Rész,  Fezejet

  1  1,      V|         aggodalommal.~ ~Parancsol ön valamit? kérdé tőlem egy
  2  1,     VI|          e rendkivüliségért fizet ön uram 25 dollárt. -~ ~De
  3  1,     VI|          De legalább kényszeritse ön ezt a ficzkót, hogy kövessen
  4  1,     VI|  beszéljünk komolyabb tárgyakról. Ön roszul érezheti itt magát,
  5  1,     VI|        roszul érezheti itt magát, ön földmiveléshez van szokva,
  6  1,     VI|      statusokat alapitott, a mint ön az itt fekvő levelekből
  7  1,    XII|             Tehát fogadjunk, hogy ön vissza fog menni Hunniába. -~ ~
  8  1,    XII|         tul vagyunk. - Miért tevé ön ezt? kérdém én irtózattól
  9  1,    XII|     irtózattól elállva. -~ ~Látja ön, szólt ő el-elmaradozó hangon,
 10  1,    XII|           meg kezemet. -~ ~Lesz-e ön kisérője is odáig? hazáig? -~ ~
 11  1,    XII|          vele.~ ~Tehát vissza fog ön menni Hunniába? szólt haldokló
 12  4,      I|        Monce hátra fordult. - Ah, ön az, M. Taillard? ugy hiszem,
 13  4,      I|     course azon egy óra óta, hogy ön ezen oszlopot tartóztatja
 14  4,      I|      vállat vonitva.~ ~- Mindegy? ön úgy látszik, hogy igen tisztában
 15  4,      I|         mondanom bukásomat.~ ~- S ön ezt igen tréfás dolognak
 16  4,      I|          magamat lőni.~ ~- Ah azt ön nem teendi, ezt önnek nem
 17  4,      I|        szólt közbe hidegen Monce, ön azt hiszi, hogy ha én most
 18  4,      I|              No, és remélem, hogy ön ebben nem lát egyebet egy
 19  4,      I|    neménél az üzletnek, a mit nem ön talált föl először.~ ~-
 20  4,      I|     városról városra. Aztán tudja ön uram, nálunk üzéreknél,
 21  4,      I|       mentve azon hir által, hogy ön magát főbe lőtte?~ ~- A
 22  4,      I|          kereskedelmi bureaujába. Ön e hulla arczát két pisztoly
 23  4,      I|         emberek azt hiendik, hogy ön magát lőtte meg.~ ~Monce
 24  4,      I|      tudomásának lenni. Ismerheti ön ezt az üzérfajtát, képes
 25  4,      I|         őt tudósítani arról, hogy ön még él. E czélra ön irand
 26  4,      I|          hogy ön még él. E czélra ön irand egy levelet feleségéhez,
 27  4,      I|    magának; e levélben megirandja ön neki azon helyet, a hova
 28  4,      I|        hagyja magát venni, elmegy ön után s azontúl senkinek
 29  4,      I|         felesége is férjhez ment. Ön pedig megmenti életét, becsületét
 30  4,      I|       becsületét és vagyonát.~ ~- Ön gondolkodóba ejt. De hátha
 31  4,      I|          lehet elejét venni, hogy ön egy levélben megirandja
 32  4,      I|     elsikkadjon, hozzám intézendi ön, igy biztos kézben lesz
 33  4,     II|               Még nem.~ ~- Égesse ön el azon mérleget, tegye
 34  4,     II|           itt e szekrényben talál ön egy jó összeg aranyat, vegye
 35  4,     II|         állapotban vannak, hogyha ön azokat mind helyre akarja
 36  4,     II|           mert megbukott. Mondjon ön a kérdezősködőknek akármit.
 37  4,     II|     hallhatólag rebegé.~ ~- Vegye ön mr. Arnould, - hagyjon magamra,
 38  4,    III|     hordom mutogatásul; beszélhet ön velem bármiről, bárminő
 39  4,    III|          ember?~ ~- Csak ezt jött ön hozzám mondani?~ ~- Óh még
 40  4,    III|      függesztve, lehetetlen, hogy ön előtt titok legyen az, mi
 41  4,    III|          megmaradóknak.~ ~- Uram, ön ajánlata engem megtisztel
 42  4,    III|    emlékezni érte. Sajnálom: hogy ön hajlamát hozzám e hideg
 43  4,    III|    megtébolyodtam.~ ~- Ne akarjon ön minden reménytől megfosztani.
 44  4,    III|            vagy el fogom feledni. Ön együtt fog élni velem, vagy
 45  4,    III|     szoborhidegen.~ ~- Emlékezzék ön reám. Fognak önre következni
 46  4,    III|         mikor nem elhagyatva lesz ön, hanem üldöztetve mindenkitől,
 47  4,    III| legirtózatosabb nemével, a minőre ön soha nem is gondolt, s a
 48  4,    III|   asszonyom, megosztjuk a halált, ön látni fogja az enyimet és
 49  4,    III|                Megborzadna lelkem ön szavaitól, ha öntudatom
 50  4,    III|          távozott.~ ~- Emlékezzék ön rám, ha nagyon fog szenvedni,
 51  4,     IV|       közbe az elnök, e tárgy nem ön ijesztgetéseűl van ide hozva,
 52  4,     IV|           meg kezét.~ ~- Valóban, ön kis barátom eltévesztené
 53  4,     IV|          olyasmivel dicsekedhetik ön, a mivel kollegái kevesen,
 54  4,      V|                 Igen.~ ~- Szokott ön e név alatt leveleket kapni?~ ~-
 55  4,      V|           Talán mégis ismerni fog ön ugyanott bizonyos - Tonners
 56  4,      V|  összeborzad kérdésemre. Ismeri-e ön Tonners urat?~ ~Angelika
 57  4,      V|            Ő esküvel állitá, hogy ön mindenben ártatlan s az
 58  4,      V|            De állitá azt is, hogy ön szereti őt és csak egyedűl
 59  4,      V|    székéhez: - „miért mentett meg ön először a haláltól? nyögé
 60  4,      V|       arczát félre forditá előle. Ön nem akar rám emlékezni.
