Fezejet

 1       2|       Demeter úr rögtön hívatta magához. Eleinte azt izente vissza,
 2       4| szalaggal átkötve. Azokat vegye magához. Mindig, egész betegségem
 3       6|    szomszéd földesurat hívatott magához ebédre, de azok nem érkeztek
 4       6| hírlapban.~A grófné alig tudott magához térni a nagy kacagásból;
 5       6|   Előtte való órában odahívatta magához, akik rendes szomszédjai
 6      10|        ékszerekkel.~Mikor ismét magához tért Henriette, érzé, hogy
 7      11| medvéből kiszorítani a párát, s magához készült őt törni.~Ekkor
 8      12|        ki azt fejcsóválva vette magához. Bizony különös ember az
 9      12|       azért egy napon mégiscsak magához hívatta Sipos urat, hogy
10      13|        így, mint önnel. Egyszer magához vonta őket, enchantírozta,
11      14|        te az tudnád?~A kalandor magához ölelte őt e szóra.~– És
12      14|         jobban fokozza, odainté magához a társaság véneit a kalandor.~–
13      14|   odahajolt hozzá, a szép arcot magához ölelve; a leány remegve
14      14|        A kalandort e szó téríti magához; látta, hogy egy kérlelhetetlen
15      16|         Hátszegi előre. Elhívta magához teára a roncsolt termetű
16      17|        mint egy elveszett fiút, magához ölelé, szemei közé nézett,
17      18|  barátjának nevez, s mindig hív magához ebédre, de aki sohasem megy
18      18|        Ott tért csak egy kicsit magához.~Tehát Kálmán megkerült;
19      18|    Méltóztatta engemet kegyesen magához rendelni; és én megtudtam,
20      18|          kedves barátom, térjen magához; nem akartam ilyen nagyon.
21      22|  Szilárd néhány kérdést intézve magához a kalauzhoz, azt is útnak
22      22|      ember?~Szilárd bevezetteté magához a koldust, ki izmos, atlétai
23      22|       futni parancsolá. Ő hívja magához látogatóba Vámhidyt! Ígéri,
24      23|         kedvesét vendégül hítta magához, még azt a közönyt is tanúsítva