Rész,  Fezejet

 1  1,      I|             Gézát fölkeresni.~ ~Háttal állt felém, nem látott, a keletre
 2  1,      V|                egyszerre tizenkét felé állt:~ ~Az Istenért, ki innen,
 3  1,      V|                habokba, a kapitány ott állt az árboczban fogódzva, mellette
 4  1,     VI|             lábaikat, kettő három neki állt a falaknak s egy darab szénnel
 5  1,     VI|                elfoghatott, annak neki állt és abból regalirozta magát,
 6  1,     VI|                egy szép tágas utczában állt meg velem, egy magas ház
 7  1,   VIII|               sem volt, az egész város állt három utczából, mi végre
 8  1,   VIII|               kibukkanánk, ime előttem állt mintegy kilencz tiz fakunyhó,
 9  1,     XI| bukfenczeztette volna, akkor meg nekem állt, hogy én is birkózzam vele.~ ~
10  2,     II|            egyikben a hetes szám hátul állt, másikban elűl. Adamante
11  3,      I|             nyomort és üldözést együtt állt ki velem. Hol, merre hányja
12  4,      I|             után több mint egy óra óta állt egyik korinthi oszlopnak
13  4,     II|           Előtte gömbölyű öltözö tükre állt, - szórakozott volt, - ha
14  4,     II|         asztala mellől, s zavarodottan állt meg a mysteriosus szekrény
15  4,     IV|              egy elrekesztett üres pad állt a vádlott - egy másik védője
16  4,      V|        szüziesség lángpirjával arczán, állt a mindenünnen rábámuló tömeg
17  4,      V|              régóta szereti. Oly közel állt hozzá, mint férjéhez, még
18  4,     VI|       elitélten, ki halványan, fehéren állt a vérpad állványa mellett.~ ~
19  5,      I|             ezen elsőbbség pedig abból állt, hogy mig a legnagyobb herczegnőknek
20  5,     II|         elkényezteté a gróf, tíz szoba állt rendelkezésére a kastélyban,
21  5,     II|       szobaleány mind az ő rendeletére állt és szaladt, s éjjel nappal
22  5,     IV|              is kitépte hajából, s úgy állt meg ott, hosszú leeresztett
23  5,      V|        egyenesen.~ ~Az ember egyenesen állt, és nem volt részeg többé.~ ~-
24  5,      V|               senki. Felette pedig ott állt Kozima, fehér alsó ruhájában,
25  6,     II|            vitatkozni. Tűzben, lángban állt mind a kettő.~ ~A jó tiant
26  6,     II|               a democratának szállt. Ő állt elébe. Röviden, mint szoká,
27  6,     II|               Az angol hölgy halványon állt meg a közepén. Nagy sötétkék
28  6,     II|             száznyolczvan ezer harczos állt készen a spanyol földről
29  6,    III|                tűzhely most elhagyatva állt.~ ~A fogoly hirtelen föltalálta
30  6,    III|             ért, ott kettős keresztvas állt ismét útjában, melyet csak
31  6,    III|                  Néhány pillanatig ott állt határozatlanul, nem tudva
32  6,    III|             vissza. A kép, mely előtte állt, őrült iszonyattal töltötte
33  6,      V|             mellett.~ ~Don Jacinto ott állt néhány hágcsófokkal alább.
34  6,      V|               a börtönelőtti ház előtt állt. Rútul meg volt az rongálva:
35  6,      V|            mulva don Diego a disztéren állt, hol Wellington herczeg
36  7,     XI|           magát vinni a vérpadra, alig állt lábain, eszmélete nem volt
37  7,     XI|                arany szerekkel s odább állt velök, mily nagylelküség!~ ~- ~ ~
38  8,     II|                késő volt. Megdermetten állt meg a sziklapárkányon elveszett