Fezejet

 1       5|        az!~A dorgált ifjú mind e percig hallgatott, most fölkelt,
 2       5|         ellen nincs védelem.~Egy percig az a mentő gondolat villant
 3       6|         tartotta meg a nevét egy percig sem; örült, mikor szobájába
 4       7|    leányomnak?~A Fatia Negra egy percig meglepetve állt, azután
 5       8|         alatt; látta azt a rövid percig tartó rohamot, mely alatt
 6       8|          a nyereg hevederei; egy percig valami kinyúló bokor fenntartá
 7      10|          kocsiban van. Férje egy percig sem állt meg vele többé
 8      11|     pedig úriasszony. Ha még egy percig ellenkezel, ajtódat berontom,
 9      11|     jelenet elmondásában; néhány percig elhallgatott, hogy kipihenje
10      13|         örökké nyugodt arcát egy percig sem hozta zavarba az.~–
11      13|        váltót hamisított, az egy percig sem fog kételkedni azon,
12      14| illesztve.~A fekete álarc néhány percig állt némán a zsámolyon,
13      15| keresztnevet hord.~A csárdás egy percig sem hagyta a feleségét megállani
14      16|     öccsét mivel vádolják, s egy percig sem kételkedett azon, hogy
15      16|          készen volt Lénárd, egy percig sem időzött tovább; kapta
16      16|          és ráismert.~… Csak egy percig látta, és azután ájultan
17      17|          Kálmán!~Moor Ferenc egy percig tétovázott, azután leszakítá
18      22|       legyen hagyva.~Vámhidy egy percig sem tétovázott, hogy e helyre