Fezejet

 1       2|       volna, bizalmas, pártfogó arccal mondta neki:~– Ne félj,
 2       3|    Hátszegi eltávozott, ragyogó arccal kérdezé Lángainétól:~– Nos,
 3       4|         hideg, neheztelésteljes arccal, melynek fehér márványa
 4       6| szemekkel, bánathoz nem szokott arccal, kit férje egy bécsi bal
 5      14|          Onuc diadaltól sugárzó arccal taszítá oldalba könyökkel
 6      15|        konyhából, tűztől pirult arccal mosolyogva a nagyságos úrra.~–
 7      16|  patkója körül a port; s műértő arccal monda:~– E bizony meg van
 8      19|       az asztalnál angyalszelíd arccal, s neki meséket mondott
 9      22|         mint vetélytársa; olyan arccal üdvözlé őt, mintha soha
10      22|     találkozni kellett e fekete arccal, élethalál tusára.~Azonban