Fezejet

 1       3|      belebeszélt mindenbe, nem hallgatott rá senki, hanem azért nagyon
 2       5|     dorgált ifjú mind e percig hallgatott, most fölkelt, s csendes,
 3       6|        volt a hátam mögött, és hallgatott; gyönyörű nagy állat volt:
 4      11|  Marióra kezeit tördelé, s nem hallgatott többé reám, odaveté magát
 5      12| sohasem szólt szavaira semmit. Hallgatott nyugodt alázattal; csak
 6      12|     már semmit maga előtt, nem hallgatott senkire. Rikácsoló hangon
 7      12|       még valami jót? Lángainé hallgatott.~– Tessék az íróasztalhoz
 8      14|       beszélte azt el: azontúl hallgatott mindenki előtt, s ha mások
 9      16|   fejét fél tenyerébe fektetve hallgatott áhítatosan, s nagyokat ütött
10      22| nyújtott kiáltása; de arra nem hallgatott senki, a vak ember egyedül