Fezejet

 1       8|       leküldöz hozzánk néha a földre. Ne vegye ezt bóknak, nagyságos
 2      10|      jótékonysági híre messze földre szétfutott már. Azok között,
 3      11|      hirtelen levesse magát a földre az elsodró roham előtt,
 4      11| kezeit, csüggedt tekintetét a földre süllyeszté. Látszott, hogy
 5      14|  megölt, esküszöm a meghasadó földre, mely az áruló Dáthám és
 6      14| gyermeket; a másik serpenyő a földre zuhant, súlyegyenét vesztve;
 7      14| töltött kádat, ott lehajítá a földre az égő szurokfáklyát, s
 8      16|      hegyét felemelve, mint a földre vert galamb, mely végveszedelmében
 9      16|   azután ájultan rogyott le a földre.~… Azután nem tudni, hogy
10      21|        kiugrott kengyeléből a földre.~Most gyalog támadta meg
11      22|       végre lefeküdt, fülét a földre téve, úgy hallgatá; aztán
12      22|     tovább. Azután lehajolt a földre, tapogatózott, keze megérezte