Rész,  Fezejet

 1  1,     IV|               de hasztalan, mert a sziv ismét újra kinő.~ ~E napokban
 2  1,      V|                  ha oda értünk volna.~ ~Ismét kimentem véghetlenül unva
 3  1,      V|            ellenkező oldalról támadván, ismét kabinetom tulsó falához
 4  1,     VI|           nyílik a többi?~ ~A kulcsárné ismét egy csigalépcsőhöz vezetett,
 5  1,     VI|        hidegvérrel, miután holnapreggel ismét szolgálatára állok készen,
 6  1,     VI|           hozzák vissza hozzám.~ ~Ezóta ismét együtt vagyunk.~ ~Én pedig
 7  1,   VIII|               rá s vérét kiszopta, majd ismét nyaktörő sziklagerinczeken
 8  1,   VIII|               ha megázik, egy nap alatt ismét megszárad. -~ ~A marhákat
 9  1,   VIII|           készit az örök békéről, minél ismét jobb szeretném, ha a szunyogokat
10  1,     IX|             annyit irok, hogy országunk ismét több nagyszerü telepitvényekkel
11  2,      I|                  Adamante! Adamante”! s ismét behúzza fejét, sohajtva
12  2,      I|               arczaikhoz nyomja. Azután ismét, beteg lankadt hibbanással
13  2,    III|               Néhány hét alatt Adamante ismét bús, szorakozott kezde lenni.
14  2,    III|        figyelmét. - „Valami hiányt érez ismét, gondolá magában, valami
15  2,    III|           szívvel figyelt a madárra. Ez ismét ujra kezdé a csókokat hányni
16  2,    III|                 suttogva: Agathodaemon! ismét tovább aludt.~ ~Tamás kétségbeesve
17  2,     IV|              forrást felkeresni, szemei ismét meggyógyulnak, ő ismét egészséges
18  2,     IV|           szemei ismét meggyógyulnak, ő ismét egészséges lesz, s mind
19  2,     IV|          egészséges lesz, s mind ketten ismét igen igen boldogok.~ ~„Bizonyosan
20  2,      V|                  újjaikon a gyűrűket, s ismét csüggedten suttogá magában:
21  3,    III|                 hangokat; el-elbukik és ismét fölkel és sárt és követ
22  3,     IV|             foglalva s nem ügyeltek rá. Ismét visszafordult a szigetbe,
23  3,     IV|                 mindegy, akárhová.”~ ~S ismét útnak indultak. Hét hosszú
24  3,     IV|                 soha.~ ~Midőn harmadnap ismét a tömeg között szerte jártak,
25  3,      V|          leányhoz ment a jóbarát, annak ismét más mesét mondott. Megállt
26  4,      I|                 r s, azon időt, melyben ismét irni fog neki, még pedig
27  4,     II|               szúrva a belsejére, melly ismét önnek szól.~ ~Valóban egy
28  4,     II|               oda vetett rejtélyt, künn ismét csöngetés hallatszék, s
29  4,     II|                asszonyom.~ ~És Angelika ismét ott látta maga előtt a rejtelmes
30  4,     IV|                 megegyezett azéval, kit ismét mások Moncené asszony lakásán
31  4,     IV|                bureaujából eltávozni és ismét egyet Moncené asszony lakán
32  4,     IV|           Arnould s a mint elvégzé azt, ismét oly ügyetlen alakot vett
33  4,      V|                 kézhez.~ ~Az esküttszék ismét együtt ült, a közönség ismét
34  4,      V|            ismét együtt ült, a közönség ismét megjelent szinházi részvétével,
35  4,     VI|          teremében lelte magát; a terem ismét zsúfolásig tömve volt, az
36  5,      I|               kapjanak másikat, a kinek ismét hasonló sorsot készitsenek
37  5,     II|            többé ukrániai várában, mely ismét új örömök tanyája lett.~ ~ ~ ~
38  5,      V|           hangos durranás jelenté, hogy ismét egy hordó pattant szét;
39  6,      I|                az ajtótól az ablakig, s ismét vissza. Megismerkedett a
40  6,      I|          tánczoltak a falon, megállva s ismét közelebb közelebb futosva
41  6,      I|              fehérbe megy által, azután ismét fekete hamufátyol támad
42  6,      I|               hol az a falba volt róva, ismét eltűnt szemei elől.~ ~A
