Fezejet

  1       1|        mennyit tudna ez panaszkodni, ha olyan jó titoktartásra nem
  2       1|               meg nem verhet senkit; ha kiabál, senki sem ijed meg
  3       1|           Miért nem eresztik hozzám, ha ő akar?~A komornyik éppen
  4       1|             hogy rögtön elkergetnék, ha valamit elő nem tudna adni.~
  5       1|       alkalmatlankodnak előtte, akik ha valamin örülnek vagy szomorkodnak,
  6       1|           mellett fösvény és kapzsi. Ha pénzszerzésről van szó,
  7       1|           nagyra becsülik. Szeretné, ha úrnak tartanák, de nem tudja
  8       1|            az ő hibája volt-e az is? Ha mindig azt hallotta otthon
  9       1|            együtt, hogy azon esetre, ha János meg talál valakit
 10       1|           mondom hozzá, hogy máskor, ha valaki délelőtt haragít
 11       1|              mérgelődjél rajta, mert ha ebéd utánra hagyod a haragot,
 12       1|          Pedig hát mit nyernél vele, ha megölnék? Fia van, mindenét
 13       1|            nekimenni egy ármádiának, ha megharagítják, olyankor
 14       2|       embernél, aki már benne van, s ha az el talál szökni, nem
 15       2|          akadt egy-egy kis pihenése; ha észrevette, hogy Demeter
 16       2|            becsengeté a pitvarnokot, ha János úr nem érkezett-e
 17       2|            közbeszólva Demeter úr.~– Ha sok pénzem volna, nagyságos
 18       2|         szegény ördög, mint én örül, ha élhet – viszonza Margari,
 19       2|           Henriette-et.~– Gyere ide, ha parancsolom!~Kálmán erre
 20       2|       fakadjon; az fájt neki nagyon, ha azt mondták, hogy az apja
 21       2|            rád ezt a sok pénzt?~– De ha azt hiszed, hogy nem én
 22       2| egzercíciumot. Aztán ide hallgasson: ha szépszerével hozzáférhet,
 23       2|              alkalommal mindenkinek, ha nem is panaszképpen.)~János
 24       2|               s elrepül, akkor aztán ha az ember egyszer már asszony,
 25       2|         János túlkiáltotta kacagva); ha pedig nem akar hozzáadni,
 26       3|        minden bagatell miatt! Aztán, ha volt is valami haragom ellene,
 27       3|             közt az ember kibékül.~– Ha az ember üzér, ugyé? Ha
 28       3|              Ha az ember üzér, ugyé? Ha az embernek eladó háza van,
 29       3|              felpattanva János úr. – Ha már akarod tudni (aztán
 30       3|              öreg él. Jólesnék neki, ha beleszeretnék; de azt nem
 31       3|      fönségeskedő kenettel Matild –, ha én kezemet akarom nyújtani
 32       3|           Lehet a báró háztűznéző.~– Ha nekem nem kell?~– Hahaha!
 33       3|        meghallják, mit beszélünk. És ha tinektek semmi egyéb szándékotok
 34       3|              mindig azt mondta, hogy ha meghal, a leányát énrám
 35       3|              Én nem tudom, mi bajod. Ha én Henriette-ről így gondoskodom,
 36       3|       Henriette-ről így gondoskodom, ha megismertetem egy derék,
 37       3|           fülig adós. Ilyen esetben, ha főúr, annál nagyobb baj
 38       4|          földesurak szoktak, kiknek, ha egy évben leszáll a termékek
 39       4|        rézoldat veszedelmes méreg, s ha nagyobb adagban keveredik
 40       4|          ebben az órában jövök tőle. Ha későn érkezem hozzá, a fiatalember
 41       4|           kell törni; ezüstpohárból, ha csak belül jól meg nincs
 42       4|            inni, még vizet sem; mert ha áll, az is olvaszt fel;
 43       4|        vagyok miatta. Azt szeretném, ha doktor úr éjjel-nappal ott
 44       4|          mindent el fogok követni, s ha csak valami véletlen közbe
 45       4|             mégis nyugodtabb volnék, ha azt tudnám, hogy doktor
 46       4|               Azt is örömest tenném, ha több betegeim nem volnának
 47       4|       városban.~– Óh, kérem alássan! Ha már egyszer én voltam ott,
 48       4|             mivel hebehurgya gyerek, ha Henriette valamit meg találna
 49       4|             diák, akit megbüntetnek, ha a leckéjét nem mondja fel,
 50       4|              hallgathatná Margariét, ha olyan nagyon kívánja, s
 51       4|           bizonyos volt felőle, hogy ha a cselédre bízza, az, amíg
 52       4|          tudom a szemeimet lehunyni. Ha alszom is, mindig azzal
 53       4|            kisasszony hozzám mindig. Ha rám emlékezem hogy engemet
 54       4|             Óh, az rettenetes volna, ha rokonaim megkapnák. Vegye
 55       4|              a jóságát, majd holnap, ha olyan szíves lesz, ismét
 56       4|          megtesz. Tűzbe, vízbe megy; ha kell angol nyelven is olvas.
