Rész,  Fezejet

 1  1,     VI|              Uj-Telepre is, a hova az öreg Széki vonult, de nem akarok
 2  1,     XI|        Jelenleg Uj-Telepen vagyok, az öreg Széki tanyáján, kit egykori
 3  1,     XI|           különös ajándékot kapott az öreg. Egy átalag igazi magyarországi
 4  1,     XI|             megszenteljétek azt!~ ~Az öreg Széki oda fordult hozzám,
 5  1,    XII|    visszamegyek.~ ~Nem rég meghalt ez öreg Széki. Halála előtti órákban
 6  1,    XII|               a t v a r i á r a.~ ~Az öreg Széki holta után családja
 7  2,     II|                              II.~ ~Az öreg Rynn Tamás hetvenkét esztendős
 8  2,     II|            oltárra, hanem ő reá.~ ~Az öreg Rynn Tamás ekkor már 70-
 9  2,    III|              vevé körül ifju nejét az öreg férj. A nő félgyermek vala
10  2,    III|               monda hizelgő hangon az öreg, a madár fejét reszkető
11  2,    III|          bájosan halovány nő leült az öreg ágya szélére, bársonypuha
12  2,    III|            sohajta iszonyut sejtve az öreg.~ ~„Fehér elefánt csont! -
13  2,    III|               czukor benne.”... Ha az öreg nem akar alunni, három késhegyével
14  3,    III|               egy becsületes családos öreg ember, mintegy 60,000 forintot
15  3,    III|               Itt találkozott egy ősz öreg emberrel, ki egy gödröt
16  4,     II|                Ah mire gondol?~ ~- Az öreg Planchet esküdött, hogy
17  5,      I|             többször valami élemedett öreg úr a milliomosok sorából
18  5,      I| szenvedélyeket kifejlődni, engedte az öreg úrakat bolondúlni, s mikor
19  6,     II|              pillanta feléjök. Néhány öreg grand járt ide amoda, a
20  6,    III|           vagyon kevés volt, hanem az öreg szerzeménye iszonyú. Végrendeletében
21  6,    III|             sem tűrt maga mellett. Az öreg gróf mindig azt mondta róla:
22  6,    III|       kegyével sem dicsekedhetett. Az öreg don Desiderio nem győzte
23  6,     IV|           Csoda dolgokat beszélnek az öreg legényről. Mindig sir ri
24  6,     VI|                vitéz uram, monda a jó öreg asszony jámbor hangon. Maradjon
25  7,     XI|             Közel a vérpadhoz egy ősz öreg ember feküdt, nem sirt,
26  8,     VI|      nagyanyja laktak ott egyedül. Az öreg asszony különös előszeretettel