Rész,  Fezejet

1  1,    XII| viszontlátásig. Az édes, kedves, annyiszor megálmodott viszontlátásig!~ ~- ~ ~
2  3,      V|          lelkére.~ ~,Tudod, hisz annyiszor elmondtam, hogy én magyarhonból
3  5,      V|          sanyargattatásra, a mit annyiszor szenvedtetek igaztalanul,
4  7,    XII|      sejtelem, mit látogatsz meg annyiszor?~ ~ ~ ~
5  8,     II|    Azonban épen a sűrű berek, mi annyiszor volt menhelye, lőn ez egyszer
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License