 57       4|           Tudja ő azt jól, hogy majd ha a kisasszony nagyságos asszony
 58       4|         kisasszonynak, a miket félt, ha a családbeliek meg találnának
 59       4|             csak beszéd! Sőt inkább, ha nem sietnek e titkot felfedezni,
 60       4|          dolgokon töri a fejét; hisz ha az kiderülne valaha, hogy
 61       4|            pénzt ér! Nehéz pénzt ér! Ha az öreg Lapussa meg nem
 62       4|             Margari úr nem állhatta, ha a cselédek konfidenskedtek
 63       4|              mikor hét óra van, vagy ha azt akarja a nagyságos úr,
 64       4|             tessék fárasztani magát. Ha erőszakkal akarja tőlem
 65       4|             nekem fogja köszönhetni, ha a nagyságos úr kisasszonya
 66       4|              mert ő nem szereti azt, ha őt valaki, akár szemben,
 67       4|          elbúcsúzni tőlük. Különben, ha mindjárt jó egészségben,
 68       4|            és végét senki sem tudja; ha mindezeket összevetjük –~
 69       4|             érte; el akart szaladni; ha az öreg egész tekintélyével
 70       4|          számára való olvasmányok.~– Ha olyanokra találok, azokat
 71       4|             menni? No, azon a napon, ha megérjük, amikor Henriette
 72       4|              szemembe e rossz élcet, ha még egyszer ki találod mondani,
 73       4|            nem szólunk egymáshoz – s ha egyedül lennénk is egy börtönbe
 74       4|          suttogá az ifjú halkan.~– S ha én ma vagy holnap átlépek
 75       4|           barátok többé egymástól, s ha ott összetalálkozom az én
 76       4|             jó kedves Istvánommal, s ha ő kérdeni fogja tőlem: –
 77       4|        hangba csapva át, monda:~– És ha erre ő azt fogja mondani: –
 78       4|           küszöbéig hagytad menni, s ha Isten és az én halottkezem
 79       4|            mindig azt mondta, ugyé: „ha rosszat tettél, s szégyenled
 80       4|          szólj; megcáfolni ne akarj; ha kérdelek, s felelni nem
 81       4|             talált a lyánka valamit. Ha rézkrajcárokat egy üvegszelencében
 82       5|           számítottál volna. Ezt még ha elérhetted volna is, micsoda
 83       5|             fekszik a te csalódásod. Ha egy szegény lányba volnál
 84       5|           ugyan még házasodnotok, de ha isten is úgy akarja, vedd
 85       5|            varrni, főzni számotokra, ha rászorul, most is; rendben
 86       5|              bűnvádi pert indítanak, ha rólad le nem mond.~– Azt
 87       5|         bizonyosan?~– Én hiszem.~– S ha erővel kényszerítenék, hogy
 88       5|            de mindenesetre gavallér; ha neki egy nő azt fogja szemébe
 89       5|           hölgyet nejévé tenni.~– És ha nem mondaná ezt, ha önként
 90       5|               És ha nem mondaná ezt, ha önként kezét nyújtaná neki,
 91       5|          önként kezét nyújtaná neki, ha lemondana rólad? Félre ne
 92       5|             ne érts. Nem vádolom őt. Ha lemond éretted azért, hogy
 93       5|    fölmentsen rokonai üldözése alól; ha föláldozza szívét a te nyugalmadért!?~–
 94       5|            ne hunyják, akik őrzik, s ha férjet adnak neki, imádkozzanak
 95       5|        mindegy: ragaszkodom hozzá; s ha fájdalomnál egyéb nem jön
 96       5|             nőt, a gyermeket, kinek, ha valaha megvénül, átok lesz
 97       5|            visszaemlékezni.~– Tudom. Ha ő nem találja a szenvedésekben
 98       5|          irántam egy kis elnézéssel. Ha pedig alkalmatlannak találod
 99       5|              lépésre van a kandalló; ha elégetné hirtelen, ki tanúskodnék?
100       5|          hogy miért van a világon; s ha ezt nem engedik, inkább
101       5|             Látod, kedves kislányom, ha most valami kegyetlen, szigorú
102       5|            Szilárd”-nak nevezett el. Ha ezt tudnák, azt is elvennék
103       5|            Demeter úr –, úgyis jobb, ha nem látjuk egymást.~– Másodszor,
104       5|        Hatalmában állt őt megcsalni, ha akarja; az ügyvéd tudta
105       5|       tényezője, nem fogja elárulni, ha hamis volt.~Nagy csendben
106       5|            ember boldog tudna lenni, ha csak a mindennapi kenyérért
107       5|             majd elfelejti a leányt, ha az esze megjő; Pest nagy
108       6|                 Jaj, kedves nagysád, ha ilyen keveset eszik, akkor
109       6|             én is el tudnám tartani, ha napszámos volnék is.~A társaság
110       6|               mégis itt vagyok.~– De ha én önnek leánya volnék,
111       6|          embert ez a szó elkomorítá: ha ez őneki leánya volna! Biz
112       6|        lettem. Nem esik jól az álom, ha reggeltől estig nem álltam
113       6|           helyeken keresztül, kivált ha még egy kis szakadó zápor
114       6|           gunyhókat fenyőgallyakból; ha pedig eső nem esett, akkor
115       6|          bogyóval és gyökerekkel, de ha egyszer belekóstolt a vérbe,
116       6|          száz aranyat fizetek neked, ha holnap meg nem talájuk a
117       6|         között. – „Ejnye – mondék –, ha az én medvém csak itt volna
118       6|            értem egy lövést, amidőn, ha enged becsülettel összetépetni
119       6|            el tudott vinni. Valóban, ha választásom lett volna,
