Fezejet

501      21|         fejét, halva van; így a kard csak csákóját szelte keresztül,
502      21|           művészet, amit eddig tett; csak ezután kezdte még rá a harcot.~–
503      21|           látott maga előtt egyebet, csak vért és aranyat. Mindkettőnek
504      21|         maguk táskájába; hát, biz ők csak ott telepednek meg, gondolva,
505      21|              hogy a Fatia Negra majd csak visszatér, ha észreveszi,
506      21|           egész Szászváros aljáig, s csak akkor maradt el tőlök, midőn
507      21|          várost ostromolni fogja. Ha csak rajta múlik, ő bizonyosan
508      22|            Öcsém, senkinek se higgy, csak a saját szemeidnek, ne beszélj
509      22|              vason. A Fatia Negrának csak az a huszonnégy társa, aki
510      22|         nyíltan megtámadjon; a többi csak csőcselék pásztornép; az
511      22|        meztelen köveken; semmi hang, csak az örök szél zúgása; a szédítő
512      22|       délutánt eltöltötte ott hiába; csak akkor ült lóra, panaszkodva
513      22|             nem találhatta senki.~Ha csak el akar itt az erdőben tévedni,
514      22|            mint a kísértet, hogy azt csak egy vak fülei veszik észre;
515      22|      megmutatom nektek, hogy ezek is csak halandó emberek.” Ez volt
516      22|             vesztettem miatta. Volna csak meg egyik szemem! Látnék
517      22|             meg egyik szemem! Látnék csak annyit, hogy tudnám megkülönböztetni
518      22|            jutalmát megkapja érte.~– Csak a Fatia Negra vérét, semmi
519      22|          felé, melyet nem láthatott; csak azt tudhatta, hogy az még
520      22|     cirkáltatá az erdőben, s maga is csak hajnaltájon dűlt le alunni.~
521      22|            Én hivatalból.~– Én pedig csak mulatságból. Ha tudtam volna,
522      22|           szív is; – gazdagnak az is csak egy fillér.~– Köszönöm,
523      22|            nyomrul nyomra mégis majd csak rá fognak vezetni arra,
524      22|           van biz az szokva. Mármost csak azt sajnálom, hogy az én
525      22|              ebéd után vagyok.~Aznap csak egy hamuban sült pogácsát
526      22|             kimondva: a hullócsillag csak egy rosszul égő szivar tüze,
527      22|            elhajított; e cifra gúnyt csak ő értette, akinek az fájt.~
528      22|          hozta őket egymáshoz; éppen csak el kellene fogadni a férj
529      22|             éj egészen csöndes volt, csak a malom zsilipjén átrohanó
530      22|            volt szabad alunni; addig csak Vámhidy volt ébren, és kívüle
531      22|        eszébe sem jutnának.~– De tán csak nem képzeled, szegény ember,
532      22|      közöttük, mintha aludnék, pedig csak azt lesi, hogy a Fatia Negra
533      22|              ne hagyd a sorsodat, ha csak tegnapi is az; mert ki tudja,
534      22|     teletömte a gyutacs lyukát, hogy csak több órai munka után tudnád
535      22|              levegőbe; mely kísérlet csak annyiban sikerült, hogy
536      22|               ne védd magadat, hanem csak vágj hozzá, így talán megsebesít,
537      22|         megfojtom puszta kézzel. Óh, csak most volna meg két szemem
538      22|           düh lepte meg szívét, amit csak azok ismernek, akiknek a
539      22|             szél is meg volna halva. Csak a közeledő léptei döngtek.~
540      22|       visszhangjai is visszazengtek. Csak a visszhang, csak a fütty
541      22|     visszazengtek. Csak a visszhang, csak a fütty volt az, hasztalan
542      22| eredménytelen harc, ahol az egyiknek csak fél keze van.~Lihegve menekült
543      23|          órában Szebenbe rándulni, s csak két nap múlva jövök vissza.
544      23|        játszani egy szívvel, melynek csak meg kellene szólalni, hogy
545      23|              még nem gondolt, csupán csak egyről volt bizonyos, arról,
546      23|             nehogy ott esteledjék, s csak eltávozáskor vette figyelembe
547      23|            hajnalig a leshelyen áll, csak akkor tér haza aludni; délután
548      23|       háborítják, mikor dalol.~Tehát csak vártak reá, hogy mikor unja
549      23|         mennyi már az idő.~Mikor már csak egy óra volt hátra éjféltől,
550      23|           folyvást azt a nótát, amíg csak azt látom, hogy a bokrok
551      23|          Bizonyosan a vacsoránál ül, csak ott keresse.~– Hüh, teringette! –
552      23|          Senki sem tudott felőle még csak hírt is hozni …~– – Henriette,
553      23|           észre. Egyszer találkozott csak elkésett szekérrel; de az
554      23|          kilincsre tevé kezét, akkor csak az az egy gondolat döbbenté
555      23|             lehetne e házba belépni?~Csak el kellett fordítani a kilincset,
556      23|          kiáltást hallott volna. Tán csak álmában képzelte azt hallani,
557      23|                ne! – ne! – ne!” vagy csak képzelte tán, hogy mondott
558      24|      szerencsétlenség”, hanem azután csak nem mondott semmit).~– Szegény
559      24|          volna; ha például Henriette csak egy levélben annyit írt
560      24|             legjobban fogja tudni.~– Csak nem hiszi, fiskális úr,
561      24|         semmit az ügyvédnek.~Egyszer csak fölkelt, s azt mondá Siposnak:~–
562      24|         amiből szívesen szabadulnék, csak bele ne keveredtem volna.~–
563      24|             mi úgyis megsemmisítjük; csak nem hiszi kegyed talán,
564      24|    csodálkozott rajta, mikor egyszer csak jött a megbízás a báróné
565      25|       biztatására váltót hamisított? Csak várjunk egy kevéssé. Majd
566      25|              örökség hírére, sőt még csak hírt sem hallatott magáról.~
567      25|           hogy még ez a meghalása is csak komédiából történt? Miután
568      25|         viselte a negyedévi divatot; csak hogy perét folytathassa.~
569      25|             mégis: egy milliót bírni csak, rettenetes gondolat arra
570      25|              gondolat, hogy most már csak felényire gazdag, mint azelőtt
571      25|           szólhat:~– Semmim sincsen, csak te vagy az enyim, emlékszel-e
572      25|            keblemre tűzve hordtalak? Csak egy levél! Azóta milyen