Fezejet

 1       2|       engem már ne csókoljon meg, köszönöm!”~Henriette e nagybátyai
 2       4|       elég jól érzem magamat így. Köszönöm kedves bátyám figyelmét;
 3       8|          csak egy „multiemescut” (köszönöm) sem küldött utána.~Férje
 4      16|           cserét elfogadja.~– Óh, köszönöm, köszönöm; hanem elébb én
 5      16|        elfogadja.~– Óh, köszönöm, köszönöm; hanem elébb én is szeretném
 6      16|      felelé az ajánlatra, hogy:~– Köszönöm, magam akarok vele Pestre
 7      16| indulhatunk.~– Én ébren várlak, s köszönöm szívességedet.~Gerzson úr
 8      17|         írva:~„Kedves jó barátom. Köszönöm önnek hozzám való túlságos
 9      18|            majd adok többet is.~– Köszönöm alázatos kegyeit – szepegé
10      19|         volt az, nem csalódtam.~– Köszönöm.~– Nem tudom, mit.~– Majd
11      22|     vagyunk. Mi kell, jó ember?~– Köszönöm, hogy jó embernek nevezett,
12      22|        fogadta el az ajándokot.~– Köszönöm, domnule, mulczám; nem ez
13      22|          az is csak egy fillér.~– Köszönöm, báró úr – felelt rá hidegen
14      22|     amivel oly régen tartozunk.~– Köszönöm, uram, én már ebéd után