120       6|              a sors jó mulatságáról, ha néha ő fizette is annak
121       6|             grófnak nagyon tetszett, ha bizalmas körökben azzal
122       6|             akarom, tehát az vagyok. Ha csak úgy rábíznám magamat
123       6|         felőle semmit; óh, barátném, ha az asszonyok leleményesek
124       6|             Maga neveletlen gyermek; ha én nem volnék, ki tudja,
125       6|            szúrva: „no kis mókuskám, ha engem szeret!”; gyümölcsöt
126       6|           harminckét esztendő múlva, ha lesz pénze.~– Kérem, Clementine,
127       6|         minden csepp vére lázongott, ha ezen végiggondolt. – És
128       6|           sem az a másik három. Más, ha a fekete pofájú itt volna,
129       6|           Hátszegié; köszönj szépen, ha tudsz emberséget!~A vén
130       6|         betyárocskát gúzsba csavarni ha megtámadják; míg a csaplárné
131       6|             rajta, hogyan csinálnám, ha ott lennék. Utolsó szava
132       6|             egy ágacskát is letörni, ha mindjárt betegnek kellene
133       6|            mosolyogva a csaplárné –, ha a hegedűje vele volna, nem
134       6|            De mikor élni olyan szép, ha már az embernek egyszer
135       6|        hallgatá e csodás dallamokat. Ha valami, úgy ez a pillanat
136       6|        felelni sem tudnak kérdésére, ha azt akarná tőlük kérdeni: „
137       7|            pályáját végigfuthatta, s ha takarékos volt, meg is élhetett
138       7|       megkülönböztetni nem lehetett. Ha ötvös keze alá kerültek
139       7|       együgyű hamispénzverők voltak, ha teljes értékű pénzeket készítettek.~
140       7|              hazudok vagy álmodom.~– Ha itthon volna, hozzám jött
141       7|            jól, hogy én megölném őt, ha azt megtudnám.~– Ah, ah! –
142       7|               akit szerelmessé tett, ha megcsalja!~– Hát azt hiszed
143       7|         leány!”~– Hát mármost aztán, ha az esküvését megszegi, elviszi
144       7|             Mi lesz hát a büntetése, ha olyan esküt szeg meg, amire
145       7|               Akkor megölöm.~– Igen, ha ráismernél. De te még sohasem
146       7|             sohasem láttad az arcát. Ha egyszer elveti a fekete
147       7|    gúnyolódás az, mint hahota.~– Már ha én szeretője volnék egy
148       7|         felelt rá az öreg csendesen. Ha már egyszer démonokról volt
149       7|          elsüllyedt. Hanem azért én, ha asszony volnék, mégsem állhatnám
150       7|            hogy akkor szörnyethalok, ha meglátom.~– Szörnyethalnék,
151       7|      elmondja; azzal köszönt mindig, ha jön, ha megy.~– Én mégis
152       7|              köszönt mindig, ha jön, ha megy.~– Én mégis azt mondom,
153       7|              valami halandó ember.~– Ha más nőt talál szeretni,
154       7|         sebesen lezuhanó víz hajtja.~Ha idegen ember látná ezt a
155       7|           neme volna a köszöntésnek, ha nem hasonlítana inkább valami
156       7|           Onuc – szólt bele Pável –, ha láthatatlanná tud is lenni
157       7|            aztán ők biztatták:~– No, ha van hozzá kedved, hát gyere
158       7|     koporsóját és a másvilági tüzet, ha valamit abból kibeszél,
159       7|            sóhajta fel a vén Onuc –, ha meggondolom, hogy mi még
160       7|          lábaikkal tolták azt félre, ha közel gurult. Valami bűbájos
161       7|       hibásan nyomott aranyat, amit, ha meglátnak nálad, az egész
162       7|           hogy azt az aranyat kiadd. Ha neki nincs esze, legyen
163       7|          Onuc elbúsultan –, mármost, ha a fejeinket odatettük a
164       7|             Nem leszek biz én, öreg, ha felét nekem adod is a pénzednek,
165       7|             szokott rá felelni.~– De ha akad leány, aki ezt tudni
166       7|               Én oltalmazni akarlak, ha megtámadnak; ápolni, ha
167       7|              ha megtámadnak; ápolni, ha sebet kapsz, s veled együtt
168       7|             veled együtt elkárhozni, ha te pokolra mégy.~– Az nem
169       7|            amelyre megesküdtem, hogy ha engem egyszer megcsalsz,
170       7|                 Vajon emlékeznél rá, ha szépen kérnélek, mikor volt
171       7|        dörmögő hangon felelt neki:~– Ha még egyszer eszedbe jut
172       7|         ördögökkel kell cimborálnia, ha látatlanul meg tudta őket
173       8|              nem gondolva arra, hogy ha mindenikünk kölcsönösen
174       8|              szavamat adtam rá, hogy ha udvaromra beteszi a lábát,
175       8|               Ezt szokta válaszolni, ha Margari vagy Clementine
176       8|              sóhajtva mondá magában: ha ide le találnánk bukni!~
177       8|            nem bírt kivergődni, mert ha még alább esik, agyonzúzza
178       8|           elveszés bizonyos.~Azonban ha az úrnő elmulasztá segélyért
179       8|         melybe megkapaszkodhassék, s ha eljuthatna is hozzá, mit
180       8|         játékbul; – az nem jó volna, ha mink egyszer haragbul verekednénk:
181       9|       különösen gazdag ilyenekben, s ha ennyi szép alak között egynek
182       9|            magyar urak felkeresni, s ha lehet, szót váltanak vele;
183       9|           beszéltek még Aradon is; s ha jöttek távol földről való
