Rész,  Fezejet

 1  1,      I|        egészen másnemű változáson ment keresztül, ő, az oly gyöngéd,
 2  2,      I|      szülőjétől megszökött, s nem ment vissza többet; a bujdokló
 3  2,     II|       vétkeztek: ha ő a templomba ment, mert nem néztek az oltárra,
 4  2,      V|          a partra? s ha igen, oda ment hozzájok, arczain némi sugarát
 5  3,    III|             Murányi Gábor világgá ment, hogy egy férfit keressen,
 6  3,     IV|       annálfogva hátára vevé azt, ment vele kifelé, oly nyugodt
 7  3,     IV|    elterült alatta.~ ~A férfi oda ment hozzá, felemelte elalélt
 8  3,      V|         lehet.~ ~Ekkor a leányhoz ment a jóbarát, annak ismét más
 9  4,      I|      miután a felesége is férjhez ment. Ön pedig megmenti életét,
10  4,     IV|          Moncené asszony lakására ment, s hogy azon ember Moncenénak
11  4,      V|           ellenfeléhez; hallgatva ment odább.~ ~Csak egy ember
12  5,      I|       mikor már egynémely annyira ment indulatában, hogy tán képes
13  5,      I|      fejlődni s mikor már annyira ment, hogy egészen eszét veszté
14  5,    III|           jószágán töltötte s nem ment Szentpétervárra; hanem a
15  5,    III| felültették az úri szánokra, elől ment, a ki fútta a balalajkát,
16  5,      V|         férfi észrevette őt s oda ment, és megragadta kezét.~ ~-
17  5,      V|    kastély felé, elől a két leány ment: Kozima és Malika, a zendülés
18  6,    III|      maradt hátra?~ ~- Épen annyi ment ki, mint a mennyi bejött.~ ~
19  6,    III|       vélte magát, az alcovenjébe ment, ott félrehúzta egy rámáról
20  6,    III|    páholyt. A két monstrum alunni ment. Künn az utczán koronkint
21  6,    III|          vastábláira, s visitozva ment odább.~ ~- Pukkadj meg!
22  6,    III|           kedvese vállára borulva ment a zászló előtt, fejében
23  6,    III|         Az őr gyanútalanul tovább ment, a fogoly ismét a kályhához
24  7,   VIII|         lemossam kezemről, de nem ment le. Mostam, vérig mostam
25  7,    XII|       világban? Hideg volt, merre ment; ismeretlen vad árnyakkal
26  7,    XII|       rettenetes örökkévalóság.~ ~Ment ment. Hideg szél szárnya
27  7,    XII|  rettenetes örökkévalóság.~ ~Ment ment. Hideg szél szárnya vitte.
28  8,    III|           menetelre. A leány tova ment, nem ügyelve az állat intő
29  8,     IV|           pórfiú meghallá s elébe ment az erdő széleig, ott eljátszogatott
30  8,     IV|           gyakran sirva, jajgatva ment vissza az erdőbe, maga sem
31  8,     IV|               Félénken, tétovázva ment közelebb, ismét közelebb.
32  8,      V|        százféle indulatváltozaton ment keresztül; az álmadó epedés,
33  8,      V|          mult el, mióta Darvai ki ment a nővel beszélni, a medvevadász
34  8,     VI|      nesztelenül, csöndesen végig ment a corridor tetején, s az