Jókai Mór Szegény gazdagok Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fezejet grey = Comment text
14613 6| asztalon; több bor, mint tányér: szarvas- és őzág nyelű 14614 6| ostromolja; kínálgatja, tányérára szed, mint anya kisfiának: 14615 6| hidegvérrel veregetve villájával a tányérát, monda Gerzsonnak:~– Csak 14616 17| alól a széket, fölkapta tányérja mellől a kést, s hajadonfővel, 14617 17| szóknál Kálmán lesüté szemeit tányérjára, s egész arca elvörösödött. 14618 23| cifra tálas, festett mázos tányérokkal, az asztalon egy cserépkupa 14619 7| cifrákkal van kivarrva, melynek tapadó redői kérkedni engedik a 14620 22| Szilárd előtt, tagjaihoz tapadt öltönyben, mint egy Antinous-szobor: 14621 9| megértik. Amellett azt is tapasztalhatá a medve rosszkedve perceiben, 14622 18| én nem leszek fukar, azt tapasztalni fogja.~– Én bizony csak 14623 11| kíváncsiságának legkisebb táplálékot nem nyújt.~– Szinte sikerült! – 14624 10| vágni, mert ez egyedüli táplálékuk. A pásztor ezalatt nemcsak 14625 6| ugyanazon ábrándos eszmét táplálgatja, mely a paloták úrnőjének 14626 10| havasok tetején tanyáz, s úgy táplálja kecskenyáját, hogy fejszéjével 14627 9| nyájaival együtt, mivel táplálkozik, hogyan védi magát zivatar, 14628 10| ezalatt nemcsak őrizője, hanem táplálója is állatainak; ő maga egyetlen 14629 25| árnyékára sáros lábakkal ne tapodjanak. Szegény gazdag ember!~János 14630 23| fűvel; sehonnan út nincs tapodva hozzá.~Néhány hét múlva 14631 6| otthon felejtettem volna; tapogatom magamat, lőportartó, kupaktartó, 14632 22| volt; elkezdett a földon tapogatózni; meglelte a jatagánt, felemelé: „ 14633 22| Azután lehajolt a földre, tapogatózott, keze megérezte a földön 14634 22| annyira azt a helyet, hogy tapogatózva egyedül is el tudok rajta 14635 14| ordítottak, sikoltoztak, taposták egymást, és menekültek magasabban 14636 10| alá s fel hajszolja őket, tapostatva a lehullott havat. Marióra 14637 16| üres váltó.~A báró talált tárcájában egy blankettát, ami nélkül 14638 19| lépcsőre, kiszakított a tárcájából egy levelet, s azt térdére 14639 6| hosszú ládikójába; elővette a tárcáját, azt szemük láttára kinyitva, 14640 16| amit önök kívánnak. Itt van tárcám; itt vannak ékszereim, órámat 14641 14| szorítá le az álarcot; a sisak taréja végig gyémántokkal volt 14642 14| észrevette, hogy a sisak taréjának hegye egy kissé sáros; bizonyosan – 14643 14| hűsítik fájdalmát.~Juon Tárének mindkét szemét kiperzselte 14644 23| csörtetések hangzottak a targally között; éjjel járó dúvadak 14645 4| érdekes és figyelemre méltó tárgyak.~De mármost elolvasta a 14646 13| kíváncsiságból akarnék olyan tárgyakat ön előtt felemlegetni, amiknek 14647 16| az út mellett elmaradozó tárgyakra, mik első idejövetelekor 14648 1| fogalma a legközönségesebb tárgyakról, mint ami utazásai közben 14649 24| semmirekellő rám vall; maholnap tárgyalás elé kerül az egész, iszonyú 14650 2| tétovával jártak össze minden tárgyat, mint a vadrigóé, mely kalitjából 14651 7| feküdni két ilyen veszedelmes tárgynak; nesze, neked adom mind 14652 6| mit főzzön neki? Szalonnás tarhonyát, jó paprikás tokányt, vagy 14653 16| és inni, itt a kulacs és tarisznya.~Henriette azt felelte mindig, 14654 16| esünk kétségbe. Hoztunk a tarisznyában, ősi szokás szerint, jó 14655 19| megevett egypár zsemlyét tarisznyájából, hogy éhét elüsse, s ivott 14656 6| holmi kapcatolvajt, s a tarisznyaszögét eltestálta a Fekete Jancsinak; 14657 15| már, s itt-amott őszült a tarkója; a menyecske pedig alig 14658 15| szólt mind a két kezével tarkójához kapva a csapláros, mintha 14659 13| öregúrral az asztalnál, és tarokkozik, aki a bemutatás első pillanatán 14660 17| tartozom; nem hoz dühbe, ha társaim megcsalnak, elhagynak, rászednek; 14661 22| körül. Azért hívatta össze társait, hogy tudassa velük, mi 14662 16| összevissza; egyedül volt a társalgási teremben; a kandallóban 14663 4| adni, hogy igen kellemes társalgó; mindig vidám, eleven, élces 14664 11| tartotta Anicát a beszédes társalgónő azon hajborzasztó vadászkaland 14665 4| ott folyt a családtagok, a társalgónők szemei előtt, füleik hallatára; 14666 23| családjuk lesznek egyedüli társalkodói ez éjjel.~Henriette sok 14667 16| még önt is itt hagyom a társalkodónéval, mikor ő jön! De láthatja 14668 6| titkárját és Hátszeginé társalkodónőjét fogja ültetni. Hiszen azok 14669 18| mert őneki nagyságos úri társasága lesz odabenn. Sőt, ahogy 14670 17| este. Óhajt még valakit társaságából idehozni?~– Nem; senkit 14671 17| aki most közönségét és társaságát a legnagyobb zavarban hagyta; 14672 17| hogy ide jusson valamelyik társasághoz.~A fiatal gyermek keserűen 14673 4| te, mint más fiatalember, társaságokba, kávéházba, táncvigalmakba? 