184       9|      mellette, s könnyebb volt neki, ha az orrát odatehette gazdája
185       9|            odatehette gazdája ölébe. Ha falatozásra került a dolog,
186       9|            beszélne, mint a medve, s ha az ember az állatokkal egész
187       9|              olyan hatalmas, mint ő, ha netán háládatlanul lázadást
188       9|           erdei vadakkal egyetért, s ha akarja, ha megharagítják,
189       9|      vadakkal egyetért, s ha akarja, ha megharagítják, rá tudja
190       9|           mint minden erdélyi havas, ha a hó letisztul róla. A mély
191       9|           alkusznak és odább mennek, ha nem bírtak megegyezni. Némely
192       9|           még kendnek felesége.~– De ha Juon kérné, annak nem mondanád
193       9|              jött.~– Jöjjön hát ide, ha szeret, ha különb akar lenni,
194       9|           Jöjjön hát ide, ha szeret, ha különb akar lenni, mint
195       9|             én. Üssön el a kezemről, ha jobb legény. Ezzel ütöm
196      10|    bábruhákat ügyefogyottak számára. Ha megnő, majd más mulatságra
197      10|           Csak egyre kérem önt: majd ha egyszer ezekből az ártatlan,
198      10|              durva prózai való, majd ha nagyon-nagyon megcsalva,
199      10|             sem ment, tetszett neki, ha kis apácának, kis remetenőnek
200      10|     találkozni, akinek jól fog esni, ha őt nem látja asszonyfővel;
201      10|          miket fog férjének mondani, ha annak felötlik az ékszer;
202      10|        csakhogy mindig reszketett, s ha valaki véletlenül megszólítá,
203      10|          gondolat tölté el szívét. – Ha ő most itt van, pedig bizonyosan
204      10|              tőle rossz néven venni, ha azon percben nem bírt magával.
205      10|          Azonban mégis azon esetben, ha az ékszert nem édesatyjától
206      10|              azt a hírhedett rablót? Ha mindenki, akinek valamijét
207      10|   méltatlanság pírja szökött arcába, ha azon jelenetre gondolt.
208      10|              között.~Nem volt csoda, ha oly hamar beletalálta magát
209      10|     beletalálta magát új helyzetébe, ha kezdett sorsával kibékülni,
210      10|             benne semmi rendkívülit, ha a férjet vagy a deli udvarlót
211      10|          válthatom magamat a bajból, ha az urak kitudnak rám valamit.
212      10|        rögtön szétlövi a koponyámat, ha kívánatát nem teljesítem. –
213      10|          azonban mikor üldözik, vagy ha kalandokra jár Erdélyből
214      10|              kövér rügyeit lerágják; ha az elfogyott, ismét másik
215      10|           hógörgetegek nem járnak; s ha éhes vad vagy incselkedő
216      10|     hunyászkodva bújik az ágy alá, s ha ráparancsolnak, óraszámra
217      10|             nem nagysád maga?~– Nem. Ha járatlan nem volnék is a
218      11|            borzasztó éjszaka volt –; ha visszaemlékezem rá, a szédülés
219      11|             néha, akkor is csak úgy, ha én kerestem fel őt; mert
220      11|            fejét a feltúrt földbe, s ha vége volt a kínnak, körülnézett;
221      11|           Marióra –, ne menj sehova. Ha Juonnak haza kell jönni;
222      11|             fújni; s azt mondá, hogy ha nagy veszélyben volnék,
223      11|             lesz ezalatt kecskéivel, ha otthagyja őket?~– Nem drágább
224      11|            gazdasága!~Óh, asszonyom, ha tudná ön, mennyire fáj ezt
225      11|             vége fölfelé van hajtva, ha valaki jól tudja fúni, mérföldnyire
226      11|          tudok parancsolni magamnak. Ha én azt mondom szívemnek:
227      11|          hogy mi fog történni akkor, ha férje későbben érkezik.
228      11|               ő gyámoltalan asszony, ha én nem súgtam fülébe, mit
229      11|             kezdjek vele gazdaságot, ha már ellenére férjhez mentem;
230      11|           Marióra –, most ideadod, s ha bebocsátlak, az enyimmel
231      11|      lépésnyire van a háztól; akkor, ha fegyvertelenül jössz vissza,
232      11|             bocsáss be szépszerével. Ha önkényt velem jössz, jó
233      11|         belőle, te pedig úriasszony. Ha még egy percig ellenkezel,
234      11|            oda álltam az ajtó mellé. Ha senki sem, tehát én!~A rabló
235      11|          természete van, mert hiszen ha indulatos volna, ha korcsmákba
236      11|           hiszen ha indulatos volna, ha korcsmákba járna, ott magát
237      11|              megragadta egyik kezét.~Ha a Fatia Negra közönséges
238      11|            kézből ki nem szabadulsz, ha háromszor ördög vagy is.~–
239      11|            szívem fenekén nem lakik. Ha attól, amit magam ez órában
240      12|           tudom!” – „No, hát mondja, ha tudja.” – „Őrültség!” –
241      12|       ötvenezer forintot fizet neki, ha elvállalja azt a hivatalt,
242      12|       kerüljön bár fele vagyonába, s ha őt szerencsésen kigyógyítja
243      12|           vele, hogy változásod van, ha saját beteg férjét nem kellene
244      12|           van: nem bánom, ereszd be, ha itt van; hanem előre is
245      12|         milyen nagyon fogunk örülni, ha látjuk egymást.~Lángainé
246      12|         öregatyádra; ne felelj neki, ha dorgál; tudod, hogy ő öreg
