Rész,  Fezejet

 1  1,     II|          kere pesi Hurday László úr~ egyikéhez tekintetes nemes
 2  1,     II|     többi még is elég arra, hogy úr legyek. Minden leszek, a
 3  1,    III|           hol mindenki egyforma, úr és paraszt, fehér és rézszinű,
 4  1,      V|         Tekintetes Hurday László úr levele Garmady László urhoz.~ ~
 5  1,      V|       felségesen, s tiz év mulva úr vagyok. Nur courage!~ ~Már
 6  4,     IV|     alappontjai ezek: hogy Monce úr idegen kéz által gyilkoltatott
 7  4,     IV|          egy embert láttak Monce úr bureaujából eltávozni és
 8  4,     IV|       valószinü-e, hogy ez Monce úr megbizottja lehete, kit
 9  4,      V|        beszélhetett-e róla Monce úr, vagy maga Moncené asszony
10  4,     VI|    szigorú hangon M. Duval. Ezen úr itt miszter - Tonners.~ ~-
11  5,      I|   többször valami élemedett öreg úr a milliomosok sorából belebolondúlt
12  5,    III|       dicsőségében!”~ ~Csarekoff úr udvarában soha sem találták
13  5,    III|       mulatság, melyet Csarekoff úr vendégei számára tartogatott,
14  5,    III|       ajtóban megállitá a földes úr a párokat.~ ~- Ma vendégeim
15  5,    III|       nincs több olyan kegyelmes úr, mint gróf Csarekoff a világon.~ ~
16  5,     IV|        erős pálinka. A kegyelmes úr leereszkedő nyájassággal
17  5,     IV|        oda fordulva hozzá a gróf úr; te ma nagyon ostoba vagy.
18  5,     IV|        maga után az ajtót.~ ~„Az úr és az ő angyalai vigyáznak
19  5,      V|          hogy az asszony lesz az úr a háznál, s a férj engedelmeskedik
20  5,      V|    elázva, csak néhány diadalmas úr dalolta még tivornyadalait
21  6,    III|      barna bajuszú, magashomlokú úr van azon a képen festve,
22  6,    III|      derék, istenfélő méltóságos úr. Asszonyunk tizennyolcz
23  6,    III|         ki igen derék méltóságos úr. Érti már most?~ ~- Annyit
24  6,    III| parancsolom.~ ~- De hát ki ez az úr? dünnyögé a kapus.~ ~- Azt
25  7,     II|                            II.~ ~Úr és szolga. - Az egész világ
26  7,     II|         ura és szolgája. S nincs úr, kinek ura, nincs szolga,
27  7,    XII|       mély, süket hallgatás lett úr körül rajta, e síri hallgatásban,
28  8,     II|       percz, midőn elhatározá az úr: hogy e mindenségnek legyen
29  8,      V|     legelső üdvözlet után a házi úr. Az erdei leány nálam van.~ ~-
30  8,      V|       utánam, mondá az ifjú házi úr, s egy karos gyertyatartót