14674 16| grófné a fiatalembert a társaságokban igen nyíltan kitünteti.~ 14675 10| megalázta magát szegény társaságukba; a fiatal nő mindenfelé 14676 13| ismerősöket; azoknak, kik a társasélet örömeit szakadatlanul bírják 14677 10| ott igen vidám, barátságos társaskörök szoktak alakulni: azokban 14678 12| mert az nem bántott téged! Tarsd meg mindenedet; add, akinek 14679 14| viszont add másik kezedet társnédnak; mindenki fogózzék a másik 14680 16| puskát hozott, szíjra kötött tarsolyából két négyes csövű pisztoly 14681 14| hintó hajt be az udvarodra; tarsolyos hajdú ugrik le a bakról 14682 7| elterjedt hamispénzverő társulat, mely, mint most már bizonyosan 14683 4| arany- és ezüstpénzt harminc társzekéren szállíták vadormi sziklaodújából 14684 10| vadászok, pecérek, idomárok és társzekeresek csapatostul elhagyták a 14685 15| csak nem fogadhatok neki társzekeret? Be akarom váltani Fehérvárott, 14686 25| eltűnt testvérhez, kit nővére tárt karokkal fogad, ha visszatér”. 14687 13| kiadásai, a vidék szegényei őt tarták szabadító angyaluknak, most 14688 19| kéziratot.~– Mit szól ön a tartalmához?~– Azt, hogy önnek rögtön 14689 19| figyelmeztetés azonban, mit a levél tartalmazott, nem volt olyan könnyen 14690 19| bontanád a levelet, én hasonló tartalmút fogok az aradi kaszinóba 14691 11| a halántékának irányozva tartám a pisztolyt, nem messzebb, 14692 12| hisz az egész patikában nem tartanak fekete üvegekben lepecsételve, 14693 1| becsülik. Szeretné, ha úrnak tartanák, de nem tudja magát rábírni, 14694 16| egyenlőre vannak e eresztve, tartanak-e a hevederek meg a kerékkötő 14695 15| fegyvert a háznál?~– Minek tartanék? Annyi pénzem nincs, hogy 14696 22| utasításaim vannak, amikhez tartanom kell magamat; nem mulatságból 14697 19| bekecsét.~– Itt már nincs mitől tartanunk – szólt a pap –, kegyed 14698 4| gondatlanság, edények tisztán nem tartása miatt. Azt már minden háznál 14699 1| látszik könnyíteni álla büszke tartásának, keményített inggallérjai 14700 7| feszítse a csipejének a nagy tartásban.~A leány azután leszedte 14701 4| háromszáz forint évdíj, tartáson, szálláson kívül?~Margarinak 14702 12| levesestál mellől; konzíliumot tartat maga fölött, mindennap kétszer; 14703 1| köszönhessék meg, addig tartatja azokat bezárva, amíg megromlanak, 14704 10| áldozhat közügyekre, úri díszt tarthat udvara körül. Ezek nem iparkodnak 14705 23| vele találkoznia kellene, tarthatna-e a tisztes öregembertől? 14706 6| arcképet úgy magában nem tarthatnám a szobámban, mert arról 14707 21| mellett.~Attól ugyan nem tarthattak, hogy e szedett-vedett rablócsapat, 14708 18| Igazán olyan nagyon kezedben tartod János urat valamivel?~– 14709 22| érdemesnek sem tartaná emlékében tartogatni azt a szomorú katasztrófot, 14710 10| Henriette aggodalmasan.~– Én nem tartok tőle – szólt a kalugyer. 14711 21| hogy ezentúl nevetségnek tartották volna arról szót vesztegetni, 14712 16| magáénak vallva, majdani tartozását ezzel fedezhesse.~Mindez 14713 16| formahibákat fedezett fel tartozásomban, meg hogy mi mindennel akarja 14714 16| az én eredeti ezer forint tartozásomból is mostanságig negyvenezer 14715 17| estelivel fogadá, mint az minden tartózkodás nélkül el is fogadott. Hozzáültek.~– 14716 6| jelenléte kényszeríti őket tartózkodásra, s azzal mentve magát, hogy 14717 10| a tömlöcben. Ez idő óta tartózkodóbb, s nem minden embert lát 14718 4| mindig hozzám szökött, s itt tartózkodott, míg gyámjait, kiknek családi 14719 12| hajdút, akik fel akarták tartóztatni, elgázolt; egy lovas pandúr 14720 22| azzal, amivel oly régen tartozunk.~– Köszönöm, uram, én már 14721 16| feldűlni való utak vannak.~– Ne tarts tőle, én magam fogom hajtani 14722 22| a legnagyobb sietséggel tartsanak utána; – hogy mit akar, 14723 14| hozzám, csak ujjaitok hegyét tartsátok felém, és megtudjátok, ki 14724 15| akármerre utat veszteni.~– Nem tartsz fegyvert a háznál?~– Minek 14725 19| dolgot.~– Nagyságos uram, nem tartunk stációt valahol? A lovak 14726 23| Egyszerre egy nyílt völgy tárult fel előtte, mely ismerősül 14727 23| gondolá magában. Mindent tárva-nyitva hagynak, a rossz emberek 14728 21| szépen felszedik a maguk táskájába; hát, biz ők csak ott telepednek 14729 18| megcsókolnom. Majd én viszem azt a táskát a hintóig. A pálcáját méltóztatott 14730 14| diadaltól sugárzó arccal taszítá oldalba könyökkel a Fatia 14731 7| kétfelől izmos legények taszíták előre; a lóduló gömb súlya 14732 7| mozgásban, s időközönkénti taszítások miatt a sziklatalpazat rezgését 14733 7| szivattyú köldökét alá s fel taszítódni; hogy támad légmentes űr 14734 7| férfi mellével nekifeszülve, taszított ismét rajta. Egy kis acélgyűrű 14735 6| tulajdon felesége.~Szegény tatár! Mikor ez sem használ, komoly 14736 12| semmirevaló gaz suhanc, még a tátit és minket inzultálni mersz?