Fezejet

 1       1|        hogy Henriette megint az ablakon néz ki? Nekem kell-e a misszt
 2       1|          egy fiatal leánynak az ablakon kinézegetni? Angliában ezt
 3       4|    dobja ki ezt a szerencsét az ablakon, mikor Henriette kisasszony
 4       6|    hintajához, beszólt hozzá az ablakon.~– Egy óra múlva megpihenünk.
 5       6|       tőle aludni; akkor meg az ablakon keresztül úgy fénylett az
 6       7|         tűzből, ami a két külső ablakon keresztül a barlangba világított,
 7       8|   udvaromra beteszi a lábát, az ablakon vettetem ki; de hogy lássa
 8      14|   fiataltságomat a vasrostélyos ablakon belöl, s csak akkor szabaduljak
 9      16|   könnyű szívvel hajjítja ki az ablakon.~Amint az aláírással készen
10      16|      felébredt, s kitekintve az ablakon, kérdezé szelíd, engesztelő
11      16| elmélázva tekintett ki a kisded ablakon.~Tehát az a nő, akinek gyermeteg
12      17|      lépek, kénytelen voltam az ablakon át eltávozni. Isten önnel.
13      18|          mégpedig éjszaka és az ablakon keresztül, pedig minden
14      18|     bérkocsis, kidugta fejét az ablakon, úgy kiabált vissza valamit;
15      19|        azt veszi észre, hogy az ablakon áttörő sugár egy pillanatra
16      19|     pillanatnyi elsötétülése az ablakon áttörő holdfénynek ismétlődött,
17      19|         onnan nézte közelebb az ablakon el-eltűnő árnyék szabályszerű
18      21|     hangon felkiált hozzájuk az ablakon kinéző molnár:~– Katonák!
19      22|  öklével, s beszökött a nyitott ablakon.~A lakás körül nem hallatszott
20      22|      kalandort. Átveté magát az ablakon, s egy sötét folyosón állt,
21      23|         A holdvilág besütött az ablakon, mind a három szobán végiglátott.~
22      23|         Egyszerre a kert felőli ablakon, honnan a hold bevilágított,
23      23|         alak keresztülugrott az ablakon, s lihegve futott a két