Fezejet

 1       1|     meg a fejét? Látom! Itt, ni. Fel van dagadva: egészen
 2       5|     belőle a vér.~– Itt van, ni! – Sipos úr a tenger fenekére
 3       6|   kérdé tőle Hátszegi.~– Ezt ni? – szólt Gerzson úr, felemelve
 4       6|    húzza le a homlokára; így ni, betyárosan; maga kis betyár!”~
 5       9| legény. Ezzel ütöm agyon őt, ni.~Azzal egy hosszú kecskebőr
 6      13|   rögtön elfogva. – Ott van, ni. Tetőtül talpig úgy kosztümírozva,
 7      13| észrevételeivel.~– Ahol van, ni. Már megfogta. Odaülteté
 8      13|    se háborítsa önöket. Így, ni. El ne ölje magát, édes
 9      16|  vigyáz az állatra! Itt van, ni. Jó szerencse, ha éjszakára
10      18|  farkához kössék oda azt ott ni, mert az a főcinkos!~Erőszakkal
11      23|    vacsorál a hársfák alatt, ni! Hát nem látja a lámpavilágot?~