~ 14737 2| kénytelen volt mindig utána tátongani, de miután ezt ki nem állotta, 14738 8| borzadozva néze le az alatta tátongó mélységbe, mely felett, 14739 22| meg őket. Egy roppant üreg tátongott előttük, melyen, mint egy 14740 6| ezt, hanem a pompás nádas tavak miatt, amikben minden évben 14741 3| megnyerje; és nem elég neki a tavalyi bálokról tudni beszélni, 14742 9| földesura kecskenyájaival minden tavasszal beszámol, ami szaporodás 14743 4| keserves kötelességből, tél, tavasz és nyár kellemeiről, a földmívelés 14744 23| terebély gyümölcsfák álltak, tavaszon virággal, őszön gyümölccsel 14745 1| mágnásifjak, de azoknak a távcsövei nem találkoznak az övéivel. 14746 14| háttérben, melyet a barlang távolabbi oldalai képeztek, idegen 14747 12| közelállók bosszantására, a távolállóknak pedig különös mulattatására 14748 22| falvak egész épületei oly távolba vannak egymástól elszórva, 14749 10| mintha megtámadnák mind egy távollévő nevében.~– Oka vagyok-e 14750 20| Szegény teremtés! Neki oly távolnak tetszett az, mikor még szép 14751 17| bátrabbnak érezte magát nagyobb távolságból, vagy éppen a szolgabíró 14752 16| mezőn, meg a lilaszín ködös távolt, hanem látott valami egyebet, 14753 11| mindkettőtöket.” Én rögtön nagyságod távozása után felnyergeltem lovamat, 14754 14| Te látatlanul jössz és távozol. Te nem vagy Istennel?~– 14755 10| megcsókolá kezét szobájába távozta előtt, Henriette megszorítá 14756 2| Clementine, missz Kleerri, távozzanak egy kissé a mellékszobába. 14757 6| Hohlhippen) mártogatott teájába.~– Úgy van biz az, hogy 14758 16| szívességedet.~Gerzson úr kiitta teáját, s hazasietett; Lénárd ajánlá 14759 6| ne tegyen annyi cukrot a teámba.~– Hogyne, mikor ez nagyon 14760 16| Hátszegi előre. Elhívta magához teára a roncsolt termetű urat, 14761 17| azok teátristák! Nekünk teátristáink is vannak, mint valami rezidenciának; 14762 17| büszke mosolygással –, azok teátristák! Nekünk teátristáink is 14763 12| komédiát; az én házam nem teátrum. Gondolj te csupán saját 14764 17| Ebben politika van: ezt a teátrumdarabot mink már szíveskedtünk egyszer 14765 17| most éppen próbálnak egy új teátrumot; amit estére fognak előadni; 14766 4| voltál szerelmes, és az is tebeléd. Egy táncvigalomban ismerkedtetek 14767 4| lehet, mint egy gyermek. Teelőtted kedvesedről, őelőtte terólad 14768 14| nyújtsa ki kezeit, okosabban teendé, ha mind a kettővel felkap 14769 5| rendén elvégzé a törvényes teendőket az eljegyzés körül, s miután 14770 8| akaratlanul úgy intézzük teendőnk, mulatságaink egész napi 14771 3| rólad szó! Egy szó sincs tefelőled. Ne védelmezd magadat; nem 14772 5| mást, mint legelőször is tégedett elküldene egy apácakolostorba, 14773 7| vasfogóval félrefordítá a tégely csapját, s azon percben 14774 7| csurgott ki vékony sugárban a tégelyből; az világított!~Valóságos 14775 6| hangján Henriette.~– Mért nem tegezesz? Mondtam már, hogy tegezz! 14776 6| tegezesz? Mondtam már, hogy tegezz! Ahogy vesszük – minthogy 14777 6| ez is úgy nevezze őt, és tegezzék egymást. Egyszerre otthonossá 14778 6| kellett fölmenni, s melynek tégla mellvédje igen alkalmas 14779 17| holnapot magam előtt és a tegnapot a hátam mögött. Jég eshetik, 14780 2| éjjel ivott.~A család tagjai tegnapról megint együtt ültek már 14781 11| hogy magukat láthatatlanná tegyék?~A kísértő haragba kezdett 14782 12| eggyel több ok arra, hogy azt tegyem, amit régóta elhatároztam. 14783 16| koponyája szét van zúzva.~– Ne tegyenek vele semmi rosszat – esenge 14784 16| aztán sertésnyáj, azután tehéncsorda, utoljára négylovas hintó, 14785 6| intézve), csak a paripákat és teheneket, s mától fogva nagysádtok 14786 18| fél sarkán.~– És nekem két tehénnek. A nagyságos úrnak iszonyú 14787 14| a zaj; itt egy víg fickó tehéntülköt hozott magával, annak a 14788 4| fogod be magadat, mint egy teherhordozó; a fiatal kedély mulatságot 14789 12| szabad akaratom? Hogy én nem tehetem azt, amit akarok? János! 14790 22| keze és fogai segélyével tehetetlen jobbjára hurkolá, azalatt 14791 19| voltak neki engedni. Mit tehetett volna szegény népeért ennyi 14792 16| szólani, míg a váltót pénzzé tehetjük.~Henriette a váltó említésére 14793 23| útjokat erre vették, fel nem tehetni róluk, hogy Hídvárt kikerüljék; 14794 10| özvegy papné, mint mondák, tehetős asszony, több bánya birtokosa, 14795 17| aradi is, ahol tudtomra, tehetséges színésznek tűrhető élete 14796 12| Tenni fogsz róla, te? Mit tehetsz te az én végakaratom ellen? 