Fezejet

  1       1|            azt nem teszi senki, úgyé? Mert jó mégis az öreg Lapussa
  2       1|            Lapussa szeme előtt járni. Mert meglehet, hogy akit az öreg
  3       1|               talál meghalni az öreg. Mert hiszen minden órán várják
  4       1|               étel: mind hideg étkek, mert a meleget orvosi rendelet
  5       1|              az ételeket a kredencbe, mert azokat holnap megint elő
  6       1|          szokott a család közé jönni, mert mindig szidták. Pedig hát
  7       1|    ifjúkorában még nem járt iskolába, mert a vagyonszerzés kezdeményeivel
  8       1|          pedig már nem járt iskolába, mert már akkor gazdagok voltak,
  9       1|              missz nagyon haragudott, mert ő nem bírta a latin nyelvet (
 10       1|          érünk rá náluk megállapodni, mert János úr jön haza, s ezt
 11       1|              Azalatt le sem ülhettem, mert a gazember az előszobában
 12       1|                hogy azt izeni az ura, mert nem beszélhet velem, jöjjetek
 13       1|              előtt mérgelődjél rajta, mert ha ebéd utánra hagyod a
 14       2|              akkor senki sem hallgat, mert minden ember alszik; hideg
 15       2|             erre nem is volt szükség, mert olvasnia nem a saját épülése
 16       2|          saját könyvtárt nem tartott, mert hiszen ez neki csak orvosság
 17       2|              is meg volt neki tiltva, mert Demeter úr kénytelen volt
 18       2|                hogy ő most lefekszik, mert alhatnék, ami délben elég
 19       2|            adieu; alunni kell mennem; mert egész éjjel nagyon sokat
 20       2|           ijedek meg, hogy kitagadsz; mert most is nyári kabátban járok
 21       2|         kabátban járok télen.~– Igen, mert eladtad a télit, semmirevaló!
 22       2|      elfogtalak? Tehát mégsem a tied, mert téged csak ismerlek.~– Ugyan,
 23       2|            archívumát rögtön adja ki, mert abban gyönyörködni akarnak.~
 24       2|            mindenféle tanulnivalóval, mert már Henriette nem gyermek,
 25       2|             János ilyesmit fog tenni, mert János nagyon büszke ember.~
 26       3|            nem éri meg János barátom, mert amíg atyánk él, addig nem
 27       3|           adni?~– No, és miért nem?~– Mert még gyermek, mert még iskola
 28       3|              nem?~– Mert még gyermek, mert még iskola kell neki, nevelőház,
 29       3|         járatsz, hogy ki az és mi az, mert János barátunk csalatkozhatik,
 30       3|           tudnod kell, hogy mint áll, mert lehet valakinek kastélya,
 31       3|              annál nagyobb baj neked, mert annál nagyobb követelései
 32       4|           szerint nyilván azért mond, mert nem neki udvarol.~Hát Henriette?
 33       4|              elkészüljenek mindennel, mert szükség fog rá lenni.~Így
 34       4|          Lőrincz doktor úr nem aludt, mert éppen akkor jött haza valami
 35       4|          hozzá, a fiatalember odavan, mert az ügyetlen cselédek még
 36       4|             kell inni, még vizet sem; mert ha áll, az is olvaszt fel;
 37       4|              semmi ételben felejteni, mert abban is van réz.~– Ugyebár?