247      12|             én akarok vele beszélni. Ha őneki nincs hozzám több
248      12|           puha kenyér? Mit gondolsz, ha egy ruha leszakad rólad,
249      12|              amiből majd megélhetsz, ha én meghalok, és rólad el
250      12|           rendelkezem mindenemmel; – ha tetszik, egyenlően felosztom;
251      12|        tetszik, egyenlően felosztom; ha nem tetszik, a legérdemesebbnek
252      12|             legérdemesebbnek adom, s ha akarom, kiosztom a koldusok
253      12|           másikat írni, fiskális úr; ha majd le lesz tisztázva,
254      12|            nem világos előttem, hogy ha én Henriette-nek egy félmilliócskát
255      12|            lenni azon ember mellett, ha te kitagadod őt vagyonodból;
256      12|            kitagadod őt vagyonodból; ha azon ember kegyelmére kell
257      12|         elhatároztam. Kacagnom kell, ha elgondolom, milyen szemekkel
258      12|           uram és Henriette asszony, ha ezt megtudják.~Még János
259      12|              méltó haragom van; mert ha még egyetlen sóhajtással
260      12|            Írass, amit tetszik. Majd ha nekem nem fog tetszeni,
261      13|            Kengyelesy grófot azután, ha egyszer megbarátkozott valkakivel,
262      13|              magamagát kidisputálta, ha beszélni engedték. Az első
263      13|              ősi csipkefőkötő.~– Áh, ha há, bravó – kiálta Kengyelesy. –
264      13|             csinált belőle titkot.~S ha még valakinek kikerülte
265      13|          igen szép kis szája volt, s ha megszólalt, még szebb lett,
266      13|    szegénynek talált. S még hagyján, ha ez a férj maga is szegény
267      13|             is szegény ember! De hát ha gazdag – óh, ez a kenyér
268      13|         haszontalan kiadásokra. Sőt, ha hinni lehet a szóbeszédnek,
269      13|            Szilárd gondolta magában: ha az enyim lettél volna, most
270      13|             Szilárd gondolá magában: ha az enyim lettél volna, olyan
271      13|         vagyok felőle győződve, hogy ha testvére életben van, akkor
272      13|            az összefüggést, ugyebár? Ha valaki megtudhatja Henriette
273      13|            lovagiasság, szükséges, s ha már a férj elutasítá magától
274      13|        énvelem nem lehet bolondozni; ha ön igazán magába szeretteti
275      13|          elárulá, hogy szeretné már, ha nem kellene az öregemberek
276      13|        nagyon fatális. No, de semmi. Ha az ő ékszerei zár alatt
277      14|         hallgatott mindenki előtt, s ha mások látták, jókedvű arcot
278      14|            szegletein, s jelt adnak, ha valami veszély közelít.
279      14|            nem lehet vele megejteni.~Ha pedig egyszer fegyvere kezében
280      14|      fegyvere kezében van, akkor még ha körül van is fogva, ki tudja
281      14|        arcomat; szeretnél-e engemet, ha himlőhelyes volnék?~– Akkor
282      14|          fővel. Szeretnél-e engemet, ha én rongyos koldus lennék?~–
283      14|          Szeretnél-e engem akkor is, ha börtönben volnék? Odajönnél
284      14|          Szeretnél engemet akkor is, ha téged megcsalnálak, és mást
285      14|             megyek: – majd meglátom, ha szeretsz-e, majd meglátom,
286      14|           szeretsz-e, majd meglátom, ha megölsz-e?~Anica saját beszédét
287      14|        aranyat a másik után rakásra, ha nincsen miért? Itt volna
288      14|                Te férje mégsem vagy. Ha tudnám, hogy van valami
289      14|              leánynézőbe jön hozzád. Ha ezt a gyűrűt meglátod az
290      14|            mint sok ember nem bánja, ha kesztyű van húzva a kézre,
291      14|           van, aki sokat vár tőlünk; ha ki nem elégítjük, örökké
292      14|           álarcot tovább is viselni; ha egyszer leteszem, akkor
293      14|              kedélyességgel mondá:~– Ha te az tudnád?~A kalandor
294      14|             gondolták magukban, hogy ha egypár nehezékkel kevesebbet
295      14|             legfinomabb borszesszel. Ha az ember meggondolja, hogy
296      14|          dehogynem; ezek az emberek, ha azt hinnék, hogy égből szállottam
297      14|            legyen az esküvés, eredj, ha van bátorságod, fordítsd
298      14|             vagytok e pillanatban, s ha akarom, olyan halottak,
299      14|             meg; és szóljatok hozzá, ha meg vagytok e vele elégedve
300      14|         feljárjak onnan holtom után, ha ez ellen valaha cselekszem.
301      14|              valóban, a Fatia Negra, ha láthatta volna a jövendőből
302      14|           óranegyednek kezdő percét, ha csak egy lépését, egy dobbanását
303      14|            kezeit, okosabban teendé, ha mind a kettővel felkap egyet
304      14|         rosszul gondoskodtak róla; – ha csakugyan volt vele valami
305      14|              arckifejezéssel.~– Ott, ha tudni akarod.~– Készen vagyok.
306      14|             magammal vinni sietek, s ha valaha e fogadásom ellen
307      14|              kósza kutyák a földről, ha ez eskümhöz valaha hű nem
308      14|               a kígyó szavaira, hogy ha megcsalsz engem, áruljon
309      15|        vendégszoba, ahova vendégeit, ha jönnek, be szokta szállásolni.
