Rész,  Fezejet

 1  1,      V|             hideg izzadság verte az arczát, kapaszkodott ide oda a
 2  1,      V|          tűvel hozzá varta a halott arczát a lepedőhöz, hajós szokás
 3  2,      I|      fölötte eljáró nap nézi fényes arczát.~ ~Sehol sem látszik partja
 4  3,     II|       Meg-megöleli a halált alvót s arczát megczirógatja kicsinyke
 5  3,     II|          volt a vesztegházhoz, hogy arczát annak ablakaiból teljesen
 6  3,     II|        tekintettel emeli fel könyes arczát az égre, s kulcsolt kezeiben
 7  3,     II|          már ekkor nem lehete látni arczát.~ ~Hat serezsán hajtotta
 8  3,     IV|             az első hant érte anyja arczát, percz múlva el volt az
 9  3,     IV|          anyám!” rebegé a gyermek s arczát a deres fübe temetve sírt
10  3,     IV|    simogatta a vezető napbarnitotta arczát s izzadt haját félre törölte
11  3,     IV|           lefeküdt s vadúl mosolygó arczát durva tenyerébe fektetve,
12  3,     IV|         faluból, kezeivel eltakarta arczát, szőke haja fel volt bomolva,
13  3,     IV|          vizsgálta össze a seressan arczát, - mozdulatlan, egykedvü
14  3,      V|            házánál s a lyánka rózsa arczát megveregeté, vagy dohány
15  3,      V|         mentül tovább nézte a férfi arczát, annál nehezebb sejtelmek
16  3,      V|       ereiben fagyni kezdett a vér, arczát kiverte a hideg veritek. „
17  4,      I| kereskedelmi bureaujába. Ön e hulla arczát két pisztoly lövéssel úgy
18  4,     II|       bukását.~ ~Angelika eltakarta arczát, melynek halálsápadtsága
19  4,     II|           széke párkánjára hajtotta arczát és sirt hangosan, szabad
20  4,     IV|           föltekinte, bizalomteljes arczát végig hordozá a körűlálló
21  4,     IV|           ember lett légyen, miután arczát a kapuson kivűl senki sem
22  4,      V|        mindkét kezével meggyalázott arczát, és zokogva hanyatlott össze
23  4,      V|             megállva a nő előtt, ki arczát félre forditá előle. Ön
24  6,     II|       indulatosan megcsókolá. Midőn arczát fölemelte, az előbbi kötelőzködési
25  6,    III|            meg, de e kép elsápasztá arczát, a vér fagyott meg ereiben.~ ~
26  6,    III|         vállaira, sötétével halvány arczát még fehérebbé varázsolva,
27  6,    III|          karszékébe rogyva s zokogó arczát kezeire hajtá.~ ~- Ismered
28  7,      I|        gázolsz rajta, büszkén fogja arczát az égnek emelni; királyok
29  7,     VI|     szivemen kivül látni, csak az ő arczát kelle néznem és láttam azt.~ ~
30  7,    XII|             annál magasabbra emelte arczát és tagadta teremtőjét, az
31  8,     II|            oly vad hőség futotta el arczát, és minden tagjait vad,
32  8,    III|            beletakargatta a fiút, s arczát ajkához szoritva, lehelletével
33  8,    III|    megölelte, a gyermek megcsókolta arczát s egyszerű kedveskedéssel
34  8,      V|         kétségbeesés, midőn kedvese arczát is hasonlónak találta a
35  8,      V|          nyugágya vánkosára, csodás arczát kezeibe temetve. A vendégek
36  8,      V|           pedig csak azért rejté el arczát, mert szemei nincsenek szokva
37  8,     VI|          hanyatlott egy pamlagra, s arczát elfödé kezeivel.~ ~- Látja