 38       4|               én mindjárt ráismertem, mert nekem ebben nagy praxisom
 39       4|               a nevelőnő most pihent, mert hisz a betegápolás nem zongoralecke.~
 40       4|            testvére ágyához; először, mert hideget visz be, meghűti
 41       4|         meghűti a beteget, másodszor, mert ostobaságokat fecseg, könnyen
 42       4|           hogy azt tovább folytassák, mert nagyon unalmas. Henriette
 43       4|            annak nem lehet ide jönni, mert sok tanulnivalója van. Tudja:
 44       4|             hogy a betegre ne lásson, mert az talán illetlen volna,
 45       4|            maga lefáradni a konyhába, mert bizonyos volt felőle, hogy
 46       4|      Henriette erről le nem beszélte, mert meglátják, s majd kérdezik,
 47       4|          úrfinak, pedig haragszik rá, mert az mindig bosszantja.~–
 48       4|           zsebébe eltegye a csomagot, mert Clementine léptei már hangzottak
 49       4|             regénynek a tulajdonsága, mert ez úgy van írva, hogy nem
 50       4|             minden ember kezébe adni, mert furcsa dolgok vagynak benne.~–
 51       4|           senki tudni, amit én tudok, mert még nem tudja senki, hogy
 52       4|             tudniillik a fordítással, mert a szövegen egy csepp oka
 53       4|            nincsen belsőleg győződve, mert ő nem szereti azt, ha őt
 54       4|            kelle tartani a családnak, mert azokba még segédeinek sem
 55       4|             úr, természetesen gyalog, mert hogy maga lovakat tartson,
 56       4|               pedig nem szokott ülni, mert az világbolondításnak való.
 57       4|            ellenszenvvel Sipos iránt, mert mindig sáros csizmákban
 58       4|          jellemének sarkalatos hibái.~Mert hogy hibáiról beszélek legelébb
 59       4|    túlnyomóknak jó tulajdonai felett. Mert:~hogy a báró gazdag ember,
 60       4|           olyan dolgot, ami nem igaz, mert a te neved Szilárd; ahhoz
 61       4|                de elámítani ne akarj, mert az nem illik hozzád. Most
 62       4|              ülj le. – Ülj le, öcsém, mert most üdültél föl betegségedből,
 63       4|            nálam találtad több ízben, mert a szeles gyermek, valahányszor
 64       5|            csúfsága minden cselédnek; mert a szegény vőt még az inasok
 65       5|             lehetsz mindig körülötte, mert kenyered után kell látnod?.
 66       5|            bizonyossan megérdemelnéd, mert te is helybenhagytad és
 67       5|          napján: én nem szeretem önt, mert mást szeretek, és mást fogok
 68       5|           kételkedjem benne; hallgat, mert beszélnie nem szabad, vagy
 69       5|              nem szabad, vagy beszél, mert parancsolva van; de az az
 70       5|             imádkozzanak az életeért, mert nem tudják, minő végzetes
 71       5|               útjába állok a kérőnek, mert egy rokonomat akarom helyébe
 72       5|           tervezetben, pörbe fogatná; mert a halál nem játékszer, édesem,
 73       5|               lehet duellumra kihíni, mert nem megy ki, különben is
 74       5|             sem vall neked szerelmet, mert még most tanul beszélni.
 75       5|             egy asszonyszemély miatt; mert azokat nemzet kéri számon.
 76       5|            Sógorom nagyon fog örülni, mert ő is igen szeret téged;
 77       6|              is elértette kívánságát, mert elindulások órájában úgy
 78       6|              szemeinek.~Henriette nem mert semmit kérdezni; sem azt,
 79       6|          kezemet magam elé tartottam, mert különben a nyakam tört volna
 80       6|               rövidebb, mint a másik, mert egyszer hanyatt esett velem
 81       6|          nemigen lehetett megsóznunk, mert sónk nem volt.~– Miért nem
 82       6|               azt már meg nem kapjuk, mert az nem marad ott, ahol megsebesítették,
 83       6|              jobb lett volna a csere, mert az most is megvolna, míg
 84       6|             hogy oltsa el a gyertyát, mert ő el nem bír tőle aludni;
 85       6|              jó lesz korán lepihenni, mert holnap jókor indulnak útra. –
 86       6|         megszeretett és elszöktetett, mert a hölgy atyja, egy nyugalmazott
 87       6|   férfiainkkal úgy sincs mit mulatni, mert azok nagyon unalmas emberek!”~
 88       6|               tarthatnám a szobámban, mert arról mindjárt megtudnának
 89       6|         Margari úr is. Olvasnom kell, mert két év óta minden harmadik
 90       6|            Azért nem akarja feltenni, mert én csináltam”. Mikor aztán
 91       6|               sem Bécsbe, sem Pestre, mert sejti, hogy valaki érdekli
 92       6|                  levelezés sem mehet, mert okos asszonynak van annyi
 93       6|     vendégnőjétől, hogy mit álmodott, mert amit idegen helyen álmodik
 94       6|               felvett pletykatárgy.~– Mert tudja, nagysád, a gróf meg
 95       6|           tetszik neki az előadásban, mert azután iparkodott szelídíteni
 96       6|            azok ismerik ezt a hangot, mert ez a jégviharral jár.~Hogy
 97       6|              fekete pofájú itt volna, mert az nagy gavallér; az még
 98       6|           hirtelen száraz ruhát kért, mert át volt ázva, azután megcsodálta
 99       6|                az legjobb helyen van, mert ott nem penészes a fal.
