Fezejet

1       4|         szóra, édes öcsém?~– Igen – suttogá az ifjú halkan.~– S ha én
2       4|    megszorítva azt, alig hallhatóan suttogá:~– Ön második atyám volt.~
3       6|          gondolattal. Nagy félénken suttogá:~– Mit értettek ők az alatt,
4      11| megőrzésével; valami hideg hang azt suttogá mindezeken keresztül, hogy
5      12|              Kálmán! Az istenért! – suttogá Lángainé.~– Hallod, hallod! –
6      14|       Hintsetek rájuk mézes búzát – suttogá a nyoszolyóasszonyoknak
7      20|          meg egy szóra, asszonyom – suttogá a nő, és e suttogásban Henriette
8      22|           ez a Fatia Negra kardja!” suttogá; végigsimítá kezével, „ezen
9      22|          kezével, „ezen nincs vér”, suttogá tovább. Azután lehajolt