14797 9| kis fenevad szelíd állatok tején, emberi ápolás alatt nőve 14798 4| megütődött, hirtelen sok tejet meg olajat itatott a beteggel: 14799 19| kendőbe kiszakasztani, tejjel leönteni. Gerzson úr úgy 14800 17| változtatni; amannak nagy tejszakálla volt, hosszú fürtös haja, 14801 7| az alak szépségét: kettős tekercsbe font fekete haja lángvörös 14802 7| gazdag ősz fürtei vastag tekercsekbe fonva, széles válláig leérnek, 14803 7| üregbe; a lánc csikorogva tekeredett még egy darabig utánuk. 14804 16| végét, sebesen a nyél körül tekergetni, s azalatt a bal kézzel 14805 14| Fatia Negra fürtjeit ujjaira tekergetve.~– Mire? – kérdezé a kalandor.~– 14806 7| mely körül széles szíj tekergőzött; a szíj lejárt a padlat 14807 10| bányász szokott lenni a főfő tekintély: neki azok tetszettek a 14808 10| van bízva, ki e kis város tekintélyei közé tartozik.~A táncvigalom 14809 16| után vágyó kedvből igen tekintélyes gazdag család ivadéka híres 14810 4| szaladni; ha az öreg egész tekintélyével rá nem parancsol, hogy maradjon, 14811 7| azokba a sötét szemekbe tekinteni, amik oly félemlítőn villognak 14812 3| Henriette-éivel. Az a zila tekintet a leány arcán első pillanatra 14813 16| szomorú véget ért. Pedig semmi tekintetben sem volt erre az életmódra 14814 5| rám hallgatni.~Henriette tekintete nem bírt megválni nagyatyja 14815 1| pedig simaság és töretlenség tekintetében senkinek át nem engedik 14816 6| tán észre Henriette zila tekintetéből, hogy valami nem tetszik 14817 12| tettek, még a rád vetett tekinteteiket is; – én is írtam naplót, 14818 5| maga felé fordította, egy tekintetet vetett a leírt szóra, azután 14819 3| gúnymosollyal Lángainé, s szánalmas tekintetével iparkodott Jánost megrendíteni. ( 14820 5| iratcsomót, melyre azután az első tekintetnél rögtön ráismert.~A féltett 14821 4| szemeivel annak szemeibe, hogy e tekintettől egy őrült meggyógyult volna.~– 14822 1| nagyokat fútt, s félre-félre tekintgetve, vizsgálgatta a többiek 14823 14| véredet; én elárultalak! Tekints oda hátad megé!~A sorakozott 14824 5| papírok hátuljára egy nevet; tekintsd meg.~Szilárd reszkető kézzel 14825 14| feszület, minden ember úgy tekintse Anicát, mint az ő valóságos 14826 18| egyformán mindenkinek, nem tekintve azt, hogy ki nagy, ki alacsony. 14827 17| színpadról eltüntetni a meglelt „tékozló fiút”, s az ingyenpublikum 14828 4| keserves kötelességből, tél, tavasz és nyár kellemeiről, 14829 7| az idő?)~– Luna plina. (Telehold.)~(Sajátságos neme volna 14830 18| s valami kis karcolásból telemázolta vérrel az egész ábrázatját.~ 14831 22| Azt teheti; de pisztolyai telemerülnek vízzel, azokat nem fogja 14832 6| melyen a csaplárné fonja télen-nyáron azt a szép fonalat, amiből 14833 22| Éjszakára egy magányos malomban telepedett meg, melyet ezúttal úgy 14834 22| nagysádtok itt szinte meg nem telepedhetnek, bárha e malom a báró úr 14835 21| táskájába; hát, biz ők csak ott telepednek meg, gondolva, hogy a Fatia 14836 18| kitaszigált a kapu alól, ki oda települt le egy hátikosár szegfűgombával, 14837 1| előszobában minden széket telerakott suvickos kefével, meg csizmával. 14838 6| durván faragott kereszt, teleróva ügyetlenül faragott betűkkel, 14839 6| Azt álmodtam, hogy a jövő telet Bécsben fogjuk tölteni. 14840 10| kecskéit, előveszi bográcsát, teletömi hóval, tüzet rak alá, s 14841 22| már nem lősz, mert az úgy teletömte a gyutacs lyukát, hogy csak 14842 6| azt mondta.~– S eltették télire?~– El biz azt; de nem sokat 14843 2| Igen, mert eladtad a télit, semmirevaló! Szép azúr 14844 21| három pisztolylövés érte a telivért, a harmadikra, mely szügybe 14845 21| lelakatolták azokat, hogy idő teljék majd a felnyitásukban.~És 14846 4| aminek igazságos voltáról teljesen meg nincsen belsőleg győződve, 14847 4| Ráhagyta, hogy mindent teljesít, csak parancsoljon.~– Én 14848 10| koponyámat, ha kívánatát nem teljesítem. – Én azt mondtam rá: jól 14849 2| azt vélte, hogy a feladat teljesítésének legegyenesebb útja leend 14850 16| hagyta, valami nagy fogadása teljesítetlen maradt, s most azt végrehajtani 14851 1| fogja kérni.~A komornyik teljesíti a rendes napi parancsot, 14852 19| irányában, elég, ha azt teljesítik híven. De hittük, és jogunk 14853 8| kigondolt, már annyi, mintha teljesítve volna.~– Én szeretném ennek 14854 25| többi mind kínzó ábránd, teljesülhetlen remény, két külön csillagban 14855 11| elmesélésével, amivel már akkor telve volt az egész udvar. Anica 14856 4| egyszerre vége szakad a témának, s következnek egészen más 14857 2| ártatlan chria volt arról a témáról, hogy „beatus ille, qui 14858 15| jámbor bolondokat meg a temérdek sok kincset ott kapták, 14859 21| sorba járta Arad, Bihar és Temes megyék közgyűléseit, ahol 14860 10| együtt alszik, a hó el ne temesse nyájával együtt, szüntelen 14861 16| Gerzson úr.~– Hát a cselédek a temetés után mind elillantak, hogy 14862 23| napokig, amíg rájuk akadtak, temetetlen, halotti szentségek nélkül. 