Fezejet

 1       6|       városból, melyet elhagyott: ismerős utcák, ablakok nem szomorították
 2       7|           s amikkel a Fatia Negra ismerős, őket előidézi, s velük
 3       8|        leend.~A völgy rejtekeivel ismerős pásztor, a ló kantárát fogva
 4      10|           jártak utána a férjével ismerős úri családok, hogy viszontlátogatásokra
 5      10|        felelni.~E pillanatban egy ismerős férfihang szólalt meg mellette:~–
 6      10|          gróf Kengyelesy s számos ismerős arc távol magyar megyékből,
 7      11|          rajta az ujjával; hallom ismerős hangját:~– Marióra, alszol-e?~–
 8      14|           jöttem, ördöggel vagyok ismerős; félnek tőlem, és hívek
 9      17|           ez a hang eltorzítva is ismerős volna előtte; még ezek a
10      18|   összerezzent, midőn az a valaki ismerős hangon megszólítá:~– Jó
11      20| suttogásban Henriette rég hallott ismerős szóra vélt találni, de az
12      23|         sietett pihenés nélkül az ismerős ösvényen, melyet felismerni