Rész,  Fezejet

 1  1,      I|             hogy tervét megkedveltesse velem, azt rajzokkal illustrálta.
 2  1,     II|         megmondtam, hát meg is teszem. Velem ugyan többet sem dibdáb
 3  1,      V|               bolondult meg, az csinál velem valami otromba tréfát, hanem
 4  1,      V|         eresztékeiből; erre felfordult velem a világ, a fejem szédülni
 5  1,      V|                a viz szinére, kiúszott velem azon csónakig, melybe a
 6  1,     VI|          szerencsémre a váltóim mindig velem voltak a táskámban, azokat
 7  1,     VI|                tágas utczában állt meg velem, egy magas ház előtt, melynek
 8  1,     VI|              csakhogy egészen ugy bánt velem, mintha nem is volnánk ur
 9  1,     VI|            akkor nem fog rá érni, hogy velem bajoskodjék.~ ~Nagy szemeket
10  1,     VI|             Azt gondoltam, csak tréfál velem. Délután csöngetek, valamire
11  1,     VI|             személyesen szót válthatna velem.~ ~Én rögtön vele mentem,
12  1,     VI|        mennyire csodálatosan járt ő én velem, hogy mikor megakart menteni,
13  1,     IX|             alkalmazását ismerteté meg velem, mely azt a proletariusokra
14  3,      I|           mennyi csapást éreztettél én velem; - vigadjon ő, valahányszor
15  3,      I|                üldözést együtt állt ki velem. Hol, merre hányja őket
16  3,     II|           hiszen csak most beszélt még velem, s meg is csókolt.”~ ~„Nem
17  3,     IV|                  no hát ne tréfálj, ha velem akarsz jőni; mondtam, hogy
18  3,     IV|               a térdelő fejét - maradj velem, a mig te akarod”.~ ~,Mig
19  3,     IV|              ha leányommal jót tettél, velem tetted azt kétszeresen,
20  3,      V|             hittem cseleiknek.’~ ~„Azt velem is megpróbálták, gondolá
21  4,      I|             egyéb mit tenni.~ ~- Jőjön velem, szólt Taillard, karját
22  4,      I|               először.~ ~- Igen, uram, velem is tettek igy két izben,
23  4,     II|           ugyanazok, miket az nap este velem töltetett meg, azon ürügy
24  4,    III|              mutogatásul; beszélhet ön velem bármiről, bárminő fájdalmas
25  4,    III|            kegyednek meg kell osztania velem vagy az életet vagy a halált,
26  4,    III|            feledni. Ön együtt fog élni velem, vagy együtt fog meghalni.~ ~
27  4,      V|                 az irtózatos, a mi itt velem történik, eszemet, lelkemet
28  4,      V| találkozásunkkor. Ha kegyed nem akarja velem megosztani az életet, én
29  5,      V|             megragadta kezét.~ ~- Jösz velem vissza a kastélyba!~ ~Az
30  5,      V|            nélkül kiáltva rá.~ ~- Jősz velem, a hova én megyek.~ ~- Oda
31  6,     II|              mondani.~ ~- Tehát jőjjön velem, monda a házi nő, karját
32  6,    III|         Mindenütt fölötlenél vele. Jer velem. Öltönyeidet, miket egykor
33  6,      V|                világot.~ ~- Gyere csak velem ide a szobádba, mindent
34  6,      V|         Muzeumnak; hát csak iparkodjék velem találkozni.~ ~Néhány pillanat