310      15|     számadásai is nagyon egyszerűek: ha valaki gyalog jön és csak
311      15|          annak a számlája két garas, ha lovon jön és vacsorál, egy
312      15|             és vacsorál, egy forint; ha még bort és pálinkát is
313      15|              fizetnek, amit akarnak. Ha valaki nem kérdi, hogy mit
314      15|               s nagyon jólesik neki, ha vendégei észreveszik a vendégszobában
315      15|              mindig jókedve van, még ha a szekere feldűl is; a nagyságos
316      15|               hogy nagyon szeretném, ha nem menne el kegyelmed.
317      15|              töltve: az erősen szór, ha ezen a szűk folyosón elsütöd,
318      15|              akármi óriást. Ne félj; ha páncélinget viselne is,
319      15|           nem keresi az alkalmat.~De ha helyébe jönne! Fejét csóválja,
320      15|      másikkal irányozta a céllegyet. Ha most az a cifra fő azon
321      16|             azt felelni vissza, hogy ha tudta ezt, miért vette őt
322      16|          fecsegett aztán Kengyelesy, ha Vámhidyt előkaphatta –,
323      16|              ön, hogy én mit tennék, ha az ön helyében volnék? Tudja
324      16|              Nem találja ki? Én meg, ha önnek volnék, elkezdenék
325      16|       büszkélkednek; de akik azután, ha valamelyikünket valami nagy
326      16|            Képes volna a végletekre, ha megtudná.~– Ne tréfáljon
327      16|              irányomban csökkenteni, ha Vámhidy nevét az önével
328      16|              kimaradását a háztól, s ha a grófné úgy akarja, vele
329      16|               azután bocsánatot kér, ha valamivel megbántotta; ígéri,
330      16|           volna az egész dolgot.~Óh, ha e percben látta volna őt
331      16|         minden józan értelmű embert, ha nem felettébb bosszantó-e
332      16|           használja ön fel váltómat, ha akarja, én majd postára
333      16|             érdekelve vagyok bennük; ha magam itt nem vagyok, könnyen
334      16| legrosszabbra is el vagyok készülve. Ha rablók támadnak meg valahol,
335      16|       kísérheti el, nagyon szeretné, ha valaki lebeszélné e szándékáról.~
336      16|          becsületből futtatok; jobb, ha nem látom.~Ez ugyan mind
337      16|           azt felelte:~– Azt hiszem, ha én szerelmes vagyok valakibe,
338      16|        kocsisod. A báróné jól teszi, ha most lefekszik egy rövid
339      16|             No hát jól van. Jó lesz, ha korán indulunk.~– Ajtónyitogatást
340      16|             vendégének belőle. – Te, ha a Fatia Negrát ma meg találod
341      16|              orcapirulásába kerülne, ha ezt itt-amott szemére vetnék.~
342      16|             Néha hátra is tekintett, ha nincs-e valami baj.~Lassankint
343      16|               Nem illik szitkozódni, ha asszony van a hintóban,
344      16|              hogy itt süllyedjen el, ha valaha történt vele ilyen
345      16|           Itt van, ni. Jó szerencse, ha éjszakára bevergődünk Orosházára.
346      16|              ló is beadja a kulcsot.~Ha csak ez az egy kívánsága
347      16|            font. Még szeretni fogom, ha újra meglátom. Aztán a szegénylegények
348      16|             sorba, mikor ott voltam. Ha pedig valaki gorombáskodnék
349      16|             jó, hát maradjunk annál. Ha nagysád nem fél semmitől,
350      16|           megkérdezte Henriette-től, ha nem fél-e, és nem akar-e
351      16|           sietett eléjük.~– Jobb is, ha senki sem látja ezt a négy
352      16|              engem, hogy fog örülni, ha meglát!~Azonban csak nem
353      16|      ilyenfajta nép nemigen szereti, ha a vármegyére invitálják.~–
354      16|        maradtál itt magadban?~– Mert ha én is odábbálltam volna,
355      16|          négy lóval utánunk érkezik. Ha valaki alkalmatlankodnék,
356      16|             nap. Az ember nem hinné, ha magával nem történt volna;
357      16|        megmaradt ágy és házi eszköz, ha cselédei szétfutottak holta
358      16|          múlt éjjel sem aludt. Elég, ha kettő közül egy ébren marad.~
359      16|          mennyi idő alatt érhet ide. Ha mindjárt kapott lovakat,
360      16|        suttoga Henriette-hez –, mert ha fel találja emelni a fejét,
361      16|            csak ne nyúljanak hozzám; ha lehet, ezt a karikagyűrűt
362      16|            önnél keresni, asszonyom, ha önkényt át nem adja.~Henriette
363      17|         zsindelyzetét levereti, vagy ha egy ingoványos helyről a
364      17|           senki, kérem alássan; mert ha tudnák, bizonyosan utánuk
365      17|            parasztok csak eljönnnek, ha valami röhögnivaló van;
366      17|           tán öt-hat darabjuk van, s ha azt végigjátszották, megint
367      17|            ám ezek a pimaszok itten, ha Lumpácit meg az Elátkozott
368      17|              nagyon fiatal még, majd ha megvénül, és sokat koplal,
369      17|           órakor, mert ez elkezdeti, ha senki sincs is még a nézőhelyen;
370      17|             szeme ég ki az embernek, ha tisztességes urak vannak
371      17|           játékban; én azt becsülöm, ha mindjárt hiányos is.~– Az
372      17|      publikum előtt, aki meghajigál, ha nem tetszik a produkcióm;
373      17|         fogadnék egy falat kenyeret, ha ezüsttálcán hozná is utánam.