14863 16| Az olyan kutat be szokták temetni.~Henriette engedelmességből 14864 25| hitelezők sírva kísérték ki a temetőbe, azalatt ő a város másik 14865 12| jönni; sem palotádba, sem temetődbe. Nem akarok enni panaszos 14866 18| János úr minden lehető temperamentumából kiesett.~Flegmája sohasem 14867 19| volnának az iskolával és templommal.~Gerzson úr nagyot sóhajtott 14868 8| egyedül, ott sorba látogatott templomokat, lelkészeket, mint valami 14869 16| az ostort igazi kocsisi tempóra, mint amire többé szüksége 14870 16| kerekeknek, rendben vannak e a tengelycsavarok, meg van-e kenve a tengelyforgó, 14871 16| tengelycsavarok, meg van-e kenve a tengelyforgó, el van-e téve a csavarkulcs, 14872 6| hajtanak árkon, völgyön, néha tengelyig érő vizeken keresztül, hogy 14873 2| halottképpen egy zsákba varrva a tengerbe.~– Merte volne-e azt maga 14874 4| rejlett, mint egy háborgó tengerben. – Már többször mondád szemembe 14875 2| Margari kereste azt minden tengeren, utoljára még a szárazföldön 14876 19| pajtájában a lovaimnak s két véka tengerit; ha visszajövök, majd megszolgálom. 14877 19| tudományos intézeteiket tengődni engedik. Senkiben oly fájdalmasan 14878 22| pedig egy íróasztal mellett tengődő ifjú, gyöngéd testalkattal, 14879 4| csak öccse oktatása közben tenné, hogy kedvesével a felfedeztetés 14880 5| ezt mégsem kellett volna tenned. Látod, most ezzel igen 14881 24| szerencséje. Mit kell elébb is tennem?~– Legelébb is azt a negyvenezer 14882 4| mellett.~– Azt is örömest tenném, ha több betegeim nem volnának 14883 17| elkövethetne. Önnek jóvá kell tennie hibáját. Most egy időre 14884 10| kezdte kultiválni minden tennivalójában. Szüntelen az alsóbb köröket 14885 17| horkolni. Nekünk mit volt tennünk, fel kellett egy nőt öltöztetnünk 14886 24| védencem ama váltóhamisítási ténybe mily ármánnyal, milyen cselszövénnyel 14887 25| Lángainénak meg kellett a szomorú tényben nyugodnia: Kálmán adósságait 14888 16| elkezdte a homlokát ütni a tenyerével, „auf gut deutsch” ilyenforma 14889 5| volt az, egyike azon csodás tenyészetű délszaki növényeknek, amik 14890 5| másik, a delejes háló másik tényezője, nem fogja elárulni, ha 14891 25| Demeter elmeháborultsága ténynek van elfogadva, s az általa 14892 13| a fiatal gyermeket ilyen tényre? Úgy tudom, hogy alig több 14893 12| betegség teszi híressé e tényt, mert hiszen minden hosszú 14894 4| magamhoz tértem, akkor azon tépelődtem, hogy nem beszéltem-e ki 14895 11| fekete álarcosra. – Hadd tépem le maskarádat, ördög! – 14896 6| vadpecsenye, paprikás pörkölt, tepertős galuska.~– Biz ez csak vadászos 14897 10| ruháját és a bőrét össze lehet tépetni.~Clementine nagy szomorúan 14898 1| csomóra fulladt cérnaszálat téphetni fogaival.~Az öregúr észrevett, 14899 17| bírnak. Legyen nyugodt, és ne tépje a haját. Még semmi veszedelem 14900 14| váljak sóbálvánnyá, úgy tépjen szét fenevad az erdőn, betegség 14901 7| gondolok most egyébre, mint terád? Nem százezrekkel megronthatnak 14902 5| a bűnvádi feljelentést; terajtad függ. Most tedd vissza az 14903 11| félig elbukott vele, s aztán térdeiken fetrengve küzdtek, összebonyolult 14904 12| a kígyómarta szökött fel térdeiről e szóra; ajka elkékült, 14905 14| összeszorítva, a lábainál térdelő kalandorhoz:~– Te nyomorult 14906 12| Nem szokott az énelőttem térdepelni, nem szokta az az én kezemet 14907 12| régóta felállt már, nem térdepelt többé.~Arcának régi feszes 14908 14| kezét a kalandoréból, s térdéről felállva, még egy lépcsőfokkal 14909 14| többé.~Az öreg Onuc a két térdét verte önelégült örömében 14910 14| járása alkotott; sok helyütt térdig hajolva lehetett csak előhaladniok. 14911 17| színésznek tűrhető élete van, tere is nagyobb magát tökéletesítni; 14912 6| basarózsákkal; az ablakokban terebélyes muskátlik és rozmarinbokrok; 14913 10| hálószobájába ért, amint megállt a terebélyessé nőtt asclepias előtt, akkor 14914 16| jókedvűnek látszott, egész a teremajtóig elkísérte Szilárdot, ott 14915 17| leghátulsóba; tán azért, hogy ott a teremnek jobb akusztikája van, vagy 14916 17| még olyan odúk számára is teremt élő lakókat, amik sohasem 14917 16| nekem okvetlen elő kellett teremtenem az ezer forintot. Férjemtől 14918 11| Fatia Negra közönséges isten teremtése volna, egy perc múlva üsszezúzott 14919 10| ebben a környékben semmi teremtett lélek nem mer. Félnek tőle, 14920 16| kitűnik, hogy porcelánföldből teremtette az Isten, nem olyan komisz 14921 5| amit emberész be nem ér.~– Teremtő isten! – kiálta fel Sipos 14922 2| Becsengette a komornyikot, teremtsék elő Margarit rögtön.~A jámbor 14923 6| visz magával a lélek.~Nagy, téres, kővel kerített udvar közepén 14924 22| amellett, hogy hivatalos terhek nyomják vállait, elfeledé 14925 4| legközelebb Musztafa defterdárt terhelé; ki azonban nem várta be, 14926 11| szerelmét elárulták.