Rész,  Fezejet

 1  6,     II|                szólt odaszökelve donna Serena, hisz ez nem müvészet, csak
 2  6,     II| szomszédteremből bizonyitá: hogy donna Serena nem csalódott.~ ~Donna Serena
 3  6,     II|          Serena nem csalódott.~ ~Donna Serena ez alatt a szomszédterembe
 4  6,     II|     virágfüzérek voltak szőve.~ ~Donna Serena odahajolt a szende gondolkozó
 5  6,     II|                Csak maradj, biztatá őt Serena, ide fog jőni”. Az angol
 6  6,     II|              arczczal, mint azelőtt.~ ~Serena sehol sem lelte, a kit keresett.
 7  6,     II|          keresett szembesitetni, donna Serena azzal magukra hagyta őket,
 8  6,     II|          felyülmulta ma önmagát. Szólt Serena nagynénjéhez oly hangon,
 9  6,     II|            hagynának számomra hátra.~ ~Serena észrevevé az ajánlatból:
10  6,     II|                szokott lenni.~ ~A mint Serena észrevette az érkezőt, hirtelen
11  6,     II|          megismerni, szólt féltréfásan Serena, s a csoportozat közé nyúlva,
12  6,     II|                kedves férjem”.~ ~Donna Serena örömében gyermekiesen tapsolt
13  6,     II|               találjon ön nálam, szólt Serena a grófhoz, - ime forduljon
14  6,     II|            szándék szép, monda Jacinto Serena karját magáéba fűzve, te
15  6,     II|               társaság közepére lépett Serena grófnő. Karján vezette az
16  6,     II|           lépést tőn előre, megszoritá Serena kezét s azzal magasztos,
17  6,     II|            elűzni az ellenséget.~ ~ ~ ~Serena egyedül maradt. Vendégei
18  6,     II|                  E könyvet is felnyitá Serena. Néhány sort irt bele, néhány
19  6,    III|                mondta róla: hogy donna Serena fogja családja becsületét
20  6,    III|              az van irva: hogyha donna Serena valaha valami szégyent találna
21  6,    III|                    Köszönöm. Köszönöm. Serena! Óh mi rég volt, midőn e
22  6,    III|                lehet eltávoznod, szólt Serena, Diego öltözetére mutatva.
23  6,    III|                és az arczkép között.~ ~Serena még is annyira megváltozottnak
24  6,    III|             hogy el ne tévedj.~ ~Ezzel Serena gyertyát gyújtva egy kis
25  6,    III|              reá; tolvajt kiáltozva.~ ~Serena szédülni érzé agyát.~ ~Diego
26  6,    III|          fussatok az alguazilokért”!~ ~Serena összeborzadt. Ha férjét
27  6,    III|                    Megálljatok! kiálta Serena kétségbeesve. Félre onnan.
28  6,    III|                Istenért siess! sikolta Serena a kétségbeeséstől környékezve.~ ~
29  6,     IV|                ő azon democrata, kivel Serena grófnő estélyén találkozánk.
30  6,     IV|                ez a derék ember tavaly Serena hugomtól minden vagyonát
31  6,      V|            fülébe:~ ~- Azon ember, kit Serena testvérednél találtak amaz
32  6,      V|            összezúzott zongora, melyen Serena szokott játszani.~ ~Bezörgetett
33  6,      V|               férfi, a ki most egy éve Serena grófnőnél találtatott én
34  6,     VI|             Azok leszünk, szólt hévvel Serena átkarolva szenvedő férjét.
35  6,     VI|             cseppeket adott be neki.~ ~Serena összekulcsolt kezekkel rimánkodék
36  6,     VI|                nyugodtabb kezde lenni. Serena megtapintá gyöngyöző homlokát.