100       6|           tudott neki rá mit mondani, mert furcsa szó is volt az! Én
101       6|            hiszem, hogy elő ne venné, mert a vén Ripa is tudja a nótáit.
102       6|            aztán rá is talált; de nem mert vele bejönni az ivószobába,
103       6|            nem kockáztatja az életét, mert az őneki csakolyan drága,
104       6|             menjek ki az ivószobából, mert az asszonyság már aludni
105       7|                 Nem a szél hozta oda, mert az ólomba voltak tűzködve
106       7|              De azt ő nem vetheti el, mert csak azáltal hatalmas.~–
107       7|               Miért? Bolondos! Azért, mert leány vagy.~– Nos aztán? –
108       7|               jöhet ide be leányféle, mert itt minden embernek le kell
109       7|         minden ember alázatos legyen; mert nem tudja, jut-e valaha
110       7|        visszatérő gép mellét megüsse; mert az halálos ütés. Mire a
111       7|          neked sincs semmi kereseted; mert nem beszéltél még afelől
112       7|       férfitól.~– Miért nem?~– Azért, mert férfi nem szokott rá felelni.~–
113       7|              válaszolni és válogatni, mert száját lezárták csókkal,
114       7|              is örömestebb hallgat.~– Mert látod, én nagyon féltékeny
115       7|             munkát egész naphosszant, mert mindig szerelemről dalolok;
116       7|              én olyankor merre járok, mert többet járok felvont puskák
117       7|       párducként villogó szemekkel.~– Mert akkor én is féltenélek téged,
118       7|            azokat, s tartsd magadnál, mert az őrangyalra mondom, azok
119       8|               köröm ne legyen fekete, mert más ember szemét sérti,
120       8|               megjelennem.~– Miért?~– Mert mindig alkalmatlankodom
121       8|              hozzák mindazt rendbe?~– Mert a köznép renyhe, iszákos,
122       8|             nemigen válogatom a szót, mert én pap vagyok, és tudok
123       8|               különös szüksége volna, mert hisz a nép nyelve ingyen
124       8|             népünk lelki mívelődésén; mert én bizonyára ezután sem
125       8|               ugyan nem tudott rajta, mert a nő mégiscsak meghalt,
126       8|             hegyi út tetejére felért, mert paripája egészen átizzadt,
127       8|    szerencséjére nem bírt kivergődni, mert ha még alább esik, agyonzúzza
128       8|          Innen úgysem menekülhet meg, mert a hely távol van minden
129       8|             ez a bokor nem soká tart, mert csak boróka; gyönge a gyökere.~
130       8|                hogy ne féljen semmit, mert hiszen semmi bajuk sem történhetik,
131       8|             innen vissza kell mennem, mert várnak reám.~– Kik?~– Kecskéim
132       9|             is fogunk felőle hallani, mert az ő élete nagyon regényes.~
133       9|            vele; de nem mindig lehet, mert az oláh, mikor kaputos idegeneket
134       9|             vadásznak van csak kedve, mert az még halálos sebet kapva
135      10|              hogy odább fogunk menni, mert én azt akarom, hogy kegyed
136      10|            összejött vele. Csak néha, mert a nap legnagyobb részében
137      10|         kedves bók volt a férjétől.~– Mert Henriette nem akar másokat
138      10|             ideig ifjú nejétől távol, mert látta, hogy annak alkalmatlan;
139      10|             vele; más része fél tőle, mert ördöngösnek hiszi.~– Én
140      10|          látott, hogy mi az igazi úr, mert még azért, hogy valaki gazdag
