Fezejet

 1       1|        ránc a másikat éri rajta; száraz, sovány keselyűorra, bozontos
 2       1|   családjának, rendkívül hosszú, száraz termete még hosszabbnak
 3       4|       vissza – szólt Demeter úr, száraz kezét eléjük nyújtva. –
 4       6|        helyezteté el az udvarról száraz helyre. Tudomásul sem vette
 5       6| szegénylegényeket; csak hirtelen száraz ruhát kért, mert át volt
 6       7|         lovairól, azokat egy kis száraz égerfás szigetbe vezetve,
 7       9|         hétig zöld, azontúl vagy száraz, vagy hó alatt van.~Bizonyosan
 8      11|        kapaszkodva. Azt a dombot száraz fű fedi egész nyáron át;
 9      11|  Henriette felé fordítva, hideg, száraz hangon mondá:~– Utoljára
10      12|          kiemelve a takaró alól, száraz mutató ujjával taktust ütve,
11      12|          róla, hogy én kemény és száraz ember vagyok. Engem nem
12      12|         pedig Demeter úr megfogá száraz ujjaival, s nagy elégtételvevéssel
13      13|         ajánlottam neki, az csak száraz volt.)~A grófnő látva, hogy
14      16|       lehetett volna, de boldog; száraz kenyeret evett volna, de
15      20|          rács között egy sovány, száraz csontkéz és – megátkoz:
16      22|     alatt recsegve hullatják alá száraz gallyaikat: ez az egyetlen