374      17|           neki a színészi életből, s ha néha vette észre, hogy Szilárd
375      17|         utolsó falatját is velünk, s ha nincs mit ennünk, eltréfálja
376      17|            az.~– Tisztelt uram, vagy ha megengedi: kedves régi barátom –
377      17|           nekem nincs családi nevem; ha azt akarja ön, hogy valami
378      17|             majd valahol az árokban, ha megértem rá; és most egy
379      17|       igazítsa el köztük a dolgot, s ha mindent elintézett; legyen
380      17|            embert mindenütt itatják; ha a színházba nem járnak is,
381      17|        engedik. Aztán jól is esik; – ha bor nem volna, minden komédiásnak
382      17|            kedves régi barátom, hogy ha én fedetlen fővel vagyok,
383      17|         Megutáltam minden rokonomat. Ha visszaemlékezem rá, hogy
384      17|        jobban járja a szabad levegő. Ha azokra gondolok, akik helyettem
385      17|               sokszor nincs takaróm, ha lefekszem, nincs kenyerem,
386      17|           lefekszem, nincs kenyerem, ha fölkelek; de ez a gondolat
387      17|       hasonló rongyos naplopókkal, s ha nagyon megszorulok, koldulok
388      17|           kofáktól levesbe valót; de ha egy urat látok magam előtt,
389      17|              kigyógyíthatni azáltal, ha becsvágyát fölébresztve,
390      17|             tartozom; nem hoz dühbe, ha társaim megcsalnak, elhagynak,
391      17|        megtaláljanak? Csodálatos! De ha én nem akarom őket ismerni
392      17|           akarom őket ismerni többé; ha én, a szegény futóbolond,
393      17|        Kedves Leánder, az igen szép, ha valaki azt mondhatja magáról,
394      17|              kedves, fiatal barátom: ha ön minden évben tíz jutalomjátékot
395      17|            még kiskorú vagyok, hanem ha a néném neve is ott állna,
396      17|          világ, mi az Henriette-nek. Ha magam is kérném, tízannyit
397      17|         előtt igen. De én szeretném, ha rokonaival kibékülne. Énértem
398      18|      szíveket erőszakkal elválassza, ha tisztességesen kéri is meg
399      18|             urak szeszélyeit, annak, ha egyszer maga asszonyává
400      18|          bútorai miatt pörlekedőt –, ha elszakad, veszek mást. Ád
401      18|           pénzzel tartsa. Ne féljen, ha a pörének Lángainéval vége
402      18|         ruhája el ne szakadjon; mert ha a Margari megéhezik, akkor
403      18|            pamlagvánkosról.~– De hát ha maga olyan nagyon kezében
404      18|              a nagyságos úr magának, ha már olyan nagy szolgálatokat
405      18|              nem gondolom; én tudom. Ha én mondom a nagyságának,
406      18|               Azt ő nem mondja; vagy ha ő azt mondja, akkor majd
407      18|           gesztikulálni akarok. Mert ha én akarom, ezt a csibukot
408      18|              ütöm, és összetörik, és ha akarom a nagyságát a földhöz
409      18|              lélek?~– Ostoba beszéd. Ha egy test, egy lélek vagy
410      18|                 Hallgass, te ostoba! Ha valaki megtudja azt, amit
411      18|      ügyeiknél elébbre tették; akik, ha kellett, vizeket szabályoztak,
412      18|       kellett, vizeket szabályoztak, ha kellett, az ország sérelmeit
413      18|         viselt bizonyos hivatalokat.~Ha János úrnak annyival több
414      18|         kegyedet a hitletételre.~– S ha én nem eszküszöm?~– Fizetni
415      18|           veszedelem. Legjobb lenne, ha az egész hamisváltó-ügy
416      18|     kísértette; az nyomta a gyomrát, ha elaludt.~– De ugyan mit
417      18|              s gyanúba keveri magát, ha kisül, hogy Margarival titokban
418      18|           hogy fog majd csodálkozni, ha Promontorban Margari nyitja
419      18|              már, hogy megbetegszik, ha kendnek nem szólíthatja.) –
420      18|           azért ne hágjon a farkára, ha már a fejére nem hághat.~
421      18|           látni; mert gondolta, hogy ha előbb kiengesztelődik; majd
422      18|              per útján kapott volna, ha bepanaszolna. Egyéb dolgunk
423      18|             sem ingem, sem gallérom. Ha bűnös, lakoljon érte.~Most
424      18|            pedig állt amellett, hogy ha őt elfogják, fogják el János
425      18|          János urat is. Ő nem bánja, ha a ló farkához kötik is,
426      19|          vállalkozik hölgykíséretre, ha már ismeri a természetét,
427      19|        felvont pisztollyal fogadott. Ha azoknak több eszük nincs,
428      19|              A lovak már nem bánnák, ha pihenhetnének.~– Mi közöd
429      19|            hanem a lovak miatt.~– És ha mindjárt kidűlnének is;
430      19|       lovaimnak s két véka tengerit; ha visszajövök, majd megszolgálom.