141      10|          egymást pompával felülmúlni, mert tudják, hogy sok szerény
142      10|              a szekérről leemeltetni, mert hisz az férfias mulatság, –
143      10|             mer a nyereségnek örülni, mert útközben megint előkaphatja
144      10|               nagyon megadta az árát, mert a megyei hatóság méregkeverésért
145      10|              kell rá gondomnak lenni, mert ami mérget a farkas és harapós
146      10|              amit azért neveznek így, mert itt jelen meg a legelső
147      10|           másik fát kell nekik vágni, mert ez egyedüli táplálékuk.
148      10|             ajándék; nagyon is drága; mert a fekete álarcos olyan fizetést
149      10|             meg, nagyságos asszonyom, mert nem tudjuk a hegyi kunyhó
150      10|          Levelet nem küldhetünk neki, mert olvasni nem tud. Élőszóval
151      10|           bízhatjuk a titkot senkire, mert a rejtélyes Fatia Negra
152      11|               mondja ki előttem soha, mert a szemeim előtt egyszerre
153      11|              volt-e vagy tegnapelőtt, mert azóta sem az éjszakát, sem
154      11|              vadaktól?~– Azoktól nem, mert velem voltak pisztolyaim
155      11|                ha én kerestem fel őt; mert a szegény sorsú nő sohasem
156      11|        pogácsa.~– Miért tetted azt?~– Mert utamban volt.~– Ki védelmez
157      11|        Mondjad ezt:~– Én félek tőled, mert te rabló vagy; neked nem
158      11|              szemeidet a sötétben is, mert azok még szebben fénylenek
159      11|           félrevonuló természete van, mert hiszen ha indulatos volna,
160      11|           vagyok; azt mondják, azért, mert némber vagyok. De meg fogják
161      11|           mondhatom meg, hogy miként, mert azt nem szabad megtudni
162      12|       betegség teszi híressé e tényt, mert hiszen minden hosszú életnek
163      12|               Igenis! Sarlatán az úr, mert még azt sem tudja, mi betegségem
164      12|                de hozzájok nyúlni nem mert, kivéve azokat, amiket kívülről
165      12|            családot kitagadja miatta; mert kitelik tőle.~Egyedül Lángainé
166      12|              azért szorgalmatoskodik, mert nagyon jól tudja, hogy Demeter
167      12|               Kedveskedel most, ugye, mert az gondolod, hogy már meg
168      12|             hogy már meg kell halnom, mert félsz tőlem? – Pedig az
169      12|           fintorítva.~– Nem magamért, mert én férjem után tisztességesen
170      12|             csak viselj rájuk gondot, mert én nem viselek, én nem ígértem
171      12|       bizonyosan itt volna már ezóta, mert én tudattam vele, hogy változásod
172      12|           szereti, mint az öregapját, mert betegségében inkább nála
173      12|            nekem mondani? Felelj hát, mert azt hiszem hogy megnémultál.~
174      12|               fogsz, he?~Lángainé nem mert közbeszólni; jobban félt,
175      12|          ahogy fájt neki e jelenet.~– Mert azt korántse gondold, hogy
176      12|           kiálta:~– Apámat ne bántsd, mert az nem bántott téged! Tarsd
177      12|          nyúlj, te hosszú lábú hóhér, mert úgy ütöm a hasadba ezt a
178      12|             adjon egy darab kenyeret, mert mától fogva nem tudom, hogy
179      12|                amit neki hagytam; óh, mert ez nagyon gonosz szívű leány;
180      12|               s aki őt elvette azért, mert tégedet gazdagnak ismert.
