Fezejet

 1       1| csengettek neki, és ő bejött az ajtón, azt kérdezhesse, mit parancsolnak,
 2       1|       családi princ bebukott az ajtón; egy kis sápadt penész virág,
 3       1|       egy gondolat, valakit két ajtón keresztül pofon ütni.)~–
 4       2|       aztán egészen belépett az ajtón, a hátával be is akarta
 5       2|          hogy maga rohant ki az ajtón az érkező vendég eleibe,
 6       4|     semmit!~Valaki zörgetett az ajtón, s kérdezték: itt van-e
 7       6|         ivószobába, csak úgy az ajtón keresztül nyújtotta a tokot
 8       7|        kell hozzá.~Egy alacsony ajtón át, melyen minháromnak meg
 9       7|         az öreg Onuc bedugta az ajtón ősz, bozontos fejét, s közbeszólalt:~–
10      11|        magától érthető, hogy az ajtón kilépett, rögtön a kulcslyuk
11      12|        csak a fejét dugta be az ajtón, úgy kérdezősködött koronkint
12      12|         hirtelen kiiramodott az ajtón, s azt bevágta maga után.
13      12|         ki hallotta a lármát az ajtón kívül, néma jelekkel mutatá,
14      13|      barátom! – szólt a gróf az ajtón belépő Szilárdot rögtön
15      15|   elkábultan; felesége a bezárt ajtón dörömbözött, a vendégszoba
16      16|       erős roppanás hangzott az ajtón; valaki vállal feszíté befelé.
17      17|        a nagy ivóteremtől, s ez ajtón keresztül sajátságos lármahangok
18      17|         kidobták valamennyit az ajtón.~– Szeretnék a mai előadásukra
19      17| kisleánykák ijesztgetik egymást ajtón keresztül, férfihangot utánozva;
20      17|       szüksége, hogy a futót az ajtón innen elfoghassa, s meggátolja
21      17|          hogy tudtomon kívül az ajtón ki nem lép.~– Szavamat adom
22      17|         szavamat adtam, hogy az ajtón az ön tudta nélkül ki nem
23      19|      Urat.~– Amen. Én vagyok az ajtón; bocsásson be, tisztelendő
24      20|         dúdolni, s kikiabált az ajtón a pecéreknek, hogy eresszék
25      23|       sövényhez, s benyitott az ajtón.~Ugyanabban a rendben talált