~– De mit terheljem én nagyságodat az én nyomorult 14927 22| osztá parancsait nekik.~– Terheljétek le a mokány lovakat, és 14928 18| mert ezáltal a fiatalembert terhelő vád nagyon megkönnyebbül, 14929 4| közvetlen hanyagsági gyanú terhelt; a többit János úr sorban 14930 10| hogy senki sem fogja magát terhelve érezni jelenléte által. 14931 8| volna érte.~Pedig az út terhesebb része még a lejtőn kezdődött, 14932 11| hogy meg van zúzva; oly terhesen tudott a partra felkapaszkodni.~ 14933 10| megdorgáltam, hogy milyen nehéz terhet vállal lelkére, midőn a 14934 14| a lépcsőjére letevé szép terhét. A leány letérdelt.~– Hintsetek 14935 8| másik percben a nehéz paripa terhével keresztültörte azt, s még 14936 14| elégítjük, örökké fenyegető terhünkre marad; ezért vagyok kénytelen 14937 7| szüksége, valamint a zsák tériméjéről azt, hogy az olyan nagyon 14938 19| elnevette magát rajta.~– Teringettét, azt sem hittem volna, hogy 14939 19| vegye, hirtelen másfelé téríté beszédét.~– Én azonban szinte 14940 16| Szilárd összevont szemöldei téríték eszére a grófot akaratlan 14941 23| nemsokára előérkeztek a parkba a terítékkel; a nyári lakból lehozták 14942 17| valamiképp le akarjam e pályáról téríteni. Magasztos, nemes cél; a 14943 10| szokta őket látogatni; s a terített asztalt rögtön megrakta 14944 17| kalapot, s azt mondom: „térj ki előlem, mert nem talállak 14945 4| diktálni, tíz-húsz ívre terjedőket; aztán hatalmasan ellenálló 14946 14| elhajított fáklya lángjától, s terjedt sebesen, mint egy gátját 14947 18| Nono, kedves barátom, térjen magához; nem akartam ilyen 14948 7| vaskemence, mely hőséget terjeszte maga körül, s annak tetejébe 14949 17| a hazai nyelv és szellem terjesztése s a dicsőség mámoros útja 14950 10| hogy oly erős virágillatot terjesztett a szobában, hogy a nő feje 14951 6| kengyelesi jószág mérnöki térképe állt, hogy ez-e az?~– De, 14952 16| részéről az udvarlás a grófné termében, sans gêne belép Vámhidy, 14953 10| én uram a háznál”. Hídvár termei ezek után víg úri társaságok 14954 16| hogy őt kitúrhatta a grófné termeiből.~Pedig a meglepetés java 14955 13| rendelkezést adott a grófnénak termeit az ottani elegáns világ 14956 4| ha egy évben leszáll a termékek ára, fitymálja a kupec, 14957 16| alkalma volt a hídvári kongó termeken s tekervényes sétányokon 14958 4| bölcselkedett, mint egy természetbúvár. Két napig tanakodtatok 14959 11| igen csendes, félrevonuló természete van, mert hiszen ha indulatos 14960 22| mérvekben alakult, mint ahogy a természeten kívül más szerzője lehetne; 14961 19| hölgykíséretre, ha már ismeri a természetét, hogy nem állhat ellent 14962 9| gazdájához; a medve különben is természettől fogva nem vérengző állat. 14963 11| biztosítá, hogy Lénárd kemény természetű ember, testi fájdalmak ki 14964 7| forgalomba. Így készítettek saját termesztésű aranyukból igazi hamis pénzt, 14965 1| rendkívül hosszú, száraz termete még hosszabbnak látszik 14966 16| volt arra, hogy arcára és termetére nem lehet ránézni.~– Hanem 14967 7| Anica.~Az öreg kolosszusi termetéről alig hinné az ember, hogy 14968 14| szempillái alól elővillámlott.~Termetet nem lehetne tökéletesebbet 14969 11| azt a férfiak. Egymásnak termettek; egyik sem rosszabb, mint 14970 22| egy szép kerek árnyékos térséget kikeresni az erdőben, ahol 14971 22| hajtóvadászat vezetőjének, melynek területe több száz négyszögmérföldet 14972 16| szétnézett a körös-körül terülő pusztaságon; sehol sem látott 14973 16| az égen. Az utazók előtt terült a végtelen alföldi róna, 14974 22| bámulatos vakmerőség, mellyel terveit sikeresíté, s roppant testi 14975 10| elrabolta, úgy főzné magában a terveket ellene, mint ő, aki rablott 14976 22| éjjeli idő kedvezett Szilárd tervének. A házakat egyenkint lehetett 14977 5| és elfogadtad a kifőzött tervet; hanem ezt nem fogják tenni. 14978 10| volt.~Ezt a meglepetést tervezé számára a sors a fekete 14979 5| részt vett ez öngyilkolási tervezetben, pörbe fogatná; mert a halál 14980 10| tőle, hogy minek örül. A tervezett dalidó előtti napon átment 14981 22| kalandoroknak rendszeres védelmi tervük volna, azt összekuszálja, 14982 19| készen volt a holnapra való tervvel.~– Elmegyek. Rögtön elmegyek, 14983 4| segített a természet, erősebb testalkotású; hanem a kisasszonynál bizony 14984 21| hegye nem ment be az élő testbe.~– Hahaha! – kacagott a 14985 11| vadászkése jó, hogy saját testébe nem futott, azonban szerencsésen 14986 6| mint most.