181      12|       kétszeresen, amiért ellenem föl mert lázadni. Amit felhoztál,
182      12|              nekem méltó haragom van; mert ha még egyetlen sóhajtással
183      12|             kacagni.~– Ne kacagjatok, mert az megint csak színjátszás
184      12|               nagyon meg volt akadva, mert pro primo nem tudta, hogy
185      12|          végett, ahogy fenyegetőzött, mert kitelik ám az ettől a hóbortos
186      13|           világ számára megnyithatni.~Mert Aradnak igen elegáns közönsége
187      13|          héten én szánom szegényeket. Mert tudja, barátom, amellett
188      13|          lásson valami jó parti után, mert addig ezer veszélynek van
189      13|             nincs jó parti a világon, mert minden asszony el tudja
190      13|            szükség a gróffal vitázni, mert ő rendesen magamagát kidisputálta,
191      13|             társaság tudta (tudhatta, mert Kengyelesy elmondta mindenkinek),
192      13|           megszólalt, még szebb lett, mert igen elmésen tudott beszélni.
193      13|              szívet mindig tisztelem, mert az olyan ritkaság. – Akiről
194      13|          kellett hinni, hogy ez igaz, mert a grófné szemében könnycsepp
195      13|         szeretett; aki elvette azért, mert nagyapja milliókkal bír;
196      13|           tartania a könyörgők előtt, mert férje nem szabadítja fel
197      13|                ami annál érzékenyebb, mert folytonos sajgásban tartja.
198      13|             nem lehet ügyvédre bízni, mert ez nagyon sok gyöngédséggel
199      13|             mindenről tudósítani fog; mert én vagyok a közös posta
200      13|          feleségemet, megjárja velem; mert én elválok tőle, s kényszeríteni
201      13|        édesatyjának unokáit gyűlölni, mert először is báró Hátszeginé,
202      13|              van, én láttam a váltót, mert bíróilag le van foglalva.
203      14|            történni, amit én mondtam; mert az én álmaim mindig beteljesülnek.
204      14|             erre a kérdésre az orrát, mert azt szerette volna rá felelni,
205      14|        mindenki, amit te parancsolsz; mert legokosabb vagy közöttünk.~–
206      14|             volna Gyulafehérvárra; de mert azt hiszik, hogy a föld
207      14|              is úgy vagy: – szeretsz, mert félsz.~– Haha! Azt te majd
208      14|            fogadás nem Istenhez szól, mert hamispénzverők teszik azt,
209      14|           Egyszernél többször egy sem mert felé nyúlni, de a kíváncsiság
210      15|            magam a lovakat hajtottam, mert különben a nyakam tör ki,
211      15|          küldj neki segítséget ízibe; mert különben be nem vergődnek.
