Fezejet

 1       5|     üldözése alól; ha föláldozza szívét a te nyugalmadért!?~– Hallgasson
 2       6|    homályos sejtelem foglalta el szívét úgy, hogy a vékony ostyalemezkét
 3       6|     völgyet – csak a menyasszony szívét nem.~
 4       8|         a végzet azért törte meg szívét, azért hagyta megfagyni
 5      10|   közepett egy gondolat tölté el szívét. – Ha ő most itt van, pedig
 6      11|       éreztem, mint akinek saját szívét kell kiszaggatni! Hanem
 7      12|     szívű leány; ismerem a rossz szívét. Nem! Énrajtam nem fognak
 8      13|       helyen beszélek. Henriette szívét még egy nagyobb csapás érte,
 9      14|        jó napjaink.~Az öreg Onuc szívét annyira meghatotta ez a
10      16|         bele.~– Észem a drága jó szívét; de minden szavából kitűnik,
11      20|      istenem”.~Azután megerősíté szívét, és leült íróasztalához
12      22| csodálatos elszánt düh lepte meg szívét, amit csak azok ismernek,
13      22|     hanyatlott alá, s azzal erős szívét is zsibbadás lepte meg.
14      23|        egy gondolat döbbenté meg szívét: ha zárva találna lenni!