~Henriette egész testében valami zsibbadást érzett 14987 14| érjenek hozzá, tűz jön ki testéből; azok szikrákat ugrattak 14988 11| előtt, azután egy nehéz testet érzett magára hullani, azután 14989 4| lehet ítélni;~hogy a báró testileg egészséges ember, azt az 14990 18| vette észre, hogy a „legale testimonium,” előtt beszél, akinél ma 14991 21| arra az esetre, mikor a testőrség megmenté a kozáktól a hadipénztárt, 14992 4| az udvarnál, hol a magyar testőrségnél szolgált, s a kiütött török 14993 21| ugyanazon tiszteletre méltó testület, ezek pedig már ülnek Gyulafehérvár 14994 1| kevesebb öröksége van, mint testvérbátyjának, hanem azontúl mindennap 14995 12| jövendőd, hanem Henriette testvéredé is.~A fiú nagyot sóhajtott:~– 14996 5| világtól örökre elrejt; – hogy testvéredet fegyintézetbe küldjem, s 14997 17| Énértem tegye, ne magáért. Testvéréért, kinek annyi bút okozott.~– 14998 13| Lángainéhoz, aki védője volt, sem testvéréhez nem menekült, úgy az ön 14999 12| hát ő rögtön megosztja testvérével, amit neki hagytam; óh, 15000 25| hazai hírlapban „egy eltűnt testvérhez, kit nővére tárt karokkal 15001 1| kiszenvedjen, egy harmadik testvérnek árva leánya, ki atyját, 15002 17| vele; ott azután, mint egy testvért, mint egy elveszett fiút, 15003 12| ütött a fejébe, vajon nem tesz-e lépéseket Lángainé a többieket 15004 14| félek.~– No, majd próbára teszlek mindjárt. Látod ott az oltáron 15005 19| történt; amit ti itt velem tesztek, az igen rossz elmésség, 15006 18| hálaajánlatokat, valószínűleg így tête-à-tête akar rá alkalmat adni. No, 15007 21| fenekétől kezdve a havasok tetejéig bűverővel összetart, megmozgatott 15008 8| Henriette, mire a hegyi út tetejére felért, mert paripája egészen 15009 23| feltünedezni a bemohosult tetejű házikó, éjjel-nappal nyitva 15010 17| tehát ezt a nagy urak tetemes összegnek nevezik. Jól van, 15011 17| férje nem ád rendelkezésére tetemesebb összeget.~– Boldog isten – 15012 13| sem került elő, ami a bajt tetemesen öregbíti. Aznap, amidőn 15013 11| elkábult férjéhez, annak alélt tetemét vonszolva ki ölében a patak 15014 19| bírónak, hogy délután esküt tétessen le, vallomásokat vegyen 15015 6| pedig biz ott semmi pénz sem tétetett le.~– Mit ért ön az alatt?~– 15016 19| a törvény betűjének elég tétetik, s Drahhowecz, Paudán és 15017 7| öreg Onucnak elébb odakünn tetétől-talpig más ruhába kellett öltözni, 15018 25| és még a keresztfát is én tétettem neki, akkor mondta meg, 15019 10| szívdobogva nyitá fel a katulya tetjét. Egy kis maroken ékszertok 15020 7| gúnyolódik az öreg. – Fél is tetőled a Fatia Negra! – Azzal fiatal 15021 9| elhagyja a tért, s nincs más a tetőn, mint aszú fű, mely esztendőben 15022 18| eltávozta után János úr dühe tetőpontját érte. Legelőször is a szegény 15023 9| rohant minden lélek a Geina tetőről a túlsó erdőbe, otthagyva 15024 13| elfogva. – Ott van, ni. Tetőtül talpig úgy kosztümírozva, 15025 13| grófné magányteremébe; a sok tétova eszme közül azt tartotta 15026 2| csakhogy fekete szemei szilaj tétovával jártak össze minden tárgyat, 15027 4| két kezével megragadni a tétovázó férfiú kezét.~– Az istenre 15028 12| reszketve Demeter, s kezeivel tétovázva keresgélt maga körül – nem 15029 6| sűrű fekete pontokkal van tetovírozva, mint akinek szétszakadt 15030 14| kielégíte; azon a vidéken nagyon tetszenek az ilyen önelátkozások, 15031 17| hat krajcár”.~– Uraságok tetszés szerint? Nemde?~– Mondtam 15032 7| szabad itt elajándékoznod tetszésed szerint?” Az öreg nem is 15033 2| gondoltam valamit.~Lángainé tetszésére bízta, hogy elmondja-e, 15034 16| látott valami egyebet, ami tetszését éppen nem nyeré meg.~– Te, 15035 2| nem tudom, Monte-Cristo tette-e, amiből a jámbor Margari 15036 10| kegyed egészen ura legyen tetteinek. Majd megjön annak is az 15037 14| esküszöm Jezabel átkozott tetteire, mik Achab ellen a halált 15038 12| gyermekeid, unokáid mondtak és tettek, még a rád vetett tekinteteiket 15039 22| érezte, jónak találta alvónak tettetni magát, mert ha észreveteti, 15040 14| közelíte felé, igen ügyesen tettetve babonás félelmet a bűbájos 15041 10| vannak hanyagolva.~A vadászat tettleges idénye alatt pedig éppen 15042 18| nekem valami vétkem van. Tévedés lesz a dologban. Valakit 15043 23| reszketett; hátha el is tévedt, hátha rablók kezébe kerül, 15044 6| asztal végén ülő Margarira tévedtek e pillanatban, ki oly maliciózus 15045 19| népszerűsége oly erőssé tevék őt a természet alkotta bércerősség 15046 23| mely teste és lelke minden tevékenységét munkában tartá, akkor elkezdtek 15047 7| egész világon, csak azt, ami teveled történik.~– Hát én gondolok 15048 23| visszatérhet, vagy odább tévelyedhet a világba, ahogy a sors 15049 6| villámszemű, gyors szava és tevés-vevése, amit úgy hínak nálunk, 15050 22| nyomára akadt valaminek? Nem tévút-e az? Ezek a ravasz emberek 15051 12| magamban, abban engemet semmi théâtrecoup meg nem ingat.