 61  4,      V|    irtózatos napok elkövetkeztek. Ön szenved, de én is szenvedek.
 62  4,      V|      szenved, de én is szenvedek. Ön a rágalom, én a szerelem
 63  4,      V|    vádjától, a tömeg rágalmaitól. Ön tartogatja e szót, mely
 64  4,      V|    megmentené.~ ~- Uram, láthatja ön arczom nyugalmából, hogy
 65  4,      V|          hatással. Ha igazat mond ön s valóban csak egy szavába
 66  4,      V|  örömestebb meg tudok halni, mint ön iránt egyebet érezni a megvetésnél.~ ~-
 67  4,      V|       megvetésnél.~ ~- Emlékezzék ön rá asszonyom, mit mondtam
 68  4,      V|           gyalázatéhoz. Gondoljon ön azon becstelenségre, mely
 69  4,     VI|        Meglátandjuk, meddig fogja ön e hideg nyugalmu tekintetet
 70  4,     VI|           márvány.~ ~- Nem ismeri ön ez embert, kérdé a közvádló,
 71  6,     II|       hozzá, kezét vállára tevé: „Ön roszul mulat? önnek nincs
 72  6,     II|            csak mesterség, játsza ön e helyett inkább a „la hija
 73  6,     II|         hija del campo”-t; ah azt ön pompásan szokta játszani;
 74  6,     II|   betekintett boudoirjába.~ ~- Ah ön ide rejté magát! kiálta
 75  6,     II|          A hajlam elárulja magát; ön nem tudja megtagadni a tudóst,
 76  6,     II|           igy elbúni! Nem szokott ön tánczolni?~ ~- Arra vén
 77  6,     II|           csak alig lihegett.~ ~- Ön felyülmulta ma önmagát.
 78  6,     II|          csináltál.~ ~- Azt hiszi ön?~ ~A két nő jelentékeny
 79  6,     II|         pár ismerősre is találjon ön nálam, szólt Serena a grófhoz, -
 80  6,    III|          nyitva van, ott találand ön pénzt. - Vagy attól tart
 81  6,    III|          pénzt. - Vagy attól tart ön, hogy cselédeimet találom
 82  6,    III|    föntartotta lelkét.~ ~- Jőjjön ön, mondá halkan a vad iszonyatos
 83  6,    III|             Istenem, hát mit akar ön? kérdé a nő megdöbbenve,
 84  6,    III|         Szentséges Isten! kicsoda ön? kiálta el a hölgy, amaz
 85  8,     VI|        szót vesztegetném, ha most ön előtt mindazt elmondanám,
 86  8,     VI|           a szerencsétlen gyermek ön miatt szenvedett. Nem élt
 87  8,     VI|      szinezet nélkül. Úgy hiszem, ön elég tapintattal bir azokat
 88  8,     VI|       jogokat hozzá.~ ~- S reméli ön, hogy hazánkban oly rosz
 89  8,     VI|          sem hiányzik. Mit gondol ön, ki ez a leány?~ ~- Gonosz
 90  8,     VI|         előkelő úrral; képzelheti ön, mennyire érdekében állhatott
 91  8,     VI|        elfödé kezeivel.~ ~- Látja ön asszonyom, folytatá Darvai
 92  8,     VI|   számolni valaha?~ ~- Hallgasson ön, hallgasson ön, rebegé az
 93  8,     VI|         Hallgasson ön, hallgasson ön, rebegé az ijesztgetett
 94  8,     VI|   ijesztgetett nő.~ ~- Mit gondol ön? ha egy napon e leány megjelenne
 95  8,     VI|          istenért, mit cselekszik ön? sikolta fel a nő, kezeivel
 96  8,     VI|    jussanak.~ ~- Mitől se tartson ön. E leány sem hallani sem
 97  8,     VI|           győzött.~ ~- S mit akar ön uram a leánynyal? szólt
 98  8,     VI|        nyugalommal, föltéve, hogy ön be tudná bizonyitani, hogy
 99  8,     VI|           venném?~ ~- Képes volna ön azt tenni? kiálta fel elszörnyedve
100  8,     VI|          asszonyom. Ez a vadállat ön leányának anyja volt. Midőn
101  8,     VI|         rágalmazzák.~ ~- Mit akar ön - mit akar ön?~ ~- Mindenek
102  8,     VI|            Mit akar ön - mit akar ön?~ ~- Mindenek előtt a kezem
103  8,     VI|           De a leánynyal mit akar ön tenni? arra feleljen.~ ~-
104  8,     VI|      tenni? arra feleljen.~ ~- Ha ön asszonyom, leánya hozományaért
105  8,     VI|            ha békében hagy, akkor ön megegyezésével fogok számára