Fezejet

 1       7|      leány.~– Mi nem lehet? Azt gondolod, hogy én hazudok vagy álmodom.~–
 2      12| Kedveskedel most, ugye, mert az gondolod, hogy már meg kell halnom,
 3      12|       meg nem ingat.~– Csak nem gondolod?…~– De igen is, gondolom.
 4      12|         az ki.~– Vagy talán azt gondolod, hogy az apádról maradt
 5      12|       csupán saját bajodra. Azt gondolod, teneked nincsen semmid
 6      12|   nincsen semmid a rováson? Azt gondolod, hogy én feledékeny eszű
 7      12|       te saját magad miatt! Azt gondolod, kiengeszteltél azokkal
 8      12|        ágyam előtt ültél? – Azt gondolod, beszámítom azt a buzgó
 9      15|      vesztve –, hiszen csak nem gondolod, hogy rám leskelődik a te
10      16| vetkőzetlenül feküdt le.~– Csak gondolod? No hát jól van. Jó lesz,