Rész,  Fezejet

 1  1,      I|         de érzettem, hogy ez igy nagyon űres, hogy látása nem adja
 2  1,      V|       érünk.~ ~A következő éjjel nagyon roszul aludtam, a szél valami
 3  1,      V|       zajra ébredtem fel. Mintha nagyon sokat kiabálnának oda kinn
 4  1,   VIII|         az ajtó.~ ~Ez a pavillon nagyon egyszerü, mondám a citoyennek. -~ ~
 5  1,   VIII|        elég nád, hanem czukornak nagyon émelygős, hol terem ez?
 6  1,     XI|          kicsinyt mechanicus, jó nagyon vadász és erősen katona,
 7  1,     XI|          nem vezette hozzám.~ ~- Nagyon szerelmes, biztosita a citoyen,
 8  2,    III|        álmai igérnek, oh hisz ez nagyon is szép volna átmenetnek
 9  2,    III|        álmodnom, válaszola Rynn, nagyon roszat: és különös, hogy
10  3,     II|         agyon lőtték.~ ~Különben nagyon csendes és szomorú e táj,
11  3,     II|          vonz, biztat és ijeszt; nagyon szomorú volt.~ ~Egy rögtöni
12  3,    III|   forinttal meg nem segítem.”~ ~„Nagyon szép; de a hová én megyek,
13  3,    III|    Keserű elmélkedései lehettek, nagyon keserűek. Nem ismert apjánál
14  3,      V|     közel van az hozzá, a ki azt nagyon is jól tudja.~ ~A házához
15  3,      V|        veled - szólt az örmény - nagyon elfáradtál!”~ ~A lovag nagyot
16  4,      I|        vonakodni fog, hogy az út nagyon hosszú; hogy az uj kérő
17  4,     II|            Az ok, fájdalom, hogy nagyon is világos; az iróasztalán
18  4,    III|            Emlékezzék ön rám, ha nagyon fog szenvedni, mondá még
19  4,     IV|        és routin nélkűl. A harcz nagyon egyenlőtlennek látszék.~ ~
20  5,      I|     fogadott lányok eredete: - a nagyon tisztelt úrnőnek roppant
21  5,      I|          az a leány, a kit olyan nagyon szeret, koránsem valamely
22  5,      I|   mondhatják, hogy ez az eljárás nagyon különbözik attól a fentebb
23  5,      I|     minden ember azt mondá, hogy nagyon jól tevé, a miért a legszebbiket
24  5,     II|       buktát sütni, a mit Kozima nagyon szeret, a cselédség fele
25  5,     II|     lement a bőr.~ ~A gróf ezért nagyon megharagudott, s méltó boszújában
26  5,    III| gyakorlott katonai parádék, mind nagyon elkoptatott mulatságok voltak
27  5,     IV|  fordulva hozzá a gróf úr; te ma nagyon ostoba vagy. Máskor még
28  5,     IV|    szédelegni, úgy tett, mint ki nagyon kivánkozik a földfelé, s
29  6,    III|          előtt sóhajtozik, addig nagyon messze vagyunk a dicsőségtől.~ ~-
30  6,    III|    leoldá derekáról a kötelet.~ ~Nagyon megcsalta magát! A kötél
31  6,     VI|        És meghalt.~ ~Azon időben nagyon könnyen haltak az emberek.~ ~- ~ ~
32  8,      V|        hogy a vad helyett valami nagyon is szelidet helyettesitél,
33  8,     VI|      Köszönöm, lesz még időm rá. Nagyon rövid leend a mit önnek
34  8,    VII|         fáj valami, valami olyan nagyon, valami féreg emészt - belől,