Rész,  Fezejet

 1  1,      I|               mindent, a mit emlékem vissza tudott adni.~ ~Valami hiányzott
 2  1,      I|           űres, hogy látása nem adja vissza azt a méla bús benyomást,
 3  1,      I|              egész csűggedten mentem vissza a cabineba, s a mint a félbe
 4  1,      V|          mesterségektől sem rettenek vissza, csinálok varróvánkosokat,
 5  1,     VI|              úgy hadartak, úgy össze vissza nyelték a szót, hogy daczára
 6  1,     VI|            csak sülve szeretem, vidd vissza, süttesd meg. Hát a bor
 7  1,     VI|        hollétét kitudakolván, hozzák vissza hozzám.~ ~Ezóta ismét együtt
 8  1,    VII|          kenyér, az itt keserüen fog vissza sóhajtani az egyiptomi bográcsok
 9  1,   VIII|            hoztunk, s már én bölcsen vissza akartam fordulni, midőn
10  1,   VIII|            egész élő fákat kötöttünk vissza forditott galylyal a farkaikra.~ ~
11  1,   VIII|           halászni, egyszer csak jön vissza nagy orditva, s elmondja,
12  1,   VIII|           foghattam, mi bajuk. Végre vissza akarok menni a hajlékomba,
13  1,      X|              aratók a mezőről tértek vissza, s danolgaták szomoru melodiáju
14  1,     XI|    beleugrott, s nagy örömmel uszott vissza, az egész kötényét tele
15  1,    XII|         megőszülök, itt meghalok, de vissza képpel sem fordulok többet,
16  1,    XII|             Tehát fogadjunk, hogy ön vissza fog menni Hunniába. -~ ~
17  1,    XII|            Nem törődöm vele.~ ~Tehát vissza fog ön menni Hunniába? szólt
18  1,    XII|             scythák számára... a kik vissza akarnak menni Amerikából….
19  1,    XII|         kutforrásához én vezethettem vissza, e gondolat minden más egyebet
20  2,      I|    szülőjétől megszökött, s nem ment vissza többet; a bujdokló rablókról,
21  2,    III|             megsemmisülve tántorgott vissza hálószobájába? és sírt egész
22  2,    III|          minő nyomorult életet adtak vissza neki.~ ~Midőn legelsőbb
23  3,      I|           égi háborúk istene! - Vedd vissza tőlem a mit adtál, - vedd
24  3,     II|              elszánt arczczal fordul vissza üldözői felé s tajtékzó
25  3,     IV|             idő mulva ijedten futott vissza a lyány a faluból, kezeivel
26  4,     IV|        diadalmas pillanattal takarta vissza a leplet s azután hideg
27  4,     IV|             a fiatal Galonne esetére vissza, ki magát széngőzzel fojtotta
28  4,     IV|             azon határozattal jöttek vissza, hogy a v á d l o t t ,
29  4,      V|             életét, becsületét kérem vissza, igazságot és nem irgalmat!
30  5,     II|             igen bátran tekintett rá vissza.~ ~A gróf megállitá szekerét
31  5,     II|           meg, elfogatta a csókot és vissza is adta forrón és szenvedélyesen.~ ~
32  5,     II|            leány egy szóra felűlt és vissza sem nézett, midőn a gróf
33  5,      V|              parancsolója, vezesd őt vissza. Meglásd, hogy engedelmes
34  5,      V|       ólombányában, ha nélküle térsz vissza.~ ~A hajdú megcsókolta ura
35  5,      V|     megragadta kezét.~ ~- Jösz velem vissza a kastélyba!~ ~Az öregek
36  5,      V|             hangon, hogy ne vigye őt vissza amaz irtozatos helyre. Inkább
37  5,      V|           verje agyon, csak ne vigye vissza ama kastélyba.~ ~A vőlegény
38  5,      V|      tekintve csendes léptekkel tért vissza társai tömegéhez.~ ~A pinczében
39  6,      I|              halk hullással szállnak vissza a viz szinére.~ ~S a kivilágított
40  6,      I|          ajtótól az ablakig, s ismét vissza. Megismerkedett a nagy pókokkal,
41  6,     II|             hamiska pillantást vetve vissza, elégülten látta a két férfit
42  6,     II| kötelőzködési szenv kaczaj közt tért vissza arra.~ ~- Ah! kiálta nevetve
43  6,    III|           Bátorsága kétszeresen tért vissza a kiállt veszély után. Börtönén
44  6,    III|           zörejre elárulja magát.... Vissza akart fordulni, hogy a tulsó
45  6,    III|        szökevény ijedten tántorodott vissza. A kép, mely előtte állt,
46  6,    III|     elfojtott sikoltással veté magát vissza ágyába, a mint ez alakot
47  6,    III|              emberibb vonások tértek vissza. A képre mutatott.~ ~- Egykor,
48  7,     IV|            féltett ereklyeként, mert vissza nem jönnek sem ez életben,
49  7,     IV|              mértél? Egy perczet adj vissza, egy pillanatot azon időkből,
50  7,     IV|     állitottad hideg angyalodat. Adj vissza egy érzést azon szenvedélyből,
51  7,     IV|              őrültté birt tenni, adj vissza egy csókot azon reszkető
52  7,     VI|             S csókolja a lyányt,~ És vissza a lyányka a térdepelőt...~
53  7,    XII|              iszonyú arcz tekint rám vissza onnét ijesztő rémtekintettel,
54  8,     II|              elvadúlt méreggel tépte vissza haját a nyűgző tövisek közől,
55  8,     II|        Kétségbeesve fordúlt innen is vissza, végig futott a sziklapárkányon,
56  8,    III|             andalogva mene az erdőbe vissza, valami nagy fehér kutya
57  8,     IV|         gyakran sirva, jajgatva ment vissza az erdőbe, maga sem tudta
58  8,     IV|         borzadálylyal tekingetett rá vissza, s félve kerülte ki annak
59  8,      V|             leány nem tért az erdőbe vissza, nyomán szaglálva utána
60  8,      V|        biztatva társait, hogy rögtön vissza jő, fölkelt s elhagyta a
61  8,     VI|         mivel unokája életét fizette vissza, úgy az gazdagon lőn visszaadva.
62  8,     VI|          szemeiben élő lélek tükrözé vissza magát. Megtanulta ismerni
63  8,     VI|           hozományát adjam kegyednek vissza.~ ~- Reménylem, hogy ez
64  8,     VI|         úrhölgy rémülten tántorodott vissza a látvány elől és zavarodottan
65  8,     VI|              ne akadályozza, s midőn vissza tért, nem találta többé
66  8,    VII|             lefeküdt... Elmegyünk, - vissza oda, vissza. Fölkeressük
67  8,    VII|             Elmegyünk, - vissza oda, vissza. Fölkeressük a magas sziklákat,