212      15|             ne nézz tüzes szemeiddel, mert akkor elsül, ugye, öregapja?~–
213      15|           híják: természetesen azért, mert az apja még él, és az is
214      15|           úrnak.~– Nem megyek biz én, mert én magam is utána akarok
215      15|           akarom váltani Fehérvárott, mert holnapután fizetésem van,
216      15|        viselne is, ez keresztülviszi, mert acélhegyű golyó van benne,
217      15|              bezárt szobában szokott, mert egyszer megtörtént rajta,
218      15|          félelem dühével Makkabesku – mert keresztüllőlek! – S amint
219      16|             elölje, s megszabaduljon; mert hiszen éppen élnie és gondolkoznia
220      16|            késő holdvilág feljöttéig; mert férje nagyon ritkán volt
221      16|            szeretem, hogy ez így van, mert Lénárd ilyenformán nem ér
222      16|                átkozottul nyerne! No, mert tudja, kedves barátom, az
223      16|        kacagott rá.~– De ne nevessen, mert úgy van. Hanem hát erre
224      16|              felelt magának a báró –, mert én láttam magam azt az ütést,
225      16|              ön mi kamatot kér tőlem? Mert uzsorát nem fizetek!~– Igen
226      16|              ami már hiányzik belőle, mert azokban is bizonyosan igen
227      16|             fel a jámbor Fatia Negra, mert az én kacska kezem nem úgy
228      16|            látszik, hogy te nem vagy, mert én lemondok érette mulatságomról,
229      16|              Akkor mindjárt itt lesz, mert nagyon nyugtalan.~– Én azt
230      16|               kérlek, hogy ügyelj rá, mert amellett, hogy olyan, mint
231      16|               kell lenni a gyeplűnek, mert ő odabenn mindjárt elalszik,
232      16|            túlsó felén állt a kocsis, mert aligha nem kapott volna
233      16|              csordakútban.~– Miért?~– Mert a lába nem érte a kút fenekét.~–
234      16|              maradtál itt magadban?~– Mert ha én is odábbálltam volna,
235      16|           itasd meg. El ne lopd őket, mert mind a négy sánta, elfognak
236      16|              De nem iszom már többet, mert elálmosodom, s ma nem akarnék
237      16|           gyújtson rá, Gerzson bácsi, mert így nem állja ki álom nélkül
238      16|              suttoga Henriette-hez –, mert ha fel találja emelni a
239      16|       karikagyűrűt hagyják meg nálam, mert az jegygyűrűm!~– Ez mind
240      17|          tekintetes szolgabíró úrnak, mert az nagyon szép lesz.~– Színészik
241      17|             azt senki, kérem alássan; mert ha tudnák, bizonyosan utánuk
242      17|            pénzt ugyan nemigen adnak, mert az maguknak sincs; hanem
243      17|         színpadról, hogy nem igaz az, mert az egészen új darab. Néha
244      17|         tessék megjelenni hét órakor, mert ez elkezdeti, ha senki sincs
245      17|              hét órára készen legyen, mert hiszen ő képviseli a közönséget,
246      17|              egész játszó személyzet, mert másfelé nem lehetett.~Az
247      17|             vette e keserű nézeteket, mert még egészen gyermek.~Mármost
248      17|            meg, ne nézze szegényeket, mert odalesznek szégyenletükben”.~
249      17|            Hanem a nők vele maradtak, mert mind nagyon szeretik. Egyen
250      17|               fel mindjárt, gazember, mert keresztül szúrlak ezzel
251      17|          cseléd és unoka, csak azért, mert az ő kezében volt a gazdagság;
252      17|              ne sértegesse testvérét, mert mindjárt Kálmánnak fogom
253      17|              mondom: „térj ki előlem, mert nem talállak meglátni, s
254      17|            vagyok, mint athéni Timon, mert én megutáltam a gazdagságot,
255      17|            többet vissza nem mehetek, mert minden kocsmában tartozom;
256      17|               már nem hallja azt meg, mert meghalt.~– Meghalt? No,
257      17|             az én aláírásomra semmit, mert még kiskorú vagyok, hanem
258      17|             is ott állna, akkor adna, mert az már férjnél van. Margari
259      18|             semmi szükség a szökésre, mert hiszen a báróné nem lett
260      18|               ruhája el ne szakadjon; mert ha a Margari megéhezik,
261      18|             nem szabad lyuknak lenni, mert azon a lyukon ki találna
262      18|               is.~– Nem; az nem kell, mert az kiássa a falat.~– No,
263      18|           mikor gesztikulálni akarok. Mert ha én akarom, ezt a csibukot
264      18|              velem, hát eredj alunni, mert az én testem és lelkem alhatnék.~
