Fezejet

 1       6|      azzal a három ujjával; másik karját, azt a nyomorékot, a delnőnek
 2       6|    Gerzson úr, felemelve nyomorék karját. – A minap az angol kopókat
 3       7|        lehetetlen.~A Fatia Negra, karját a lyán nyaka körül fonva,
 4      10|    mellette:~– Asszonyom, nyújtsa karját; – az ékszert én vettem
 5      11|        sohasem bírta amaz kitépni karját az ő szorítása alól, sohasem
 6      14|    mérlegre, amennyi a mérleg két karját vízirányosra emelte.~Mikor
 7      16|       kicsit.~Azzal letette a két karját az asztalra, ráfektette
 8      16|       ijedten ragadta meg Gerzson karját:~– Uram! Rablók törnek ránk,
 9      19| elfeledkezék magáról, hogy sérült karját nem bírja kinyújtani, amint
10      22|       felköltse, megfogta az alvó karját; de semmi erőlködéssel sem