43  6,     II|                  titkos szóváltásban, s ismét tova röppenni, ha egy észrevevő
44  6,     II|             hizelgő coquetteriával, mig ismét tova szálltak.~ ~A zongorateremben
45  6,     II|         zongoránál ülő divathölgyet, ki ismét bámulatot követelő arczczal
46  6,     II|                vetné oda akárki. Azután ismét alászállt a dal, ellassult,
47  6,     II|             szép hölgy arcza fehér lett ismét, mint a vadrózsa levél,
48  6,     II|                 elhirhedett költő, majd ismét egy vénebb katonatiszt,
49  6,     II|                 azzal elfordulnak. Most ismét a béke emberének képe lesz
50  6,     II|               kivel don Godoy jobb keze ismét nagy vitában volt, egyik
51  6,     II|                felfohászkodott, s midőn ismét visszaereszté rá a függönyt,
52  6,    III|             zászlóra festett betüket.~ ~Ismét „la libertad”.~ ~Tehát már
53  6,    III|      gyanútalanul tovább ment, a fogoly ismét a kályhához tette székét,
54  6,    III|            Ugyanazon úton, melyen jött, ismét visszacsúszott, bemászott
55  6,    III|                fáradságos törekvését.~ ~Ismét följutva a kéményt elzáró
56  6,    III|              ott kettős keresztvas állt ismét útjában, melyet csak az
57  6,    III|          elhangzottak. Ekkor föltekinte ismét. Bátorsága kétszeresen tért
58  6,    III|          körülment, s az átelleni falon ismét egy ajtóra talált, de az
59  6,    III|           hangja nem hallatszott. Végre ismét egy szőnyegajtóra bukkant,
60  6,    III|              sem volt ébren. A szobából ismét két szőnyegajtó nyilt két
61  6,    III|             közelebb volt, benyitott.~ ~Ismét egy másik hálószobában lelte
62  6,    III|            könyv hevert, annak tábláján ismét ugyan azon képet látta.
63  6,    III|              gyökereztek.~ ~Percz mulva ismét előtünt az úrnő párnái közül.
64  6,    III|                Én tudok magamnak holnap ismét teremteni. Neked szükséged
65  6,    III|             nevedet büszkén bevallhatni ismét. Akkor - újra találkozunk.~ ~-
66  6,     IV|                mint azelőtt, és mindazt ismét ő miatta.~ ~ ~ ~
67  6,     VI|          le-leszállva előtte az úton, s ismét fölreppenve, ha odaért,
68  6,     VI|             szabaditott meg téged, hogy ismét boldog lehess és az enyim.~ ~-
69  6,     VI|           letisztitsam; megengedé, hogy ismét lássalak; azt h o g y b
70  7        |               csak tiz nap mulva jöttem ismét eszméletemhez. Ez egy körülmény
71  7,     VI|              előre?...~ ~A második csók ismét visszahozta arcza rózsáit.
72  7,     XI|             volt természetes s a holtat ismét felvevék sirjából s úgy
73  7,    XII|          népeket, miket egykor szűlt és ismét benyelt, a pyramidokat rég
74  7,    XII|                  rohanva futok el onnan ismét, hogy utól ne érjen......
75  7,    XII|                örökkétartó semmi. Onnét ismét a földre hullok...~ ~Vad,
76  8,     II|                 zöld lombjaikkal tünnek ismét elő, kék és liliomszin a
77  8,     II| sziklapárkányról. Néhány pillanat mulva ismét megjelent a leány a viz
78  8,    III|               nem teremne semmit, akkor ismét elhagyják, mig ujra megnő
79  8,    III|               zsákmányát czepelve hátán ismét be a rengetegbe.~ ~ ~ ~
80  8,     IV|            erdőkön, völgyeken, s azután ismét visszavitte az erdő szélére,
81  8,     IV|             épülettől, visszafordult, s ismét másik utczára került.~ ~
82  8,     IV|                tétovázva ment közelebb, ismét közelebb. A tiszta csengő
83  8,    VII|                mellé, leszünk fenevadak ismét... Kikerüljük az emberarczot,
84  8,    VII|               hangon.~ ~Rövid idő mulva ismét léptek hangzottak a lépcsőn,