Fezejet

 1       3|    Demeter úr interveniált békés úton.~– No, mondtad, János: így
 2       6|  Csakugyan fatális dolog azon az úton celebritássá válni jámbor
 3       6|        falatozni látja; az egész úton most látta először jóízűen
 4       7|         öreg után azon a keskeny úton lefelé, mely a leírt malomig
 5       7|          nem keresem, hogyan, mi úton, de eszeveszetten megöllek.
 6       7|   aranyat borravalóul, s azon az úton, amelyen jött, ismét visszajutott
 7      10|         ékszer; honnan kapta, mi úton jutott hozzá, milyen régen
 8      10|      fejemet, hogy megtudjam, mi úton jutott az a végzetes ékszer
 9      16|          mind a négy lovunk fele úton megsántul, azután meg ahová
10      16|      nemebédelés, a sok méreg az úton meg a kocsirázás azt mégjobban
11      17| kigyógyult már a színészetből ez úton, ki más pályán boldog véget
12      17|       tőlem, s annyira két külön úton járunk, hogy akármikor meghalhatunk
13      19|          nejét, kit rábízott, az úton elvesztette, de mégis pedig
14      19|        hogy kegyed a múlt éjjelt úton töltötte, s untatom hosszas
15      21|     engemet könnyebbített meg az úton ezer arannyal, de azt olyan
16      21|           hogy esti hat óra után úton ne legyenek.~Ennyi elővigyázat
17      21|      azokat az ő hátuk mögött az úton keresztül döntögették úgy,
18      21|      lovat adjanak, mint hogy az úton szanaszét heverő aranyakat
19      22|         be Erdélybe, azt ezen az úton legkönnyebben elérheti.~
20      22|         senki; mert hisz ezen az úton tíz évben egyszer vetődik
21      22|     haladtak félórányi küzdelmes úton nagy titkos káromkodással
22      22|          még nem, mert ő azon az úton vár, melyen megindultál.
23      23|       élete! Keresni kell minden úton! Fáklyákat gyújtani, lóra
24      23|          hogy eltűnt? Jőnek-e ez úton keresni?~S azután, mintha