Rész,  Fezejet

 1  1,      V|      asszonyok, még roszabbul lett tőle; a hideg izzadság verte
 2  1,      V|            viseli. De nem sajnálom tőle, mert igen mulatságos fiú.
 3  1,      V|         fogunk ott megélni? kérdém tőle.~ ~Az én fiúm homlokára
 4  1,      V|           valamihez, amice? kérdém tőle.~ ~Mindenhez, én az vagyok
 5  1,      V|          egy hét előtt elbucsúztak tőle, kik ott álltak a parton,
 6  1,   VIII|          befurja magát, megdühödik tőle.~ ~A csimaz Europában a
 7  1,     XI|              s ezzel bucsut vettem tőle, bucsut az egész paradicsomtól,
 8  2,     II|          gyülölt. Kérni nem lehete tőle olyat a mit meg nem adott
 9  2,     II|        Félt hogy a leányt elviszik tőle, s vele együtt elviszik
10  2,    III|       szagolja, elszáradnak tagjai tőle; ki hozzá ér, teste undok
11  2,    III|           árért sem akart megválni tőle. Rynn Tamás sohajtozni látta
12  2,    III|        vonta homlokán, s azt kérdé tőle, hogy mit álmodott?~ ~-
13  2,      V|          még nem azok! - ha kérdék tőle ilyenkor, hogy kit keres
14  3,     II|      lövöldöztek , alig lehettek tőle két evező nyomásnyira, bizonyos
15  3,    III|         elfogult félénken húzódott tőle, elpirult, szemeit lesütötte
16  3,     IV|    háztetőire. „Mit láttál?” kérdé tőle a férfi; „halottakat” felelé
17  3,     IV|            minthogy az sem kérdezé tőle azt egyenesen soha.~ ~Midőn
18  3,      V|       cserébe a magyar kormányszék tőle bizonyos Tóváry Dánielt
19  4,      I|          volt egyéb tanácsot várni tőle, mint valami paptól.~ ~-
20  4,    III|              Az emberek elmaradtak tőle, csupán egy ember maradt,
21  4,      V|           nézhetek és megkérdhetem tőle: miért üldöz engem ily irtózatosan.~ ~-
22  5,     II|             Ezután egy csókot kért tőle.~ ~A lány azt sem tagadta
23  5,     II|      nyerte, hogy csupa sömör lett tőle a teste; a gróf ezért megneheztelt
24  5,    III|            mindenűnnen? nem félnek tőle, hogy az a megváltó, ki
25  6,     II|      senkinek, de a fájdalom, mely tőle jött, sokszor édesebb volt
26  6,    III|                 Tán beteg? kérdezé tőle.~ ~- Semmi bajom.~ ~- Az
27  6,    III|           udvarra; ott elbucsúzott tőle, megszoritá kezét s maga
28  6,      V|            Ismersz-e ficzkó? kérdé tőle Diego, a mint a kapun belépett.~ ~-
29  6,     VI|          magad, én lelkem, kérdezé tőle édes, idvezitő hangon.~ ~-
30  7        |       csinos majorsága, nem messze tőle kallómalom, melyben rezet
31  7        |         reám, hogy szinte remegtem tőle; e zárt ajtó, e tövises
32  7        |            megújulva érzém magamat tőle. Künn a madarak elkezdtek
33  7        |      minden szónélkül búcsút venni tőle, s oda léptem hozzá, s miután
34  7        |    körülményt, s félelmem nem vala tőle.~ ~Kérdezősködtem a környékben
35  7,      I| természetnek, hogy mindent el végy tőle?~ ~Királya vagy te a világnak?
36  7,     IV|      megkóstoltam s megrészegültem tőle....~ ~Oh a vérszomj irtózatos
37  8,     II|            vadász messze maradt el tőle. A leány nemsokára a berkek
38  8,      V|        leány nálam van.~ ~- Tartok tőle, viszonzá ez gúnyosan, hogy
39  8,     VI|          mosolygott.~ ~- Ne féljen tőle asszonyom. Ez a vadállat
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License