Fezejet

 1       1| szemöldökkel, minők az öregúréi, csakhogy az ő arca még piros, meglehet,
 2       2|     Henriette-nek arcvonásaiban, csakhogy fekete szemei szilaj tétovával
 3       5|       vele megy az Óperenciákra. Csakhogy ismét kezünkben vannak ezek
 4       6|      lehet.~– A talpai delíciák, csakhogy nemigen lehetett megsóznunk,
 5       6|   grófnak még másik uradalma is, csakhogy azon nincs olyan szép kastély;
 6       8|    éjszaka ott lepje a völgyben.~Csakhogy ami út jó az öszvérnek és
 7      10|      igen vidám beszélgető volt, csakhogy mindig reszketett, s ha
 8      13|         az elveszett volt.~– Ah, csakhogy megkerült ön! Ugyan, hol
 9      14|   önelégült örömében e szavakra, csakhogy táncba nem kerekedett; míg
10      14|         váltattak fel egymással; csakhogy mindez ragyogott rajta az
11      16|    vagyok szegény öcsém miatt.~– Csakhogy ez út most nagyon veszedelmes
12      16|          ló érkezett az udvarra, csakhogy – mindegyik lovon ült egy
13      17|       tüzet keres az előadásban, csakhogy neki görögtűz kell; addig
14      17|       hogy kezet csókoljak neki. Csakhogy ezt nem tették! Így szeretem
15      18|     ventos, aliasque procellas”. Csakhogy egyszer otthon lehet; csakhogy
16      18|   Csakhogy egyszer otthon lehet; csakhogy egyszer valakinek a nyakára
17      19|      kancsóból.~– Hatalmas ital! Csakhogy nehezen fordul tőle az embernek
18      19|      nagyon Gerzson urat.~– Jaj, csakhogy megvan, nagyságos uram!
19      22|         kurtább bármely kardnál, csakhogy markolatja keresztvas nélkül.~
20      24|         én azt tagadom.~– Tudom. Csakhogy a mi bizonyítékaink erősebbek