265      18|              a szobából, s vissza nem mert jönni Margarihoz; azon törve
266      18|              a csudák közé tartozott, mert a szolgabíró sohasem szokott
267      18|        megvallom – folytatá Monori –, mert ezáltal a fiatalembert terhelő
268      18|            gazdag embert nem kötelez, mert mi annak nyolcvan forint?~–
269      18|               vágta, kikergette, hogy mert bejönni, azután meg utánaszaladt,
270      18|               fogta, megtépázta, hogy mert kimenni, miért nem takarítja
271      18|            két ablaktábláját berúgta, mert nem akart kifelé nyílni,
272      18|             kimehetne a városligetbe, mert odatartott, s visszafordult,
273      18|               nem is fog visszajönni, mert a kocsi üresen tér a városba.~–
274      18|           most a nagyságos úr mérges, mert korán kelt fel; Margarit
275      18|              van, nem is fogja látni, mert Margari felül hátul a bakra
276      18|       szerette volna azt előbb látni; mert gondolta, hogy ha előbb
277      18|            nem tudja, mivel vádolják, mert ott állt a szolgabíró, akitől
278      18|          gyorsíró sem adhatná vissza, mert mind a két fél egyszerre
279      18|       farkához kössék oda azt ott ni, mert az a főcinkos!~Erőszakkal
280      18|             egyedül ülni a börtönben, mert őneki nagyságos úri társasága
281      18|         piszkos eszközöket használni, mert saját kezét is beszennyezi
282      19|             nem látják meg az embert, mert mindenki csak a lovakra
283      19|           Mondd meg mit tudsz felőle, mert ez rám nézve igen komoly
284      19|               szaladj; utol nem éred, mert hajnalban visszautazott
285      19|             ennek igaznak kell lenni, mert komolyan állítják visszatértét,
286      19|       komolyan állítják visszatértét, mert Gerzson részeg volt. Igaz,
287      19|          gondolta magában Gerzson úr, mert magában nem szokott beszélni,
288      19|            kellett maradni éjszakára, mert Hídváron túl egész éjjel
289      19|          Fizetést ne emlegess előtte, mert azzal megbántanád. Kezet
290      19|      megbántanád. Kezet csókolj neki, mert az pap, te pedig korhely
291      19|              van világítva, de azért, mert a nagyságos asszony beteg;
292      19|           természet, mint a patrónus, mert ahol ez rongyosan hagyta
293      19|            főurak segítsenek rajtunk, mert hiszen nekik is elég kötelességük
294      19|               keserűen a csalatkozás, mert saját vérünktől ered az.
295      19|           választ.~– Nem fog küldeni, mert jól mulat.~– Olyan dolgok
296      19|          okvetlen meg kellett látnia, mert ott állt előtte a párkányba
297      19|               hozza ezeket magával?~– Mert félek itten hagyni, s mert
298      19|            Mert félek itten hagyni, s mert magam sem hiszem, hogy e
299      19|               soha egy szót se szólj, mert különben …~És itt egy fenyegető
300      19|             bírja a magyar közembert, mert ettől írtózik legjobban:~–…
301      19|           ettől írtózik legjobban:~–… mert különben törvény elé kerül
302      20|              rám nagyságos asszonyom, mert arcom összeégett a Lúcsia-barlangban.
303      20|               az az enyim lett volna, mert hiszen én voltam egyetlen
304      20|               nagyon bolond gondolat; mert meglehet, hogy az a nagy
305      20|               mégis meg kellett írni, mert az folyamodó levél volt
306      21|             panaszkodni, én tehetném, mert engemet könnyebbített meg
307      21|          kísértse azt visszafoglalni. Mert tudom, hogy még eddig mindig
308      21|             csak azért kiáltotta azt, mert látta, hogy a katonák erőt
309      21|       varázserővel hatott a küzdőkre, mert arra valamennyi rémülten
310      21|             volna magukat védelmezni, mert karabinokkal, pisztolyokkal
311      21|         csakugyan nem viheti magával, mert akár előre törjön, akár
312      21|             nem használhattak ellene, mert könnyen egymást lőhették
313      22|           fogja itt megtalálni senki; mert hisz ezen az úton tíz évben
314      22|           kezdve, senki sem sejtheté; mert ha tudhatta volna jöttét
315      22|       Szilárdot, hogy induljanak már, mert elkésnek.~– Még jókor van! –
316      22|           embernek nevezett, domnule; mert az vagyok, és az is leszek.
