizenkét órakor el fog jönni hozzám, különben megteszem azt
25      14|            van halva, és semmi köze hozzám többé.~Az öreg Onuc a két
26      14|              félnek tőlem, és hívek hozzám. Te magad is úgy vagy: –
27      14|        derék leány vagy, méltó vagy hozzám.~A leány, sötéten elborult
28      14|    elmondott átok szavai, nyúljatok hozzám, csak ujjaitok hegyét tartsátok
29      16|           megbecsülhetlen ember, és hozzám rendkívül ragaszkodik.~–
30      16|        gyűrűimet, csak ne nyúljanak hozzám; ha lehet, ezt a karikagyűrűt
31      17|             barátom. Köszönöm önnek hozzám való túlságos szívességét;
32      22|             magát, azt küldd vissza hozzám parasztkíséret mellett vason.
33      24|             Nem jött el, ügyvéd úr, hozzám, én magam jöttem. Pedig