Rész,  Fezejet

 1  1,     VI|       utczában állt meg velem, egy magas ház előtt, melynek lehetett
 2  1,     XI|          mási citoyen, egy hét láb magas rézszinü indus, kinek tollakból
 3  3,     II|           zöldjéből! túl rajta egy magas kopasz vörös hegy, oldalairól
 4  3,     II|         fogva; majd nekik vágtat a magas tégla kéményeknek, azokat
 5  3,     II|          csónakot.~ ~Egy éktelenül magas hullám hömpölyge a két csónak
 6  3,      V|       hajjal, fehér inggallérral s magas frakban volt oda festve
 7  4,     IV|           volt rajta, hanem valami magas emberfölötti nyúgalom.~ ~
 8  4,     IV|       ellenségének sem soha, kinek magas lelke még az apró emberi
 9  4,     IV|           lépett hozzá a közvádló, magas leereszkedéssel szoritva
10  4,      V|      találkoztak. Moncené egy igen magas, igen hideg tekintetet vetett
11  5,      I|        tisztviselők leányait, mint magas családok sarjait, kiknek
12  5,    III|      kettőt hátra engedik csüngni; magas gyöngyös párta fogja körűl
13  5,     IV|           a háziasszonyok helye, a magas, emelvényes székre, mellyen
14  5,     IV|        hogy lábait meg ne üsse”. A magas emelet ablakából alárohanó
15  6,      I|          hol a rengő fénytengerben magas, csillámló paloták árnyképei
16  6,     II| zongorateremben mingyárt akadt egy magas kopaszhomlokú férfira, kinek
17  7        |           az éghez ily közel, mily magas sejtések szűlettek lángoló
18  8,      I|      gyermek, kit medvék neveltek, magas, idegzetes, karcsú, szemekkel,
19  8,     II|            tengerek alatt jár.~ ~A magas csúcs hófedett alakja rózsaszinűen
20  8,    III|        bömbölve, - és leghátul egy magas délczeg női alak, kit, mintha
21  8,    III|           E perczben ott termett a magas, csodás női alak, kinek
22  8,     VI|          festőműhellyé, a platfond magas ablakához szinte lehetetlen
23  8,    VII|         oda, vissza. Fölkeressük a magas sziklákat, hol a piros gyümölcs