317      22|            ijedek meg semmitől.~– No, mert sok embert megdöbbent ám
318      22|              addig nem voltam koldus, mert ő dolgozott, napszámba járt,
319      22|               nehéz meglepni valakit, mert mindenfelé erdők veszik
320      22|          pandúrokat nem támadnak meg, mert azok még jobban tudnak lőni,
321      22|          pedig úgy lesz. Higgy nekem, mert senkinek sem olyan keserű
322      22|            beszélek. Vigyázz magadra, mert a Fatia Negra eljön. Az
323      22|              eljön. Az éjjel még nem, mert ő azon az úton vár, melyen
324      22|         szíves abbahagyni mulatságát, mert most más dolog van itten
325      22|         üldözött kalandort illetőleg, mert magamnak is volt nehány
326      22|          kávéházban, mint az erdőben; mert már azt a mai világban bizony
327      22|           malom a báró úr sajátja is; mert én most „vérbíró” vagyok,
328      22|              tudtam, hogy ébren vagy, mert hiszen előre óvtalak, hogy
329      22|          előre óvtalak, hogy vigyázz, mert az éjjel rád fog törni.~–
330      22|             te magad is egyesegyedül, mert őrödet, ki a pince előtt
331      22|               alvónak tettetni magát, mert ha észreveteti, hogy ébren
332      22|             hogy használhatod-e őket, mert én nem hiszem, hogy valami
333      22|                ha csak tegnapi is az; mert ki tudja, mi történhetett
334      22|  pisztolyaidból. Kisütni nem jó lesz, mert vadálláson vagyunk, s ilyenkor
335      22|              fegyverrel már nem lősz, mert az úgy teletömte a gyutacs
336      22|          Tehát uram, éles-e a kardod? Mert a Fatia Negra lépéseit hallom.~
337      22|           nyakához. Egyebütt ne vágd, mert vasinget visel az átkozott,
338      23|    háziasszonyi hivatást teljesíteni, mert én kénytelen leszek ez órában
339      23|              félelmében; nagyon sokat mert építeni arra a rémnimbuszra,
340      23|            segélyt kér, árulója lett, mert hisz ő szegény, Hátszegi
341      23|         zivatar elől abba meneküljön; mert azt hiszik, hogy azt a rossz
342      23|             ha egyszer összejön vele, mert ez némileg atyafiságban
343      23|         bokrok között lámpavilág van, mert ő azalatt ott fog vacsorálni,
344      24|       átengedem Henriette húgomnak.~– Mert több rá a költség, mint
345      24| kényelmetlenül fészkelődött helyén.~– Mert, hogy védencem ama váltóhamisítási
346      24|             már mások is János úrnak, mert nem válaszolt rá semmit
347      24|                még tán el is ítélnek; mert minden ember irigy rám azért,
348      24|         minden ember irigy rám azért, mert gazdag vagyok.~– No, én
349      25|     barátunkra nézve egy kis kelepce. Mert meg kell neki törni, ha
350      25|       összesen tizenhárom forintokat, mert tetszik tudni, az ifjúcska,
351      25|        méltóztassék nekem megküldeni, mert én szegény özvegy vagyok,
352      25|               igaza volt Lángainénak, mert Kálmán úrfi csakugyan nem
353      25|     megszökési kísérlete dugába dőlt, mert a cerberusok éjjel-nappal
354      25|               aprólékos adósságainál; mert, ha rokonait akarta vele
355      25|             aki szerette volna azért, mert mindenki félt tőle, s halála
356      25|             ősz hajszálait kitépesse, mert már akkor nagyon sok volt
357      25|            ennek oly szívós az élete; mert ha ez is ki találna veszni,