Fezejet

1       1|   tekintgetve, vizsgálgatta a többiek arcait, vajon félnek e nagyon,
2       5|     asztal mellett, melynél a többiek ülnek –, határoztál-e magadban?~–
3       6|      esetre sem – kiabáltak a többiek is –, tehetnél ellenébe
4       6|  ügyetlenségeit, nem tudta, a többiek min nevetnek; el volt kábulva
5       6| fölkelt az asztaltól, mikor a többiek fölkeltek; meg hagyta magát
6       6|  szemű betyár, aki csak úgy a többiek poharaiból iszogatott, s
7       6|  kicsinyt; azzal továbbadta a többiek felé.~– No, öreg, hát jó-e
8      17|      ő is rájön arra, amire a többiek.~– Azt szeretem benne, hogy
9      20| tanácsolt, ő mutatott utat, a többiek csak követték, csak szavára