~– Csak nem 15052 7| pongyolán, a régi római thoraxokra emlékeztető; gazdag ősz 15053 15| rajta a császár képe, s régi thyrsusok és öklelő bakkecskék, körülírva 15054 6| akkor leszek kedves rózsám a tiéd!” Egy szál rozmaring volt 15055 18| a báróné nem lett volna tigrisanya, ki az egymásért égő szíveket 15056 6| el a nagyságos úr előtt a tilinkódon, megtanítottalak már rá.~ 15057 6| hagyományát, s a betyár tilinkója után rögtön utána húzta 15058 14| urak fognak ott hegedűvel, tilinkóval és csimpolyával az ünnepély 15059 14| ötven-hatvan font arany vándorol tilos utcákra; de még azt sem 15060 6| Kengyelesy nem győz ellene tiltakozni.~– Hagyjon nekem békét! 15061 21| zsebedből a pénzedet.~Gerzson úr tiltakozott az ellen, mintha ő az útfélen 15062 1| meleget orvosi rendelet tiltja; az öregember mindegyikbe 15063 8| úrnak szemébe is; azért is tiltott ki a kastélyból.~Henriette 15064 17| cinikus vagyok, mint athéni Timon, mert én megutáltam a gazdagságot, 15065 7| messziről megszólítá őt:~– Cse timpu e? (Milyen az idő?)~– Luna 15066 3| meghallják, mit beszélünk. És ha tinektek semmi egyéb szándékotok 15067 12| három nap alatt megifjító tinktúrákat; azokat sorba rakta maga 15068 16| a tollat, amelyben még a tinta meg sem száradt, s egy levélpapirost 15069 24| hogy cudarul benne ülök a tintában. Kénytelen vagyok önhöz 15070 16| vennem? Találok itt másforma tintát is, mint pirosat, amilyennel 15071 16| környéket, mint valaha; a Tisza és a Maros között nem tanácsos 15072 16| bölcsen tetted.~– Az egész Tiszán innen nem kaptok megiható 15073 24| mint egy vándorkomédiás, tisztára fogja mosni a nevét, az 15074 8| templom, azon innen egy kis tisztás hely, karókkal bekerítve, 15075 7| huszonegy karát kilenc grán tisztaságú, három százalék a költségekre. 15076 9| csobolyóikkal, és sátorokat vernek a tisztáson, másnap aztán tele van a 15077 12| fiskális úr; ha majd le lesz tisztázva, hozzon azután öt tanút, 15078 10| város honoráciorai siettek tisztelegni a körükbe érkezett delnőnél, 15079 19| hittem, hogy extemporizált tisztelendőséged az én felderítésemre.~– 15080 10| hordva érzé magát, s annyi tisztelet, annyi hódolat közepett 15081 24| sokszor méltatlanul bánt, tiszteletdíjával adós maradt, büszkeségével 15082 8| hanem a nép pásztorának tisztelete az angyalok iránt, kiket 15083 14| már semmit.~Hogy a rémkedő tiszteletet még jobban fokozza, odainté 15084 2| báró Hátszegi úr kívánja tiszteletét tenni.~Demeter úr most egyszerre 15085 10| körülállókhoz:~– Aki nőmre egy tiszteletlen pillantást mer vetni, azzal 15086 4| emberek az ilyesmit nagy tiszteletlenségnek veszik; Sipos úr pedig sohasem 15087 21| harámbanda egy és ugyanazon tiszteletre méltó testület, ezek pedig 15088 10| milyen ragyogó az őt környező tisztelettől.~És valóban, aki e percben 15089 6| megírta Lénárd barátom. Tiszteletükre holnapra nagyszerű rókavadászatot 15090 10| bárónét minden oldalról tisztelgők serege fogta körül, igen 15091 2| Van szerencsém őnagyságát tisztelhetni; több ízben volt alkalmam 15092 2| vissza a komornyiknak, hogy tiszteli a biztos, máskor tegye bolonddá 15093 6| Hát maga lelkem, hogyan tiszteljem? Ifjasszony vagy leányasszony ( 15094 19| felejtse el örökre – szerető, – tisztelő, – önért imádkozó barátnéját, – 15095 17| Isten önnel. Holtig hű tisztelője. Kálmán.”~Pár óra múlva 15096 23| találkoznia kellene, tarthatna-e a tisztes öregembertől? Nem találná-e 15097 18| haszonért, hanem csupán a tisztesség kedvéért, a megbecsülésért 15098 6| kikísértették, hogy utolsó tisztességére kijöttek; szép, erős hangja 15099 6| a szobájába, s lássa el tisztességgel. Kérem, Henriette; menjen 15100 25| nekik is adós maradt utolsó tisztességtételeért.~Lángainénak meg kellett 15101 21| rögtön visszaadott; a fiatal tisztet zavarba hozta ellenfelének 15102 13| egy látogatójeggyel lerója tisztét. Ismerjük ezt a szokást, 15103 18| vallomásáról, melynek folytán a tiszti ügyész bűnvádi vizsgálatot 15104 21| én fogadom, hogy ki fogom tisztítani a havasokat, hogy semmi 15105 7| finom?~– Bizony gyarlón volt tisztítva, csak huszonkét karátos.~– 15106 8| körömfeketéjét elfeledjük tisztogatni. Észrevétlenül, akaratlanul 15107 18| miszerint egy Arad megyei tiszttársamnak sikerült az elveszettnek 15108 6| ízlésről, a gazdaságé jó tiszttartóról tanúskodott.~Hogy a gróf 15109 5| ott most főbíró; közel a tisztújítás, az ott szabadelvű megye, 15110 10| Sipos úr rokonaihoz; itt a tisztújításon megválaszták esküdtnek, 15111 15| beszédbe a legközelebbi tisztújításról, amikor alispánt és szolgabírákat 15112 6| köd felszakad. Déltájban tisztulni kezdett, már akkor a hajtók 15113 21| amerre lova fejét fordítá, tisztult előtte a tér, egy-egy ellenfele 15114 18| közvélemény választotta újra a tisztviselőket minden harmadik évfordulónál,