Fezejet

 1       2|           egy perc alatt azt nézi, merre van itt valami elkapnivaló,
 2       6|          töltésrül neki a mezőnek, merre semmi út sem vezet, s azután
 3       6|         azt akarná tőlük kérdeni: „merre az út vissza, hazám felé?”~
 4       7|        megtudnod, hogy én olyankor merre járok, mert többet járok
 5      14|      Szavadon foglak.~– Nem bánom. Merre esik az? Jobbra vagy balra?~–
 6      14|            Negrától megtudni, hogy merre jár fel a föld alól.~A kalandort
 7      14|        különösen az olvasztó felé, merre hajlottabb volt a padlat.~
 8      16| bevergődhessetek valami állomásra; merre szeretsz inkább járni? Csongrádnak
 9      16|            majd tudják aztán, hogy merre menjenek.~A vén Ripa kezet
10      17|             Hagyjanak engem futni, merre nekem tetszik; tagadjanak
11      19|            pedig megyek másfelé.~– Merre?~– Nagy a világ. Ne aggódjék
12      22|       kérdezé, hogy melyik helység merre fekszik, hogyan kell menni,
13      22|        fekszik, hogyan kell menni, merre az országút.~– Jajh! – dörmögének
14      22|           hol van?~– Itt, közel.~– Merre?~– Ah, domnule! – sóhajta
15      22|            mit kell arra felelni: „merre?” hiszen én nem látok sem
16      23|       nincs a nagyságos asszony.~– Merre látta elmenni?~– Arra sétált
17      24|            mármost nem látom, hogy merre meneküljek ki ebből a kelepcéből,