Rész,  Fezejet

 1  1,      V|    kérdém kiváncsian.~ ~A matróz végig nézett rajtam, mintha előbb
 2  1,     VI|        mulatságot már nem vártam végig.~ ~Felmentem a szobámba,
 3  2,      I|         tőlök, áldatlanúl járják végig a kietlen kék pusztaságot..... ...
 4  2,    III|        tett, egy utolsó év alatt végig élvezni s azután meghalni!~ ~
 5  2,    III|      ablaküveget körmöltek volna végig egyszerre: s ötöt hatot
 6  2,    III|      szélére, bársonypuha kezeit végig vonta homlokán, s azt kérdé
 7  3,     II|        mint égő tűzoszlop feküdt végig annak hullám tükrén, körüle
 8  3,     II|   kőszirti tövéből.~ ~A fellegek végig repülnek az égen, korbácsolva
 9  3,    III|       jég-hideg kezét fia arczán végig húzta.~ ~Ez fölébredt, az
10  3,     IV|          sikolta utána a lyányka végig szaladva a parton, s kétségbeesve
11  3,     IV|       künn sátorozni. - A lyánka végig futott szemeivel a tarka
12  4,     IV|        kijönni, ki sietve haladt végig az utczán s egyenesen Moncené
13  4,     IV| föltekinte, bizalomteljes arczát végig hordozá a körűlálló tömegen
14  4,     IV|         őt....~ ~Angelika arczán végig csordult a köny, szemeiben,
15  4,      V|         templomi sóhajtás futott végig. A közvádló ezúttal nem
16  4,      V|            A mint a tanúk padján végig tekinte, az új tanúban Mr.
17  4,      V|          magasztossággal tekinte végig a környező tömegen, valami
18  4,     VI| világosult meg néha, ha a villám végig czikázott benne.~ ~És az
19  5,     IV|        társaságra, sötét szemeit végig jártatá a hahotázó tömegen,
20  5,      V|    pincze az egész kastély alatt végig vonult és tele volt nagy
21  6,      I|       közt egy nyilt kocsi halad végig, a benne ülő, mintha mindenkinek
22  6,      I|        az utczán karöltve vonult végig egy egy örömittas férficsoport,
23  6,      I|      Fölkelt s nyugtalanul járta végig tömlöczét. Nagysokára elcsendesült
24  6,      I|         ült fel ágyában. Kezével végig simitá homlokát. Oly forró
25  6,      I|      keze oly hideg. Az ablakban végig leégtek a gyertyák. Hallgatózott,
26  6,      I|   elfutott szétdúlt hálójából, s végig szaladva a falon, a vaskemencze
27  6,      I|       mint más, ujjongva rohanni végig az utczákon, mint annyian.~ ~
28  6,     II|      könnyü rózsaszin hajnallott végig, szemei egében futó csillagok
29  6,     II|          örömest.~ ~A mint ujjai végig futostak a zongora elefántcsontjain,
30  6,     II|     mintha felhők vonultak volna végig csöndes repűléssel; habkeblén
31  6,     II|   galvanicus villanyszikra ütött végig a társaság lelkén ez ismert
32  6,    III|      kétségbeejtő gondolat rázta végig lelkét; „hát a kötél hol
33  6,    III|       leért.~ ~Hallá, mint kopog végig a kövezeten.~ ~- Lassabban,
34  6,      V|         Don Diego sietve futotta végig az utczákat, itt ott lőttek
35  7        |        ijeszté zúgó repülésre, s végig tekinték az alattam terülő,
36  7        |        mélázva, merengve, a mint végig dültem a gyopárfödte bérczen,
37  7        |       alatt száraz bőrrel hittem végig nézhetni a természetmulatságot.~ ~
38  7,     VI|   megsugám szerelmem a leánynak, végig borzadt, elhalaványult.
39  7,     VI|         lihegve halad...~ S mint végig utaz~ Az éj viharában,~
40  7,      X|           nem hallották, - hanem végig nézték egymást, ajkat pittyesztének,
41  7,     XI|        eszmélete nem volt többé, végig tekintett a bámuló néptömeg
42  7,    XII|   helyéről s sziporkázva szaladt végig az égen és aláhullt.~ ~Az
43  7,   XIII|        nehéz sirbolti leheletet, végig fújja az alvó termeken....~ ~
44  8,     II|   összeteszi két kezét, s a mint végig tekint a dicső mindenségen,
45  8,     II|   csomóba felkötve, lebontja, az végig hull térdig érő gazdag hullámzatban
46  8,     II|         sziklafal között rohanva végig, egy szakadékot képezett,
47  8,     II|         fordúlt innen is vissza, végig futott a sziklapárkányon,
48  8,    III|   alárohanó szél ijedelmesen fut végig a tájon, nem találva tárgyat
49  8,    III|    bokrokon keresztűl, sikoltása végig hangzik a határtalan kietlenen,
50  8,     IV|         lélek alunni megy, akkor végig lopódzott a nesztelen utczákon,
51  8,     IV|      szél és madár. Egyedül járt végig a néptelen utczán a vadleány,
52  8,     IV|         dalát, ujjai még egyszer végig futottak a guitarre húrjain,
53  8,      V|      gyertyatartót kezeibe véve, végig vezeté vendégeit a folyosón
54  8,      V|   nyugágyon hosszan hullámzottak végig gazdag hajfürtei. De a mi
55  8,      V|   fenyegető mozdulással hordozza végig a jelenlevőkön.~ ~- Nem
56  8,     VI|           nesztelenül, csöndesen végig ment a corridor tetején,
57  8,    VII|           nyargalni fogunk rajta végig, egymást kergetni a holdvilágnál,
58  8,    VII|       iszonyú tusában.~ ~A leány végig futott a folyosón, elhányva