Fezejet

 1       3|      hanggal támadt rá mind a kettő, duettben kiáltva:~– De
 2       4|    eset egy időben, és mind a kettő gondatlanság, edények tisztán
 3       4|   hogy ilyen egyszerre mind a kettő.~– De jó, hogy egyszerre
 4       6|       ígért egy órából szinte kettő lett. Itt rossz út következett,
 5       6|       három ujja van, a másik kettő irtóztatón megcsonkítva,
 6      14|     fényesebb volt az a másik kettő, mely szempillái alól elővillámlott.~
 7      14|      két ember, azután megint kettő és ismét kettő, amíg lassankint
 8      14|  azután megint kettő és ismét kettő, amíg lassankint lesznek
 9      16|     éjjel sem aludt. Elég, ha kettő közül egy ébren marad.~Azzal
10      17| legkülönösebb, hogy egyszerre kettő sohasem lármázott, hanem
11      18|    íme, itt van három millió, kettő ebből a tietek, egy az enyim;
12      20|      tudják és az Isten. Az a kettő pedig nem fogja mondani
13      25|   arra nézve, akinek már volt kettő!~Addig is sorány volt, és