Rész,  Fezejet

 1  1,      I|           nak nyalka és neki igen jól illő bajuszát oda rajzolja
 2  1,      I|           és én sirok, mert tudom jól, hogy ez affectált éles
 3  1,     II|        mulva utánam következőnek. Jól van, majd megmutatom én
 4  1,     IV| világpolgár tud lenni s mindenütt jól érzi magát, vagy épen gyűlöli
 5  1,      V|    keresztüláztatta.~ ~Magam csak jól el lettem volna látva. Mindenről
 6  1,      V|        szokott, gondolám s szinte jól esett, hogy nem hallottam
 7  1,     VI|          regalirozta magát, egyik jól lakott a cáviarral, másik
 8  1,     VI|    beafsteak! felelt a pinczér.~ ~Jól van, hanem én a hust csak
 9  1,     VI|         koromban.~ ~Egy pár napig jól megvoltam vele, elvégzett
10  1,   VIII|     oraculum előtte, én pedig nem jól érzem magamat olyan országban,
11  1,   VIII|     hajtanom az aklokba, s azokat jól bereteszelni s tövissel
12  1,   VIII|          capellának; szerencsémre jól volt lakva, azért nem bántott.
13  1,     XI|       törném fejemet, hogy milyen jól van az elrendelve, hogy
14  1,     XI|          nem szünt meg kinálni.~ ~Jól van fiam, Kingatara-Ururuth,
15  1,     XI| ellenségeskedésünk daczára is oly jól esett látnom, s a mint tapasztalám,
16  2,     II|         szokva nem volt. És ő ezt jól tudá. Szelid, jámbor lélek
17  2,     II|   semmiért, de észrevett mindent; jól hallá sokszor mint nevetnek
18  2,     II|          többé ugy, mint azelőtt! Jól tudá, mert ember ismerete
19  2,     II|        örülni a világnak.~ ~Tamás jól számitott. Jól, de boldogtalanul.~ ~
20  2,     II|              Tamás jól számitott. Jól, de boldogtalanul.~ ~Félt
21  2,     II|       mely éltében övé volt. - De jól számitott. A leány egyenként
22  2,    III|         nem fogja megnyerni.” - S jól gondolá; vágyott a nő, de
23  2,    III|           átkozott!” Hahahaho! - „Jól el tedd, jól elzárd, éjjel
24  2,    III|         Hahahaho! - „Jól el tedd, jól elzárd, éjjel tedd a fejed
25  2,      V|         holtan rogyott össze.~ ~- Jól járt szegény; mondának a
26  3,     II|          Lova ki van fáradva, egy jól irányzott lövés találja
27  3,     IV|       háritott fölé, azt saruival jól megtaposta s egy letört
28  3,     IV|          foltozott tutaj lebegett jól roszszul kormányozva egyetlen
29  3,      V|         hozzá, a ki azt nagyon is jól tudja.~ ~A házához vezető
30  4,     IV|   mérleget megtartottam magamnál, jól sejtettem, hogy szükség
31  5,      I|      ember azt mondá, hogy nagyon jól tevé, a miért a legszebbiket
32  5,    III|      birta győzni; a ki aztán, ha jól megkorbácsolták, hizelgve
33  5,      V|          szijkorbács, a mit olyan jól ismernek már az engedetlenkedők.~ ~-
34  6,     II|           A tánczolók a nélkül is jól mulattak, hanem a zongorateremben
35  6,     II|  megszokott fekhely, lelkének oly jól esik: hogy végre egyedül
36  6,     IV|    égetett egy cseréptálban.~ ~Ha jól megnézzük, ismerősünkre
37  6,     IV|      Jacintotól közönyösen, pedig jól ismeré azt az embert, hanem
38  6,      V|          meg Diaz kezét, most már jól ismert rokonáét, s valamit
39  7,      V|       ragyogott az égen, láthatta jól, hallgatott az egész mindenség,
40  7,      V|        egész mindenség, hallhatta jól ez eskűt.~ ~„Ha lesz egy
41  8,      V|           üresen maradt helyét, s jól mulattak nála nélkül, s
42  8,     VI|   Természeteink nem egyeztek.~ ~- Jól van. - Nekem nincsenek szemrehányásaim.