Rész,  Fezejet

 1  1,      I|             az életvidám, őskedélyü férfi, kinek nyiltsága ismerős
 2  1,      V|           állapodni. Valami kétszáz férfi, asszony, gyermek és mopszli
 3  1,     IX|        helyen áll egy magyarországi férfi, Hurday László telepe.~ ~
 4  1,     IX|           Hurday László telepe.~ ~E férfi nagyszerü statusoeconom,
 5  2,      I|       halott az árbocz tövében: egy férfi és egy nő. Fiatalok voltak
 6  2,      I|             kettőé. Látszik, hogy a férfi éppen karjain, ölébe fogva
 7  3,     II|            helyére kitekintett.~ ~A férfi sem hitte a mit mondott;
 8  3,     II|             dalmát parton egy lovas férfi nyargal, utána hat szelindek
 9  3,     II|              Vad kárörömmel nézte a férfi fenn a vesztegház ablakán,
10  3,    III|           lyányt azután egy nőtelen férfi fogta pártul, ki az időtől
11  3,     IV|       tudnál egy imádságot? szólt a férfi, a mint dolgát elvégezte
12  3,     IV|       roszszul kormányozva egyetlen férfi által a tulsó part felé. „
13  3,     IV|            nyujtá kezeit utána. - A férfi nem figyelt rá - „Istenem!
14  3,     IV|         egyes éber seressan, mire a férfi óvakodva hajtotta tutaját
15  3,     IV|       török-dalmát határra.~ ~Itt a férfi kiemelte a lyánykát a partra,
16  3,     IV|        sötét tekintetet, melylyel a férfi e kérdéseket intézte hozzá?~ ~„
17  3,     IV|            vizi kigyókkal; ezeken a férfi vállain vitte át a gyermeket,
18  3,     IV|           itt elbocsátá a lyányka a férfi kezét, adott neki két maravedit
19  3,     IV|           ott szekeret fogadni. - A férfi pedig a másik úton ballagott
20  3,     IV|  eszméletlenül elterült alatta.~ ~A férfi oda ment hozzá, felemelte
21  3,     IV|             reszketve húzta magát a férfi ölébe, míg szemei exaltált
22  3,     IV|           Mit láttál?” kérdé tőle a férfi; „halottakat” felelé a lyány
23  3,     IV|               Jerünk innét” szólt a férfi a felocsudó lyányhoz; felejtsd
24  3,     IV|               szólt sajnos hangon a férfi, s olly ragaszkodó fájdalommal
25  3,     IV|            kezdé észrevenni, hogy a férfi arczvonásai minden vadságukat
26  3,     IV|            a halál akarja’, szólt a férfi a gyermek térdeire hajtva
27  3,     IV|        közűl egy törökösen öltözött férfi hosszú fekete barkós arcczal
28  3,      V|            jóbarát, egy karcsu deli férfi, tűzszemeivel, fényes hajfürteivel
29  3,      V|            kő felugrott, alatta egy férfi arczképet engedve látni,
30  3,      V|             s mentül tovább nézte a férfi arczát, annál nehezebb sejtelmek
31  4,     IV|            perczczel irodájából egy férfi távozott el, ki onnan Moncené
32  4,     VI|            egy addig rejtve tartott férfi állittatott vele szembe,
33  4,     VI|         haja volt.~ ~A szembesitett férfi meglátva Angelikát, minden
34  5,      V|             mert felelni.~ ~A durva férfi észrevette őt s oda ment,
35  5,      V|        csattanó hang, s a nagy erős férfi azon pillanatban halálnak
36  6,      I|           üdvlövései. - Ez üdvözölt férfi Infantado herczeg, Hernando
37  6,     II|              Felele a megzavarodott férfi, ki minthogy tudósnak hallá
38  6,     II|  ismerkedtetni.~ ~- Valjon? kérdé a férfi, még mindig ülve maradva.~ ~-
39  6,     II|           el! kiálta föl kaczagva a férfi. Ez érdekes találkozás lesz!
40  6,     II|        pillanatban egy ujonérkezett férfi tolakodott keresztűl a méla
41  6,     II|      nyúlánk angol hölgyet vezeté a férfi elé kézen fogva, ki örömtől
42  6,     II|            s azzal a két politizáló férfi elé állitá őt.~ ~A gróf
43  6,     II|    Escoiquiz karjába fűzve!~ ~A két férfi csak ekkor vette észre,
44  6,     II|         megállt.~ ~Egy szép halvány férfi arczképe volt az, oly mosolygó
45  6,     II|       kapcsolva, tábláján ugyanazon férfi arczképe miniatur festésben,
46  6,    III|             szenvedélylyel rohant a férfi felé.~ ~- Diaz!~ ~Az elforditott
47  6,    III|           búsan, mint egy szobor. A férfi még mindig térdelt.~ ~-
48  6,    III|         órájában.~ ~Ezzel fölkelt a férfi s indult kifelé.~ ~A hölgy
49  6,    III|          szerelemtől reszketőt.~ ~A férfi imára kulcsolá kezeit. „
50  6,    III|        úrnője hálószobájában valami férfi beszél, s rögtön sietett
51  6,    III|            ajtóhoz ért, három, négy férfi rohant egyszerre minden
52  6,      V|       folyott, mig a tört rés előtt férfi férfi ellen, vezér vezér
53  6,      V|          mig a tört rés előtt férfi férfi ellen, vezér vezér ellen
54  6,      V|        melyben elismered: hogy az a férfi, a ki most egy éve Serena
55  7        |             s magában a székben egy férfi, ki, mint a félhomályban
56  7,      V|                V.~ ~Volt egykor egy férfi, ki egy lyányt őrülten szeretett.~ ~
57  7,      V|           és a halálban keserű.~ ~A férfi, ki ily őrülten szeretett,
58  7,      X|             hátratekingettek.~ ~Egy férfi és egy lyány léptek az oltárhoz.
59  7,      X|         lyány léptek az oltárhoz. A férfi szép volt, fiatal és szegény,
60  7,     XI|       népség kiálta: minő nagylelkű férfi! visszajött, a csecsemőt
61  7,     XI|         temetett gyomrába, egyetlen férfi úszott a villámfénynél a
62  7,     XI| villámfénynél a haragos habokban. A férfi sirva kérte életét a tengertől,
63  8,     II|           sötét fenyvesek közűl egy férfi alakja tűnik elő.~ ~A vadász