Fezejet

 1       1|         nem mozdult onnan, amíg valakinek egy szó mondanivalója volt
 2       2|        Óh, nem, majd megmutatom valakinek, aztán megtudom, hogy jól
 3       3|         kezemet akarom nyújtani valakinek, azt majd én választom magamnak.
 4       3|      magamnak. És arra nem elég valakinek két szép fekete szemének
 5       3|       hogy mint áll, mert lehet valakinek kastélya, vára, és azért
 6       4|  mozdulatokat tesz vele, mintha valakinek a szívébe akarná ütni, amit
 7       4|       volna az a tudat, hogy ez valakinek a titka, ami lelkünkre van
 8       6|        ez titok! Nehogy eláruld valakinek.~Henriett elcsendesült.
 9       6|        bír olyan külsővel, hogy valakinek kedve lehessen akármilyen
10       7|         aranyat ne ajándékoznál valakinek, inkább marékkal szórnád
11      10|       hanem fenevadat. Valahol, valakinek az udvarában van egy harapós
12      13|         belőle titkot.~S ha még valakinek kikerülte volna a figyelmét,
13      14|        csak akkor jutott eszébe valakinek, hogy a Fatia Negrát üldözni
14      18|         lehet; csakhogy egyszer valakinek a nyakára leülhetett, rázhatja
15      18|         akkor majd én is mondok valakinek valamit, s majd akkor nem
16      18| forintról szólt, s így okvetlen valakinek másnak kellett abból negyvenezret
17      21|    Fatia Negra ellen? Hiszen ha valakinek volna rá oka panaszkodni,
18      21|       az erdélyi szoroson belül valakinek az utazása más bajjal találkozhassék,
19      23|    volna többé illendőnek, hogy valakinek a házába belépjen, aki férjével