Fezejet

 1       6|                 a nevét egy percig sem; örült, mikor szobájába vitték,
 2       6|            aztán a csaplárné végtelenül örült.~Ezalatt Hátszegi is bejött,
 3       6|              egy cseppet is, csak annak örült, hogy most már szalmazsákon
 4      10|          indulni kell a mulatságba.~Úgy örült, olyan jókedve volt egész
 5      10|               barátságot kötött; nagyon örült rajta, hogy lesz valakije,
 6      10|               Az öreg asszonyság nagyon örült, hogy Henriette-et látta,
 7      10|             hozzá; az oláh nábob nagyon örült a szerencsének: mondá, hogy
 8      11|           kireteszelni az ajtót.~Nagyon örült és nagyon csodálkozott,
 9      18| felvilágosítással.~János úr szertelenül örült, hogy ilyen jó üzletet csinált.
10      24|               legelébb is eszébe, annak örült legjobban.)~– És most halljam