431      19|              Reggelig aztán alhatol. Ha reggel tőlem semmi újabb
432      19|             embernek nyilatkoztatom: ha meg akarja tudni, hogy miért,
433      19|           utóiratot ragasztá hozzá:~„Ha nekem illő elégtételt nem
434      19|    ilyenformát, mindjárt a cím alá:~„Ha fel nem bontanád a levelet,
435      19|        nemzetiségük irányában, elég, ha azt teljesítik híven. De
436      19|         dinaszták vele nem bírtak, s ha dacolt velük, kénytelenek
437      19|             Én azt mondom uram, hogy ha Hátszegi egy tizedrészét
438      19|       hetediken tanítanám az ábécét, ha a báró úr pálinkás kocsmái
439      19|             megsértette Hátszegit.~– Ha éppen tudni akarja, igen.~–
440      19|          balra.~Gerzson érezte, hogy ha ezt sokáig fogja nézni,
441      19|           pópa majd vezetni fogja. – Ha nem akarja, hogy eszemet
442      19|             szerencsétlenebb leszek, ha ön itt marad. – Kerüljön
443      19|                Arra kérem, hogy majd ha otthon lesz, olvassa át
444      19|        imádkozni szokott.~Meglássuk, ha erősebb-e az imádság, mint
445      19|          ejnye be furcsa eset volna, ha ő most a pappal együtt valami
446      19|              őt megint ország-világ. Ha Henriette csak tréfált volna
447      19|            azoknál észre sem veszik, ha a szomszéd leég: én hát
448      20|      járkálni, járkálni, járkálni! S ha elfárad, ismét letérdepel
449      20|          hogy ez csak gonosz varázs; ha valaki a varázsoldó szót
450      20|          menekülni azt az egyet. Óh, ha ez eszembe jut, a fejemet
451      20|            aki messziről letérdepel, ha méltóságos urakat lát, s
452      20|             szóljon, írjon férjének, ha a szónak írva kell lenni.
453      20|            fog azért önre haragudni, ha engemet oltalmába vesz,
454      20|           eddig, hogy nem igaz.~– De ha én egyszer azt találom mondani,
455      21|            Fatia Negra ellen? Hiszen ha valakinek volna rá oka panaszkodni,
456      21|         Hiszen nem tudomány az, hogy ha elégeted a könyvét, többé
457      21|            most is itt van.~– No, és ha itt van, hát kinek árthat?
458      21|            Igen, én azt hiszem.~– De ha a valószínűtlenség nem szólna
459      21|             compagnie. Ismerem.~– De ha azok nem bizonyították volna
460      21|        alhatik azóta minden ember, s ha az út közben heversz is
461      21|     találkozhassék, mint legfeljebb, ha a tengelye eltörik. Gerzson
462      21|              s lovával beszélgetett, ha megunta az éneket; a csendes
463      21|          vívók mindjárt tudják, azt, ha ellenfeleiket letörhetik-e,
464      21|           legyen valaki vitéz ember, ha a feje fölött ég a tető!~
465      21|          Hagyjátok futni a dzsidást, ha akar! – kiálta a Fatia Negra -;
466      21|        hajától.~Nem tekintett hátra, ha jönnek-e társai utána. Nem
467      21|          kezdődött egy viadal, mely, ha a keresztes háború harci
468      21|       krónikáiban volna följegyezve, ha egy szent eszméért vívó
469      21|            vissza ellenfeléhez, hogy ha az el nem kapja fejét, halva
470      21|             voltak azt belátni, hogy ha ők itt hagyják azt a néhány
471      21|           Negra majd csak visszatér, ha észreveszi, hogy egyedül
472      21|             várost ostromolni fogja. Ha csak rajta múlik, ő bizonyosan
473      22|      bebizonyítá ez alkalommal, hogy ha nem nagy hadvezér is, de
474      22|          amott, egyfelől azért, hogy ha a kalandoroknak rendszeres
475      22|              találkozik, s eszerint, ha az a különös szándéka van,
476      22|             senki sem sejtheté; mert ha tudhatta volna jöttét a
477      22|         dörmögének a vén pandúrok. – Ha ez így kibeszéli előre az
478      22|             ki nem találhatta senki.~Ha csak el akar itt az erdőben
479      22|        koldus idejövetelének célját, ha egy tallért nyom a markába.
480      22|      hangjáról megismerném én őt, és ha szólani nem hallanám, a
481      22|             koldusnál is szegényebb. Ha zivatar ér odakünn, akkor
482      22|    ellenállni. Attul tartottam, hogy ha valahol az útban dűlök el,
483      22|              Óh! A két szemem világa ha megvolna, nem látnám őt
484      22|          előtt, mint látom őt vakon, ha beszélni hallom. Ő volt,
485      22|            magam mennék én ellene, s ha még egyszer megfoghatnák
486      22|                Látom: itt van.~– No, ha látod, uram, akkor tudhatod,
487      22|      elmondott, senkinek se szóljon; ha való, amit bejelentett,
488      22|          gyakran rendezi a véletlen, ha ugyan a véletlen rendezi; –
489      22|              pedig csak mulatságból. Ha tudtam volna, hogy erre
490      22|           nevezetes rencontrém vele; ha nem sajnálná ön magától
491      22|          igen meg lesz lepetve, majd ha egyszer minden ostrom nélkül
492      22|          pogácsát evett még.~De, hát ha éhen kellett volna meghalnia,
493      22|             rendelkezésére állnak, s ha magam nem találnék is otthon
494      22|              azt?~– Azért, hogy majd ha a túleső oldalról fog jönni,
495      22|              lelket verni belé. Akár ha meg lett volna halva.~–
496      22|         alvónak tettetni magát, mert ha észreveteti, hogy ébren
497      22|             bajuk ne legyen.~– Mi?~– Ha jártál nagyvadra, uram,
498      22|        töltésre ne hagyd a sorsodat, ha csak tegnapi is az; mert
499      22|       átkozott, nem fogja a fegyver. Ha ki talál szabadulni, hogy
500      22|             így talán megsebesít, de ha véded magadat, megöl. Ha