Fezejet

 1       3|      maradtak, Lángainé szokott, csendes, leptető hangjával szólt
 2       4|   papiros bevégzé hatását; akkor csendes, szelíd hangon szólalt meg:~–
 3       5|      hallgatott, most fölkelt, s csendes, tiszta hangon mondta:~–
 4       5|          mire gondolok. Nyugodt, csendes ember leszek. Ahol mások
 5       6|         az akasztásra.)~– Csak a Csendes Marcit magasztalták fel.~–
 6       6|        Hetek óta nem aludt olyan csendes álmat, mint itt a pusztai
 7       7|          meglepetve állt, azután csendes, dörmögő hangon felelt neki:~–
 8       8| fölfedezése a nőre nézve egy kis csendes mártírium. Az önzés az ember
 9      11|       szerencsére, erejéhez igen csendes, félrevonuló természete
10      13|         lettél volna, most volna csendes tűzhelyed, kis szobáid,
11      14|    egymás vállára téve kezeiket, csendes dúdolással lejtenek egy
12      17|   színészek kvártélyadói s egyéb csendes hitelezők jócskán megtöltének
13      19|         keresztül elhagyák a kis csendes házat; a lelkész nem állhatá
14      21|          ha megunta az éneket; a csendes egyformaságot csak a postakocsis
15      22|     járni, mint ő: egyszer olyan csendes, mint a kísértet, hogy azt